ELFT HÍRADÓ

[Biro Tamas <biro.tamas AT wigner.hu>]

Kedves Kollégák!

Firenzében az Arno partján áll a Galilei múzeum. Ez tele van olyan 
lejtőkkel, ahol a vájat felett kis harangocskákat rögzítettek. Hallásra 
beállítható, hogy azonos ütemben szóljanak, miközben a golyó a vájatban 
legurul. A fül a ritmuszavart a másodperc töredékére is észleli.

Amikor a beállítás sikerült, le lehetett olvasni a távolságok arányát: 
1:3:5:7:..., ez igazolta az idő.négyzetes törvényt. (n+1)^2-n^2=2n+1, 
páratlan számok.

Természetesen, ezek a lejtők későbbi készítésűek lehettek, finom és 
díszes kidolgozottságuk miatt is. Annak lenne jó utána járni, hogy vajon 
Galilei alkalmazta-e a csengő (harangocska) módszert, vagy elméletileg 
említette-e.
Erről nekem nincs tudomásom.

Az inga és a horologium pontossága a 17. században 1-3 ezrelék körüli 
lehetett.

https://www.museogalileo.it/it/

Üdv
      Biró Tamás.


2021-12-29 01:11 időpontban Szegedi Peter ezt írta:
> *-----------------------------------------------------------------------*
> |                        E L F T   H I R A D O                          
> |
> |       Az Eotvos Lorand Fizikai Tarsulat informacios es vita-lapja     
> |
> |-----------------------------------------------------------------------|
> |  Az ELFT adoszama (ide kerjuk az SZJA 1 szazalekat!):  19815644-2-43  
> |
> |-----------------------------------------------------------------------|
> |   A megjelent cikkek tartalmaert teljes egeszeben bekuldojuk felelos. 
> |
> *-----------------------------------------------------------------------*
> T. Kollégák és Dénes!
>
> Elnézést kérek, a Fizinfo-t olvasom, de csak ritkán írok rá, és
> közben mindig elfelejtem, hogy milyen címről milyen címre kell a
> levelet küldeni, ezért - legalábbis úgy látom - hogy az a levelem,
> amire Dénes hivatkozik, csak hozzá jutott el, a listára nem, ezért
> alább újra elküldöm, remélem, most sikerül.
> Egyúttal megpróbálok válaszolni is a levelére.
> Semmiképpen nem vagyok profi tudománytörténész, csak tanítottam
> fizikatörténetet (aki nem tudja, az tanítja :-), de hogy ne csak
> poénkodjak, megadom egy általam összeállított - részben fordított -,
> magyarázó részekkel ellátott fizikatörténeti szöveggyűjtemény
> linkjét: https://dtk.tankonyvtar.hu/handle/123456789/12154).
> Galilei meg nem jelent munkáját De motu címen szokták emlegetni és az
> angol fordítás itt lelhető fel:
> https://echo.mpiwg-berlin.mpg.de/ECHOdocuView?url=/permanent/archimede
> s_repository/large/galil_demot_094_en_2000/index.meta.
> Benedetti (Giovanni Battista vagy Giambattista, 1530-1590) írásaiban
> fokozatosan fejlesztette a szabadeséssel kapcsolatos elképzeléseit,
> ezekhez nem könnyű hozzájutni, de a Wikipédia a fontosabbakat
> felsorolja. Ezeket a latin vagy olasz nyelvű írásokat én sem
> olvastam, csak a másodlagos irodalomból tudok a dologról.
> A kísérletekkel kapcsolatban természetesen igazad van, de az Általad
> említett követelmények abban a korban kivihetetlenek voltak. A lejtő
> kísérletről is azért nem tudjuk, hogy valójában Galilei egyáltalán
> elvégezte-e, mert pl. a leírt időmérés (vízórával) nem működhetett,
> tehát vagy el sem végezte, vagy nem úgy mérte az időt (hanem pl.
> szimplán az ütemérzékére támaszkodva). Üdv,
>
> Szegedi Péter
>
>
>
> Kedves Dénes és Többiek!
>
> Ezt a kísérletet nem kellett feltétlenül elvégezni a 17. században.
> Az ehhez hasonló testösszetevős kísérleteket elegendő gondolatban
> elvégezni, ahogy azt Galilei leírja a "Matematikai érvelések és
> bizonyítások"-ban (Európa, 1986.; 76. oldaltól) 1638-ban, de egy meg
> nem jelent munkájában már 30 évvel korábban is említi, ráadásul a
> gondolatmenetet minden valószínűség szerint a 16. századi
> Benedettitől vette át. A gondolatkísérletből világosan kiderül (itt
> az elején azonos fajsúlyú testekre, de később tárgyalja a fajsúly és
> a közegellenállás szerepét), hogy a testek nem is eshetnek másképp,
> mint egyformán. Ez nem kísérleti kérdés, hiszen azok úgysem
> sikerülnek teljesen kifogástalanul :-).
> A kritizált tankönyv mentségére szóljon, hogy nyilván a többkörös
> oktatási módszer része, amely nálunk is teljesen általános, nem
> csupán a fizikaoktatásban, hanem máshol (történelem stb.) is. Alsó
> tagozatban megtanítanak valamit (pl. a szabadesést) nagyon
