ELFT HÍRADÓ

[kovacsgy AT mfa.kfki.hu]

Tisztelt Lista!

Az elmult evekben igen nagy erdeklodessel figyeltem a fizinfon  
megjeleno olyan leveleket, amelyek valamilyen tarsadalmi problemara  
hivtak fel a figyelmet (csak kiragadott peldakkent: a kutatas  
tarsadalmi megitelese, a fiatalok motivalatlansaga a tanulasra,  
munkara, a közepiskolasok altalaban is rossznak nevezhetö tanulmanyi  
eredmenyei, a hazai/nemzetközi felmeresekben elert rossz helyzeseink  
es a romlo tendenciak, vagy eppen a tarsadalom retegei kozott nyilo  
jovedelmi-oktatasi-muveltsegi ollo).
Hiaba vartam azonban olyan hozzaszolasra, amely szelesebb kontextusba  
helyezte volna az adott problemat, tulmutatva egyes politikai erok  
hibaztatasan, vagy eppen az "erkolcs, etika hianyan".

Ugy tünik, ez Kolonics Gyorgy halala kapcsan megvaltozhat (itt a  
listan csak, persze), ahogyan a legutolso levelekbol latom. Ennek  
orulok, mert szerintem letezik tagabb kontextus, mely az osszes temat  
erinti. Velemenyem szerint ugyanis azok a tarsadalmi problemak,  
amelyekre fentebb utaltam, illetve amelyek kapcsan Lindeisz Laszlo is  
kifejtette (velemenyem szerint csiposre sikeredett, de reszben  
egyetertesemmel talalkozo) velemenyet, mindossze felszines tünetei  
egy, az osszes "nyugati tipusu" tarsadalmat erinto krizisnek  
(atalakulasnak, katasztrofanak, nevezzük, ahogy tetszik!).

Ma, amennyire a tudomany (etologia, kognitiv tudomanyok, agykutatas,  
genetika) kepet alkothatott az emberrol, mint szocialis elolenyrol,  
mar lehet valami fogalmunk arrol, miben is all ennek a krizisnek a  
lenyege.
Az ember egy (genetikajaban) torzskozossegbeli elethez alkalmazkodott  
eloleny, maroknyi (10 nagysagrendjeben levo szamu) masik ember alapos  
ismeretere es a veluk valo szoros egyuttmukodesre tervezett aggyal.  
Ezenkivul az ember testfelepiteseben meg mindig a torzsi es  
termeszetbeli tuleleshez valo alkalmazkodas jegyeit hordozza. A napi  
tevekenyseg, amelyre leginkabb alkalmas, egy csalad szolgalata, egy  
lakohely koruli karbantarto es elelemszerzo tevekenyseg elvegzese,  
illetve a torzs szolgalata nemhez es alkathoz illo kozossegi munkaval  
(mindezek tulnyomoan kooperativ tevekenysegek!), illetve a mas torzsek  
elleni (idoben ritka, de ismetlodo) fizikai harccal.
Ehhez olyan kepessegekre van szuksege (tobbek kozott), mint a fizikai  
ero, kitartas, allokepesseg, jol mukodo erzekszervek, "ravaszsag", es  
olyan, a szocializaciot es a kooperativ tevekenysegeket szolgalo  
ertelmi kepessegek, amelyek lehetove teszik, hogy a torzson belul a  
torzset veszelyezteto VERSENY ne alakulhasson ki. A torzs stabilitasat  
az biztositja, hogy ugy mukodik, mint egy tagabb csalad (eros erzelmi  
szabalyozassal, amelyben a husegnek es a szemelyes tiszteleterzesnek  
nagy szerep jut), illetve olyan szabalyozasi eszkozokkel rendelkezik,  
amelyek kozul nehanyat a mai nyugati tarsadalmakban embertelennek,  
modfelett kegyetlennek (es eppen ezert kivulrol mindenaron  
megvaltoztatandonak) tartanak.

