ELFT HÍRADÓ

[Raics Péter <raics.peter AT science.unideb.hu>]

Tisztelt Lista!

Közös gyökerei folytán megpróbálok egyszerre válaszolni Patay Gergely 
és Hajnal Zoltán kérdéseire, valamint Szilva Attila felvetésére, esetleg 
Hajdu Csaba újabb levelére is.

A következő lépésekben és a megfelelő szakmai fórumokon alakult ki az 
energetika távlati fejlesztése, benne az atomenergia szükségességének 
indoklása és ennek alapján a mostani szerződés.

     1.) "Magyarország energiapolitikai tézisei 2006-2030"
ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/energ/magy_energiapol_tezisei1.pdf
Ennek alapján OGY-határozat született 2009-ben az atomenergia 
fejlesztéséhez szükséges előkészületekről.

     2.) Teller- és Lévai-projektek.
Megvalósíthatósági tanulmány, Előzetes környezeti értékelés, Kiégett 
fűtőelemek és radioaktív hulladékok elhelyezése.
Ezek eredményeiről, a született anyagokról és megállapításokról szól a 
következő cikk:
http://www.mvm.hu/hu/szakmai-informaciok/szakmai_kiadvanyok/mvm-kozlemenyek/Documents/2011/kozlememyek20111.pdf
13-20.o. Cserháti A., Dr. Katona T., Lenkei I.: A PAKSI ATOMERÔMÛ 
BÔVÍTÉSE ÚJ BLOKKOKKAL

    3.) NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2030 (NFM)
1. melléklet a 77/2011. (X. 14.) OGY határozathoz
Magyar Közlöny 2011. évi 119. szám
... 6.2 VILLAMOS ENERGIA
Atom-szén-zöld mix (ld. Rekk-honlap is az 5.pontban).

   4.) A TASZ-hírről, a Főv.Törvsz. ítéletéről és következményeiről:
Magam sem értem az elemzések hivatalos helyen (jelenleg?) fellépő 
hiányát. A 2.) alatti anyagokon kívül több "szűkebb és tágabb szakmai" 
is készült részletes elemzéssel, ami látókörömbe esett. Hogy ezek milyen 
formában és mikor kerültek a politikusokhoz? Nem tudom, de biztosan 
eljutottak, mert döntöttek (és szerintem jól). Ezekhez sok szakember 
együttes munkája volt szükséges (így most már évtizedes távlatban), és 
ezekre épülnek a döntéselőkészítéshez szükséges fenti alapdokumentumok: 
egyáltalán kell-e energiatermelő egység, mikor, köztük nukleáris 
legyen-e és melyik típus (a gyártó bármelyik NAÜ-validált lehet), milyen 
gazdasági feltételek mellett? A finanszírozási és tulajdonosi forma 
eldöntése az előbbiek mérlegelése alapján a politika feladata és 
felelőssége, irányvonalának függvényében. Elképzelhető, hogy a tender 
nélküli megoldás miatt az anyag a konkrét típus gyártójától kapott 
paraméterek alapján felújításra, aktualizálásra szorul, de ez a verseny 
győztesének kiválasztása után is nagyjából így lett volna. Ettől 
függetlenül az 1194/2012. (VI. 18.) Korm. határozatot hatályon kívül 
kellett volna már helyezni vagy valamit csinálni vele -- egy logikát 
kereső fizikus érzése szerint (bár a jog és a politikus másként 
működik).

   5.) A http://www.rekk.eu/index.php honlapon nemcsak az általunk 
szintén elvégezhető modellezés az érdekes, hanem a (vitára késztető) 
elemzések részleteinek mondanivalója is. Többek között az, hogy a 
retrospektív analízis az atomerőmű építkezéseknél mindenhol idő- és 
költségnövekedésről szól  -- valamilyen értelemben, rövid- és 
hosszútávon egyaránt. DE MÉGIS EGYRE TÖBB ATOMERŐMŰVET ÉPÍTENEK A 
VILÁGON! A zöldek szerint ugyan "komoly ország" nem tesz ilyet, dehát ki 
a komolytalan? Soroljam? Egyszerűbb: ki NEM épít? Németország! Miért? És 
mire kényszerült ebben az évben, milyen árnövekedéssel, 
környezetszennyezéssel?
    További kérdés: a majdani működés idejére várható villamosenergia 
árak. Senki nem meri ma megmondani: mennyi kerül majd bármilyen 
módszerrel termelve 20 év múlva és miért? Mi lesz drága, mihez képest? 
Egy biztos: az a legdrágább, ami hiányzik! Olcsó, de nincs 
(szoc.tervgazd.) vagy ... A kanadaiak jó 15 évvel ezelőtt azt mondták: 
az olajpala (elképesztően környezetszennyező) kitermelése akkor lesz 
kifizetődő, ha az olaj ára legalább 60 USD/hordó lesz. Mennyi ma? Több 
mint 100 USD. Megfizetjük?

   6) Lépéskényszerbe kerültünk. Az EUs energiaárak kétszeresei az 
USA-belieknek (évtizede még 4-es faktor volt). Hogyan leszünk 
versenyképesek? Hosszútávú gondolkodásra vall a diófa-ültetés és az 
atomerőmű-építés. A nem akármilyen üzlet lebonyolításában, a 
Brüsszel-Budapest-Moszkva közötti közvetítésben a németek meghatározó 
szerepet játszottak (Rotschild-csoport + Hengeler-Mueller iroda). Miért 
érdekük a németeknek, hogy hazánkban legyen, és ne tulzottan drága 
legyen a villany a jövőben?

Nem hiszem, hogy én képes lennék meggyőzni a kételkedőket. Szívesen 
vitatkozom tovább (főleg a mögöttes politikáról, ami nem való erre a 
fórumra), de most már inkább hozzáértőknek, igazi szakembereknek kellene 
folytatniuk. Az atomenergiát nélkülözhetetlennek tartom évszázados 
skálán, az érdekében hozott politikai és gazdasági döntéseket elfogadom, 
mert az én felfogásomban az atomnak nincs jobb- vagy baloldala, sem 
színe, égtája, betűtípusa (latin-görög-héber-cirill...).
     Teller Edétől tanultam: A pesszimistának sokszor van igaza, de 
sohasem boldog ...

Sok mindennel elégedetlen vagyok, de engedtessék meg, hogy azért 
boldognak érezzem magam.
Másoknak is ezt kívánom:
Raics Péter.