> egyszerűen, a korosztálynak megfelelő szinten; felsőben előveszik
> ugyanazt bonyolultabban; a középiskolában ismét megtárgyalják
> ugyanazt a témát, ezúttal pl. már matematikával is kísérve s=g/2.t^2;
> az egyetemen pedig differenciálegyenletekkel és
> Lagrange-függvényekkel. A fizika esetében ez a fejlesztés esetleg
> párhuzamos lehet a tényleges fizikatörténettel is. A kifogásolt
> leírás valószínűleg megfelel egy kisgyermek hétköznapi
> tapasztalatainak (ne felejtsük el, hogy a hétköznapi tapasztalat és a
> tudomány nagyon sokszor ellentmond egymásnak, egy másik példa: a
> normális emberek szerint a Nap minden reggel felkel, a tudomány
> szerint erről szó sincsen, ez csak a látszat), és ezzel együtt
> valóban egyben az arisztotelészi felfogásnak. Arisztotelész szerint a
> tudományt arra kell alapozni, amit bárki bármikor megfigyelhet
> (egyszerű szemlélődéssel). Egyikük sem végez komoly kísérleteket, a
> kisgyermeknek nincsenek eszközei (és esetleg inspirációja sem),
> Arisztotelész pedig azért nem, mert a kísérlet mesterséges
> beavatkozás a természeti folyamatokba, ezért alkalmatlan azok
> megismerésére. Olyan körmönfont dolgok, mint az ejtőernyő, eszünkbe
> sem jut (Arisztotelész esetében nem is létezik). A vákuumos
> kísérletek eleve elfogadhatatlanok, mert vákuum nincs is (a horror
> vacui arisztotelészi elve). Ahogy az említett Galilei szöveg elején
> olvashatjuk, a sebesség fordítottan arányos a közeg sűrűségével,
> vákuumban tehát végtelen lenne, ami lehetetlen; vagy egy másik
> zseniális - mert negatívan Newton is benne van - arisztotelészi érv:
> a vákuumban semmi sincs, tehát az egyes térbeli pontjai
> megkülönböztethetetlenek, akkor honnan fogja tudni egy elgurított
> labda, hogy hol kell megállnia, tehát örökké fog mozogni, ami
> lehetetlen.
> Elnézést, hogy hosszú voltam.
>
> Szegedi Péter
>
> > Az ólomgolyó/tollpihe-kísérletet más formában ma is szokás
> > középiskolában bemutatni. Például úgy, hogy egy vízszintesen
> > elhelyezett fémlapra helyezünk egy papírszeletkét (ügyesebbek
> > állítólag egy pénzérmével is elő tudják adni), ezt követően pedig
> az
> > egészet kb. 1 m magasságból elejtjük (esetleg eletromágnesekkel
> > tartjuk, majd azok áramát egyszerre megszakítjuk), és a papírszelet
> a fémlappal/pénzérmével együtt ér földet.
> > Még csak kémcső/fémcső sem kell hozzá. De hogy ezt a kísérletet a
> 17.
> > században valóban elvégezte-e valaki, azt továbbra sem tudom.
>
> ==================================================
> Szegedi Péter              pszegedi AT caesar.elte.hu
> ELTE TTK Tudománytörténet es Tudományfilozófia T.
> 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C I. 1.111
> T/Rögz.: 372-2500/66-70        Fax: 372-2500/66-74
> Postacím: 1518 Budapest Pf. 32
> ==================================================
>
>
> --
> Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
> https://www.avast.com/antivirus
>
>
> *-----------------------------------------------------------------------*
> |             A FIZINFO a fizikus informacios rendszer resze            
> |
> |                                                                       
> |
> |     Cikk, hozzaszolas a                                               
> |
> |                                                                       
> |
> |                         fizinfo AT lists.kfki.hu                         
> |
> |                                                                       
> |
> | cimre  kuldheto.  Ilyenkor  a subject-sorba a cikk cimet kell irni.   
> |
> | A cikk szovege a level torzse. Ez sima szoveg legyen!                 
> |
> |                                                                       
> |
> | Informacio: https://mailman.kfki.hu/sympa/info/fizinfo                
> |
> |                                                                       
> |
> | A  beerkezo  levelek feldolgozasat program vegzi. Az emberi valaszt   
> |
> | igenylo kerest, kerdest az alabbi cimre lehet megirni:                
> |
> |                                                                       
> |
> |                                          listsadm AT mail.kfki.hu        
> |
> |                                                                       
> |
> *-----------------------------------------------------------------------*