Ha megnezzuk, hogy a mai modern, nyugati tarsadalomban elo ember a  
fentiekhez kepest milyen vilagban kenytelen elni, azonnal nyilvanvalo,  
hogy egy hatalmas problemahegyen elunk. A csalad elvesztette  
prioritasat a munkahellyel szemben - a nok kozott is egyre inkabb! - a  
torzs keretei ma orszagnyi mereture vannak eroszakkal kitagitva, sot,  
meg azon is tul, az egyeneket, termeszetes kivancsisaguk  
kihasznalasaval (amely regen evolucios elony volt) ma olyan  
informacio-szemetheggyel arasztjak el, amelyeknek (jo esetben!) semmi  
koze az egvilagon a lokalis lakohelyhez, a munkahoz, vagy a csaladhoz.  
Az orszagot, amellye a torzs duzzadt, globalis erok befolyasoljak, egy  
gazdasagi-politikai esemeny a Fold tulso felen akar napokon belul  
emberek ezreinek munkavesztesehez vezethet. Az emberek nem csak  
közvetlen kornyezetukben kenyszerulnek tulzott versenyre, hanem olyan  
emberekkel is versenyezniuk kell, akikkel fizikailag soha nem is  
erintkezhetnek. Ha hibaznak, ha serelem eri oket, olyan emberek  
itelkeznek felettuk, akikkel semmilyen kapcsolatuk nem volt azelott,  
akiket nem tisztelhetnek. Termeszetes osztonok kerulnek nagymerteku  
elnyomasra, amelyek torzsi kornyezetben nem lennenek mozgositva (hadd  
utaljak itt csak a magantulajdon vedelmere, a megtamadottat es a  
megtamadot megilleto jogokra, a serelem jogorvoslasanak "emberi  
lepteku", evekben merheto idotartamara). Mindannyian erezhetjuk nap  
mint nap, hogy azok a modern szabalyok es intezmenyek, amelyek azt  
szolgaljak, hogy a hatalmas mennyisegben, nagy surusegben tartott  
emberek tomegeit anarchiamentesen lehessen egyre tobbet  
foglalkoztatni, mennyi stressz forrasai. Ehhez jon a Zalanyi Laszlo  
altal is emlitett fizikalis faktor: a ma munkanak nevezett tevekenyseg  
olyannyira specialis, hogy heti 40-60 oraban valo vegzese  
szuksegszeruen stressz, illetve megbetegedesek forrasa a valtozatos  
tevekenyseghez adaptalodott ember szamara. Az is tudomanyos teny, hogy  
az ember nem kepes elviselni ekkora mennyisegu stresszt gyors  
egeszsegromlas vagy ritka, de annal latvanyosabb "devians viselkedes"  
nelkul. Azt se felejtsuk el, hogy a mai, tanult atlagember  
gyakorlatilag egy joreszt mentalis, globalizalt es multikulturalis  
alapu kuzdoteren kuzd a tulelesert, aminek mar semmi koze ahhoz a  
fizikai-szocialis kornyezethez es tuleleshez, amihez fajunk  
alkalmazkodott, es amire mai alakunk es idegrendszerunk predesztinal.
A modern nyugati tarsadalom mai mukodese tehat egy olyan kenyszert ro  
az egyenre, amely igen gyors es nagy (genetikai!) valtozasokat  
kovetel, avagy irrealisan gyorsnak latszo alkalmazkodast.

