Skip to Content.
Sympa Menu

fizinfo - [Fizinfo] fizika tankönyv

fizinfo AT lists.kfki.hu

Subject: ELFT HÍRADÓ

List archive

[Fizinfo] fizika tankönyv


Chronological Thread 
  • From: "Szegedi Peter" <pszegedi AT caesar.elte.hu>
  • To: fizinfo AT lists.kfki.hu
  • Subject: [Fizinfo] fizika tankönyv
  • Date: Fri, 31 Dec 2021 15:43:41 +0100
  • Authentication-results: iprev=notverified ip=84.2.23.116; spf=notverified client-ip=84.2.23.116 smtp.mailfrom=pszegedi AT caesar.elte.hu; dkim=notverified (), header.i=; dmarc=notverified
  • Priority: normal

Kedves Dénes!

Én Mach Mechanikájának (ha egyáltalán ugyanarról beszélünk, én arról,
amely "kritikai és történeti kifejtés") második kiadásában nem
találtam Benedetti említést, de az elsőben talán tényleg van. Lehet,
hogy félreérthető voltam, de Benedettinek nem a lejtőhöz van köze,
hanem az egyformán eső testekhez. Benedettit nemcsak a szabadeséssel
kapcsolatban lehet emlegetni, hanem valószínűleg ő volt a
tehetetlenségi elv első megfogalmazója, abban a formában, hogy a
kapott impetus a testeket egyenesvonalú (és nem görbevonalú) mozgásra
készteti. Ennek a gondolatmenetnek a folytatásában pedig
tulajdonképpen centrális erőkről ír, amelyet majd csak Huygens
részletez és használ fel. Ugyancsak Benedetti írja le először a
közlekedőedényeket és a hidrodinamikai paradoxont. Neked köszönhetem,
hogy ezzel kapcsolatban rátaláltam egy szöveggyűjteményre, amelyben
pl. a Benedetti-féle szabadeséses gondolatok két cikkének
fordításában is szerepelnek: Stillman Drake & I. E. Drabkin (eds.):
Mechanics in Sixteenth-Century Italy. Selections from Tartaglia,
Benedetti, Guido Ubaldo, & Galileo. The University of Wisconsin
Press, Madison, 1969.

Mach említett könyvét tudománytörténetként ma már nem használják,
elsősorban talán azért, mert filozófiája túlságosan rányomja a
bélyegét (néhai szakdolgozati témavezetőm, Fényes Imre azt mondta,
hogy Machot a filozófiai nézetei akadályozták meg abban, hogy
ötleteit továbbfejlesztve eljusson a relativitáselméletig), de
tévedések is találhatók benne. Ettől függetlenül viszont a könyvnek
tudománytörténeti jelentősége van, mert a Newton-kritikai részei
inspirálták Einsteint és Heisenberget a relativitáselmélet ill. a
mátrixmechanika megalkotásában.

Stevin (aki szintén átvett Benedettitől, pl. a hidrodinamikát is)
esetében igaz, hogy a könyvében látható lejtő-ábrák nem kísérletek
ábrái, hanem szemléltetések. A tételek bizonyításai a gyöngysoron és
a geometrián alapulnak, nem kísérleteken. Kétségtelen viszont, hogy
így találta ki az erőháromszöget (parallelogrammát) és, hogy - mérnök
lévén - ezeket az ismereteket a gyakorlatban is hasznosította, tehát,
ha úgy tetszik, ott nem csupán elméletileg bizonyított. (És ne
felejtsük el, hogy ő találta ki a tizedestörteket, ha nem is
számunkra, hanem a kereskedők javára).

Üdv,

Szegedi Péter

--
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
https://www.avast.com/antivirus




Archive powered by MHonArc 2.6.19+.

Top of Page