ELFT HÍRADÓ

["Andras JANOSSY, Dr" <janossy AT zpok.hu>]

[Arról, hogy Paks2 kapcsán mi tudományos kérdés, és mi nem.]

Engem a vita olvastán meglep, hogy mennyi indulat vegyül a megszólók
némelyikének írásába. De talán még ennél is meglepőbb, hogy mennyire
kevés eredményt értek el a szavaikkal azok a hozzászólók, akik
megpróbálták a vita célszerűbb módon való folytatása érdekében
szétválasztani egymástól a különnemű kérdéseket.

Mégis, az alábbiakban én is ezzel fogok megpróbálkozni: közelebbről
azzal, hogy felhívjam a figyelmet a felmerült kérdések, szempontok
(némelyikének) eltérő nagyságrendjére, jelentőségére - és az ebből a
tudományos közösség számára levezethető gyakorlati következtetésekre.
Terjedelmi okokból csupán két kérdésre szorítkozom:


1./
Mennyire van joga a népnek arra, hogy felelőtlen legyen, amikor az őt
érintő kérdésekben dönt (például népszavazás útján) vagy véleményt mond
(például válaszolva az okosan vagy bután feltett közvélemény-kutatási
kérdésekre)?

E demokrácia-elméleti kérdésről a hozzászólók közül már többen is
véleményt mondtak, úgyhogy én ez ügyben csak a gyakorlati
következtetésekkel foglalkoznék, tudniillik a - széles értelemben vett -
tudományos közösség felelősségével. De ezzel sem általában, hanem a
Kormány által elhatározott Paks2 projekthez és lehetséges
alternatíváihoz kapcsolódva.

A mondanivalóm lényege az, hogy ha már egyszer a nálunk - mondjuk
Svájchoz képest - meglehetősen kiskorúként kezelt "nép"-ben láthatólag
érdeklődés ébredt egy, az energetikai és pénzügyi körülményeit
évtizedekre meghatározó döntés iránt, akkor a tudományos közösség
feladta nem az, hogy állást foglaljon a felmerült vagy felmerülhető
döntési alternatívák valamelyike mellett (többségi alapon eldöntve
tudományos vagy célszerűségi felvetéseket), avagy hogy megmondja, mely
szempontoknak milyen jelentőséget "kell" tulajdonítani. Hanem sokkal
inkább az a feladata, hogy segítsen pontosítani a felmerülő (döntési)
kérdések megfogalmazását, és érthetővé tenni a kérdések szempontjából
legfontosabb összefüggéseket.

Kissé konkrétabban:

Két döntési kérdés áll az ország előtt: (A) Milyen legyen az ország
villamosenergetikai rendszere [=VER] a következő 60-70 év során? (B) Ha
az ország úgy dönt, hogy a VER-ben jelentős szerepet biztosít
atomerőművi kapacitásoknak, akkor mikorra, milyen méretű és milyen
technológiájú új kapacitások legyenek beállítva?

Az (A) kérdés tekintetében ilyen szempontok merülhetnek fel: környezeti
fenntarthatóság (hazai és globális relációban [az utóbbi alá tartozik:
CO2-, illetve általában az üvegház-gázok kibocsátásának csökkentése]);
ellátásbiztonság (hazai energiaforrások igénybevétele, valamint
integrálódás a kontinentális villamosenergetikai, illetve
energiaforrás-beszállító hálózatba); a VER-től elvárható rendszerszintű
rugalmasság; gazdaságstratégiai kihatások (foglalkoztatás,
gazdaságszerkezet [ez alá tartozik a Kormány óvodás szintű mantrája az
"újraiparosítás"-ról]).