Fizikusok nyelven, de szigoruan csak metaforakban: a mai,  
globalizalodo vilag velemenyem szerint nem mas, mint egy  
fazisatalakulason atmeno emberiseg. A korrelacios hossz (ami pl.  
gazdasagi, vagy eppen korokozo-terjedesi fogalomkorben egyarant  
ertelmezheto) gyakorlatilag a Fold atmerojevel egyenlo, ez a fajta  
viselkedes (a rendszer meretevel osszemerheto korrelacios hossz) a  
kritikus rendszerekre jellemzo. A kiindulo allapot az osi torzsi  
tarsadalom, a vegallapot pedig egy uj, globalis, a Fold kulturait  
egybeolvaszto (informacios?)kaptar-tarsadalom. Trefas kedvuek  
megkerdezhetik, hogy mi lenne itt a rendparameter? Nem tudom. Talan  
Landau hullamfuggvenyenek mintajara az emberi genom, mint  
nukleotidokbol allo vektor. Hiszen ez a fazisatalakulas (elsosorban)  
rolunk, emberekrol szol.
Kepes-e az emberiseg genetikusan alkalmazkodni az irrealisan  
nagynak/gyorsnak tuno kenyszerekhez? Nem tudom. Ugy sejtem, igen. De  
nem vagyok benne biztos, hogy a valtozas vegeredmenye tetszene a lista  
olvasoi tobbsegenek.
Erre csak reszben lehet vallat vonni azzal, hogy ez a mi bajunk -  
minden valtozas fajdalmas, es a vegeredmeny a regi tipusu embereknek  
altalaban nem tetszik. Az altalanosan meglevo erkolcs segithetne  
abban, hogy kevesse fajjon az atalakulas, de a nagy krizisek egyik  
ismerve, hogy a tulelesi oszton az emberek tobbsegeben elnyomja az  
erkolcsi megfontolasokat, es, nepiesen szolva, egymasnak esnek.
Ez a vallvonas, mint mondtam, csak reszben jogos. Nem vagyok  
globalizacio-ellenes ultra-liberalis, ez olyan lenne, mint elvi alapon  
tiltakozni egy jarvany, vagy eghajlat-valtozas ellen. Semmit nem  
tehetunk egy uj globalis kaptar-tarsadalom letrejotte ellen. Nekem  
csak az fajna, ha ez az atalakulas itt Europaban nem sikerulne  
altalunk, europai embereken keresztul, bekesen. Marpedig itt komoly  
gondjaink vannak, velemenyem szerint.
Az egyik, hogy a valtozas tempojat szabalyozni kene. Az atalakulas  
csak ekkor lehet bekes. Ha szabadon eresztjuk a folyamatot (mint a  
jelenlegi globalizacioban), az nagymeretu haborukhoz vezethet az  
egyenekre rakodo tul nagy terheles miatt. Ezzel osszefugg az egyeni  
munkateljesitmennyel, az annak novelesevel kapcsolatos elvarasok  
problemaja. Ezek a problemak az erosodo nacionalizmusban, szemelyes es  
tarsadalmi intoleranciaban maris tettenerhetoek.
A masik, hogy at kell alakitani a meglevo europai szemelyes  
ertekrendet (vagy inkabb alkotni egyet?). Ez kulonosen Kelet-Europara  
lenne igaz. A mai nyugati tarsadalmak meg mindig egyfajta "amerikai  
alom" ertekrendet kovetnek, ami jol lemerheto az ertelmisegi fiatalok  
celkituzesein: sajat auto, sajat lakas, sajat haz, mindez pedig  
egeszen fiatalon (ez tolunk nyugatabbra azert nem altalanosithato, ez  
azonban nem jelenti azt, hogy az ertekrend nem hasonlo. A felmeresek a  
kenyszer-szulte ertekrendet is mutathatjak, ami nem biztos, hogy  
azonos a megkerdezettek belso meggyozodesevel). Nyilvanvalo, hogy a  
mai technologiak es nepesseg mellett ez elerhetetlen utopia - ilyen  
felfogassal, egyeni ertekrenddel nem lehet kaptar-tarsadalmat epiteni.  
Az ellentmondas lemerheto az europai tarsadalmak eloregedeseben, a  
korfa megbilleneseben, aminek oka a gyerekvallalasi kedv alacsony  
volta a fiatalok koreben.

Ma a vilagon leteznek mukodo, novekvo nepessegu kaptar-tarsadalmak  
(Kina, mint a legnyilvanvalobb pelda). Itt azonban a  
kaptar-tarsadalomnak mely kulturalis gyokerei, hagyomanyai vannak, az  
egyen celjai es a tarsadalom mukodese kozott nincs ellentet (illetve  
lassan lesz, hala a nyugati tarsadalom ottani utanzasanak). Europa  
celja talan egy kinaihoz hasonlo tarsadalom kialakitasa lehetne,  
nemileg tudatosabb, es racionalisabb szabalyozasokkal (mint  
amilyeneket Aldous Huxley javasolt anno).

Nyilvan felmerult mar a kerdes a level olvasoiban: mi szukseg  
egyaltalan erre a tarsadalmi fazisatalakulasra? Jo kerdes! A  
politikanak megvan erre a valasza: Europa globalis versenykepessegenek  
fenntartasa.
Vajon kielegito ez a valasz? Megnyerheto vajon ez verseny?  
Megvizsgalta ezt valaki? Vagy - es ez sulyosabb kerdes - van-e  
egyaltalan verseny? Ha nincs, miert a novekvo teljesitmeny-kenyszer?  
Jomagam itt megallok a filozofalasban, kivancsi lennek, masok  
velemenyere.

