Skip to Content.
Sympa Menu

fizinfo - Re: [Fizinfo] V:A Higgs reszecske szellemi atyja, Peter Higgs nyilatkozza: ...

fizinfo AT lists.kfki.hu

Subject: ELFT HÍRADÓ

List archive

Re: [Fizinfo] V:A Higgs reszecske szellemi atyja, Peter Higgs nyilatkozza: ...


Chronological Thread 
  • From: geszti AT complex.elte.hu
  • To: fizinfo AT lists.kfki.hu
  • Subject: Re: [Fizinfo] V:A Higgs reszecske szellemi atyja, Peter Higgs nyilatkozza: ...
  • Date: Wed, 11 Dec 2013 09:24:11 +0100



Csak annyit a tiszteletreméltó vitához, hogy a publikációs inflációnak van még egy oka: a külvilág felé bizonygatnunk kell, hogy mi keményen dolgozunk, nem a semmiért vesszük fel a fizetésünket. Az anekdota szerint az ifjú Landaut is felelősségre vonta a Párt, hogy munkaidejét teniszezéssel és udvarlással tölti, amire ő azt válaszolta: Egyikre se az agyamat használom.
Üdv mindenkinek
Geszti Tamás



Idézet (Nemeth Csaba
<ncs AT almos.vein.hu>):

Kedves Attila (és többiek)!

Bár kicsi a valószínűsége, hogy Peter Higgs olvassa a Fizinfót (a hivatkozott interjú is ezt sugallja :) ), de én is megerősíteném abban, hogy inkább tisztelendő, mint "szégyenteljes" az amit a publikációgyártás (vagy nem-gyártás) címén művelt.
A publikációs infláció (és az egy cikkben előforduló hivatkozások számának növekedése) nem biztos, hogy előrébb viszi a tudományt.
Hiszen ha egyre inkább ez a mérce és elvárás, akkor óhatatlanul a cél valahol a tudománymetriai pontszámok növelésének optimalizálása lesz, és elsikkad a lényeg. És a folyamat öngerjesztő. Ha ma a mérce n-szerese a x évvel ezelőttinek, akkor ez valóban azt jelenti hogy a tudomány (illetve annak egyedi képviselője) ennyivel jobban teljesít? Vagy csak beleestünk egy sztahanovista spirálba, s ma már a 200% a korábbi 100%, s az iparosított "minőségbiztosítás" standardjei megkövetelik a megemelt normák teljesítését?
Persze valahogy mérni kell, és lehet kritizálni, de ki tud jobbat?
És mi (bocs én) irigységgel vegyes tisztelettel tekintünk(tek) Higgsre, hogy volt bátorsága kilépni a sodrásból és hallgatni amikor nincs (érdemi) mondanivalónk.
Az is igaz, hogy az 1980-as Nobel-díj jelölése után, ezt ő megtehette, nem volt egzisztenciájában fenyegetve, ha gyenge eredménye van a mindenkori "az utóbbi 5 év publikációi" területen. Azt hiszem sokan szívesen választanánk ezt, de helyette írunk 5 cikket (hajrá Sztahanov és a megemelt norma!), míg a józan "belső késztetés" legfeljebb egyet, de mélyebbet/részletesebbet diktálna is.

A sokszerzős cikkekről.
Nehéz dió ez is. Mert miért vállalná egy kutató a nagy projektekben a kisebb jelentőségűnek tűnő munkát ("nagyfeszultsegu tapegysegert felelos szemely") ha ez nem segíti a karrierjében, ami - ismét csak - a publikációk számában mérendő? (Pl. egy PhD-s ha ez a feladata, és nem lesz belőle cikke, akkor nem lesz PhD sem...)

Németh Csaba



2013.12.10. 12:56 keltezéssel,
csoto AT matrix.elte.hu
írta:
Kedves Horvath Pista!

En viszont nagyon is egyetertek Higgs-el,vagy legalabbis azzal, amit implikal:
a fizika egyre nagyobb zsakutcaba manoverezi magat azzal, hogy egyre inkabb
"iparosodik", egyre inkabb gyarakban folyik a termeles. Mivel ma a publikaciok
es a hivatkozasok szama mindenek folott all, az is jo fizikusnak szamit
(ezerszer jobbnak, mint Higgs), aki mondjuk egy tobbszaz fos kollaboracioban a
nagyfeszultsegu tapegysegert felelos szemelykent kerul ra a cikkekre, de
egyebkent nem sok fogalma van arrol, hogy mi is a tudomany, amit allitolag
muvel.

Legalabb annyi eszuk lehetne a fizikusoknak, hogy leosztjak a publikaciok es
hivatkozasok szamat a szerzok szamaval. Higgs nyugodtan mondhatta volna,
amikor a hivattkozottsagi adatait kertek tole az egyetemen, hogy ha
mindenkinel 3000 a normalt hivatkozasok szama (az ADS-ben van ilyen,
normalized citations), akkor majd szoljanak neki. De van olyan szcientometriai
mutato is, hogy citational effectivity: ebben Higgs igen magasan lehet, ha 13
cikkbol 3000 folotti normalt hivatkozast ert el.

De meg a szerzoszamokkal valo leosztas sem mukodik tokeletesen, mivel a
publikaciok szama exponencialisan no: tiz evenkent kb. 1.6-szorozodik. A
hivatkozasok szama meg ennel is gyorsabban no, mert egy cikkben atlagosan
egyre tobb hivatkozas van. Tehat pl. ma 10-szer annyi cikket publikalnak
osszesen, mint a hatvanas evekben, azaz Higgs 60-as evekbeli 13 cikke a
publikacios inflacio miatt realerteken 130. Ugyanigy, meg ma is Chandrasekhar
1943-as cikke a leghivatkozottabb cikk a fizikaban, annak ellenere, hogy
egyesek esetleg mast allitanak: ha valaki a ketezres evekben irt cikkevel
akarna felulmulni Chandrasekhart, annak az inflacio miatt legalabb negyszer
annyi nominalis hivatkozast kene kapnia a cikkere, mint amennyit Chandrasekhar
kapott es kap.

Csótó Attila








Archive powered by MHonArc 2.6.19+.

Top of Page