A (B) kérdés tekintetében ilyen szempontok merülhetnek fel: Milyen
hatást gyakorol az adott reaktor-típus a VER rugalmasságára? (Ez ettől
függ: Mekkora alaperőművi, illetve mekkora terheléskövető igényt akarunk
nukleáris kapacitásokkal kiszolgálni?) Mekkora tartalékkapacitást
igényel az adott reaktortípus? (Ez ellátásbiztonsági vonatkozású
kérdés.) Mekkora villamosenergia-tárolási kapacitást igényel az adott
reaktortípus? (Mármint a fogyasztási "völgy"-ek idején.) Lehet-e a
tervezet üzembehelyezés időpontjában exportálni a várható
teljesítményfelesleget? (Ahogyan ezt 6 év óta állítják azok, akik Paks2
munkába állítását Paks1 leszerelése előttre kívánják előrehozatni.)
Lehet-e későbbi üzembehelyezés esetén importból pótolni a várható
teljesítményhiányt? Megtérülő-e a tervezett beruházás (minden járulékos
költséget figyelembe véve)? Milyen tulajdonban legyen: az államéban, az
építőében, a (magán)beruházóéban?


2./
Mennyire van joga a Kormánynak/Országgyűlésnek arra, hogy felelőtlen
legyen, amikor a fenti döntési kérdésekről (beleértve: a felmerülő
szempontok figyelmen kívül hagyásáról) dönt?

E demokrácia-elméleti kérdésről egyelőre nem mondtak véleményt a vitában
megszólók, pedig az elmúlt 6-8 év állami, politikai szintű
döntéselőkészítésének színvonalát látva (az egyes politikusok üzleti
érdekeltségét zárójelbe téve is) nagyon is lenne mit kommentálni.
Úgyhogy én ez ügyben a gyakorlati következtetések szempontjából azt
szeretném hangsúlyozni, hogy a tudományos közösségnek elsősorban ez
okból lenne miért hallatni a hangját. Mondjuk, kifogásolva azt, hogy nem
került sor szakmai vitára (a meghívásos alapon elkészített - messze nem
minden szempontra kiterjedő - tanulmányokat is titkosították). Illetve
kifogásolva azt, hogy a megépítendő atomerőművi blokkok - és a
finanszírozás! - tárgyában nem került sor versenytárgyalás kiírására (az
elkészült tenderdokumentációt ugyancsak titkosították).

Ennek megalapozásához néhány támpont:

A versenytárgyalás nélkül kiválasztott reaktortípus problémáiról,
valamint az alaperőművi paradigma fenntartásának
megkérdőjelezhetőségéről tanulságos gondolatok olvashatók Dr. Ősz János
egyetemi docens
<http://www.energia.bme.hu/munkatarsak-menu/153-dr-sz-janos> blogjában
<letölthető innen:
http://www.energia.bme.hu/images/hirek/2014/Paks%20II%20egy%20szakember%20szemevel.pdf>,
illetve az Ősz Jánossal készült HVG-interjúban
<http://hvg.hu/hvgfriss/2014.12/201412_osz_janos_energetikus_a_politika_vagy_meg_s>.
(Dr. Gács Iván hozzászólása pedig innen:
http://www.energia.bme.hu/images/hirek/2014/Gacs_Ivan_hozzaszolasa.pdf)
Remélhetőleg előbb-utóbb megjelenik majd valahol az interneten Ősz János
április 24-én az Egyesület a Tudomány és a Technológia Egységéért (ETTE)
szervezésében a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék könyvtárában
megtartott prezentációja is, melyben a VVER-1200-as (más elnevezéssel
"AES-2006"-as) reaktorblokk tulajdonságait, valamint problémáit mutatta be.

Az előadás sok szempontból ijesztő - a kormányzati döntés energetikai
szakmai előkészítése felelőtlenségét dokumentáló - tartalmát én
közgazdász-matematikusként természetesen csak töredékesen értettem.
Ennél számomra jobban érthetőek azok az elemzések, amelyekben
közgazdászok mutatták ki a döntéselőkészítésnek az ő szakmájuk
szabályait sértő felelőtlenségét.

Február végén a napelemek blog készített a pro és kontra érvekről egy
összefoglalót, ennek oldaláról
<http://napelemek.blog.hu/2014/02/27/paks_2_versus_megujulok_az_el_nem_keszult_hazi_feladat>
linkek vezetnek a közgazdasági műhelyek és szerzők addig megjelent
publikációihoz is.

