ELFT HÍRADÓ

[<csoto AT matrix.elte.hu>]

Kedves Horvath Pista!

En viszont nagyon is egyetertek Higgs-el,vagy legalabbis azzal, amit implikal:
a fizika egyre nagyobb zsakutcaba manoverezi magat azzal, hogy egyre inkabb
"iparosodik", egyre inkabb gyarakban folyik a termeles. Mivel ma a publikaciok
es a hivatkozasok szama mindenek folott all, az is jo fizikusnak szamit
(ezerszer jobbnak, mint Higgs), aki mondjuk egy tobbszaz fos kollaboracioban a
nagyfeszultsegu tapegysegert felelos szemelykent kerul ra a cikkekre, de
egyebkent nem sok fogalma van arrol, hogy mi is a tudomany, amit allitolag
muvel.

Legalabb annyi eszuk lehetne a fizikusoknak, hogy leosztjak a publikaciok es
hivatkozasok szamat a szerzok szamaval. Higgs nyugodtan mondhatta volna,
amikor a hivattkozottsagi adatait kertek tole az egyetemen, hogy ha
mindenkinel 3000 a normalt hivatkozasok szama (az ADS-ben van ilyen,
normalized citations), akkor majd szoljanak neki. De van olyan szcientometriai
mutato is, hogy citational effectivity: ebben Higgs igen magasan lehet, ha 13
cikkbol 3000 folotti normalt hivatkozast ert el.

De meg a szerzoszamokkal valo leosztas sem mukodik tokeletesen, mivel a
publikaciok szama exponencialisan no: tiz evenkent kb. 1.6-szorozodik. A
hivatkozasok szama meg ennel is gyorsabban no, mert egy cikkben atlagosan
egyre tobb hivatkozas van. Tehat pl. ma 10-szer annyi cikket publikalnak
osszesen, mint a hatvanas evekben, azaz Higgs 60-as evekbeli 13 cikke a
publikacios inflacio miatt realerteken 130. Ugyanigy, meg ma is Chandrasekhar
1943-as cikke a leghivatkozottabb cikk a fizikaban, annak ellenere, hogy
egyesek esetleg mast allitanak: ha valaki a ketezres evekben irt cikkevel
akarna felulmulni Chandrasekhart, annak az inflacio miatt legalabb negyszer
annyi nominalis hivatkozast kene kapnia a cikkere, mint amennyit Chandrasekhar
kapott es kap.

Csótó Attila