Április végén a Környezet- és Természetvédő Szervezetek 2014. évi
Országos Találkozója állásfoglalást fogadott el a "Paksi Atomerőmű
tervezett bővítése problémáiról", és ebben egyebek között az MTA
elnökéhez fordult, javasolva, "hogy a magyar energetikai,
környezetvédelmi és közgazdasági szakma hazai becsületének és nemzetközi
hírnevének védelmében véleményeztesse a tenderdokumentációt és az
Egyezményt olyan, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a nagy
nemzetközi környezetvédő szervezetek által egyaránt elismert nyugati
szakemberekkel, akiknek nincs és nem is volt semmilyen üzleti
kapcsolatuk a Magyar Villamos Művek Zrt.-vel, a Paksi Atomerőmű Zrt.-vel
vagy a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-vel, illetve az ezekkel
gazdasági kapcsolatban álló hazai vagy külföldi cégekkel."

Az én értelmezésemben ez nem más, mint a gyakorlat nyelvére való
átültetése az egykor volt Alkotmány [70/G.§ (2) bek.], illetve a ma
hatályos Alaptörvény [X. cikk (2) bek.] azon elvének, miszerint
"Tudományos igazság<ok> kérdésében az állam nem jogosult dönteni,
tudományos kutatások értékelésére <értékét megállapítani> kizárólag a
tudomány művelői jogosultak".

Ezért örülnék, ha a FizInfó olvasói is támogatnák ezt a javaslatot.

Üdvözlettel: Jánossy András
(nem a fizikus)



On 2014.06.20. 12:00, 
fizinfo-request AT lists.kfki.hu
 wrote:
> Subject:
> Re: [Fizinfo] Internetes szavazás a paksi kapacitás-fenntartásról
> From:
> "Bagyinka, Csaba" 
> <csaba AT brc.hu>
> Date:
> 2014.06.19. 15:24
>
> To:
> "fizinfo AT lists.kfki.hu"
>  
> <fizinfo AT lists.kfki.hu>
>
>
>
> 2014-06-19 13:36 GMT+02:00 Hlavathy Zoltan
> <hlavathy.zoltan AT energia.mta.hu
>  
> <mailto:hlavathy.zoltan AT energia.mta.hu>>:
>
>     Kiváncsi vagyok azonban, hogy mondjuk a választópolgárok hány
>     százaléka tudná néhány értelmes mondatban összefoglalni az
>     RBMK-1000 és a VVER-1200 közötti különbségeket, különös
>     tekintettel a biztonsági filozófiára és berendezésekre. A polgár
>     ugyanis Csernobiltól fél, és Paksról szavaz, a fö kérdés, hogy a
>     különbséget érti-e és elhiszi-e.
>
>
> A "polgár" nem arról szavaz, hogy melyik a biztonságosabb berendezés,
> ezért aztán tök mindegy, hogy a különbséget tudja-e vagy sem, érti-e a
> reaktorfizikát vagy sem. A "polgár" arról szavaz, hogy elhiszi-e neked
> (nekünk), ha valamilyen tudományos kérdésről valamit mondunk. Ha nem
> hiszi el, akkor lényegtelen, hogy igazunk van-e vagy sem. 
>
> A "hívést" pedig az eddigi tapasztalatai alapján fogja eldönteni (meg
> persze annak alapján is, hogy ki, miket mond neki, de a kettő
> összefügg). Ugye azt azért lehet tudni, hogy a csernobilt emberi
> felelőtlenség okozta, s ez mélyen bele is ivódott a köztudatba. Ezt a
> bizonytalanságot, félelmet csak sokára fogja levetkőzni a társadalom. 
>
> A társadalom eddigi tapasztalataiban az is benne van, hogy
> szakértők(nek hitt emberek) olyasmiken vitatkoznak, olyasmiről nem
> tudnak egyöntetű képet adni, amiről pedig sürgősen dönteni kellene
> vagy azt hisszük, hogy kellene. Van-e globális felmelegedés, vagy
> nincs, ha van akkor az ember okozza-e vagy sem, hogy csak egy
> jelentőset említsek. Az emberek többségét megrémíti, ha valamire
> "nincs válasz", vagy a válasz tényleg a szakértő személyétől függ.
>
> Szóval bármilyen ilyen népszavazás nem arról szól, hogy biztonságos-e
> Paks vagy sem, hanem arról, hogy a szavazó akarja-e Paksot vagy sem. S
> ez nem tudományos kérdés.
>
> Üdv,
>
> Bagyinka Csaba