Visszakanyarodva Kolonics Gyorgyre: miert varjuk egy sportolotol, hogy  
racionalisan viselkedjen (es ne hasznaljon nanoantennas tapaszt),  
foleg, ha ez egy jol kepzett fizikus kepessegeit is igenyelne  
reszerol? A kognitiv tudomanyok egyik nagy erdeme, hogy kimutatta,  
milyen jelentos szerepe van az emberi gondolkodasban az  
irracionalitasnak, mint evolucios strategianak.
Egy olimpiai sportolonak pedig igencsak jo oka van ra, hogy babonas  
legyen: nem engedheti meg maganak a legkisebb ketelyt sem, hogy vajon  
mindent megtett-e a sikerert.
Egy sportolo elete, csakugy, mint barmelyikunke manapsag, elsosorban a  
versenyrol szol. Belenk vertek, hogy vannak VESZTESEK es vannak  
GYOZTESEK, aki pedig nem tesz meg mindent a sikerert, az lemarad, es  
VESZTES lesz. Vegyuk eszre, hogy ez szinte vallasos hit, mert igazabol  
senki nem definialta, mit is jelent a gyozelem (siker? penz?  
csillogas? regen a tobb utod volt a valasz!), es mit jelent a vesztes  
(hajlektalankent vegzi az ember?). (Arany) kozeputat, amely a tobbseg  
szamara jarhato lenne, ma nem szokas emlegetni. Meg is van az  
eredmenye: a mai fiatalok frusztraltak, demotivaltak, es szoronganak,  
illetve a sportolok koran halnak.
Ne legyunk igazsagtalanok egymassal: Kolonics Gyorgy nem a mentosok,  
vagy a rendszeres felulvizsgalatat elvegzo orvosok hibajabol halt meg  
(meg ha valamifele szakertoi vizsgalat/bizottsag keritene is  
bunbakot). Ot egyszeruen a fejebe plantalt tarsadalmi elvarasok  
olhettek meg. Meg csak azt sem mondanam, hogy ez baj - minden kornak  
megvoltak a maga hosei, hosi halottjai. Miert nem hallom manapsag a  
mediaban, hogy "Kolonics, a magyar sport hose"? Mert a politika kiolte  
az ilyen fogalmakat, a mai tarsadalomban nem divat hosnek, plane hosi  
halottnak lenni. Ma a "tulelo", a "sztar" a kovetendo pelda, ami  
lenyegeben a sokaig hasznalhato aranytojast tojo tyuknak felel meg.  
Egy sportolo meg a mai, dopping-segitette korszakban is klasszikus  
emberi erteket kepvisel, vessuk ezt ossze a mai sztarokkal, a  
fiataljaink peldakepei altal kozvetitett "ertekekkel"!
Nem a sportolo hibaja, ha a tarsadalom anyagi erdekbol kihasznalja, es  
halalig hajtja, mint ahogy a fizikuse sem, ha 50 evesen eppen a  
laborban eri a halal, az aznapi harmadik csesze fekete elfogyasztasa  
utan.
Kolonics Gyorgy nanoantennas tapaszai pedig igazan jopofa es  
artalmatlan jatekszerek (persze nem egy mentos szemeben, aki csak a  
szamara ismeretlen tapaszokat latja, es fogalma sincs, hogy az most  
egy anyajegyet takar, vagy valamilyen eroteljes stimulanst tartalmaz,  
ami adott esetben az ujraelesztesi eljarast es annak sikeret is  
befolyasolhatja). Es ne feledkezzunk meg arrol, hogy joval "nagyobb  
koponyak" igazan artalmas stimulansokkal eltek (hogy csak Erdos Pal  
amfetamin-abuzusara utaljak).

Az szamomra teljesen elfogadhatatlan, amilyen iranyba a mai vilag megy  
a teljesitmenyhajszolas utjan. Ujra elokerult a (valodi) dopping  
legalizalasanak otlete, ami egyenerteku a kotelezove tetellel. Nem  
szabad elfogadni azokat az erveket, miszerint a "sportban ez mar  
igy-is ugy-is, bar ki nem mondott, de elfogadott jelenseg". Ez  
valoszinuleg igaz (lasd EPO). De ha ez tarsadalmilag is elfogadotta  
valik, akkor nincs megallas a hetkoznapi eletben sem - mi lesz a  
kovetkezo lepes? A programozoval alairatjak a munkaszerzodesben, hogy  
koteles amfetamin-tulorakat vallalni? Ugyanez a kutatasban alkalmazott  
technikusokra is igaz: a monoton, rutinszeru munka teljesitmenye  
fokozhato stimulansokkal, keregizgatokkal.

Meg ha el is fogadjuk a globalis versenykepesseg noveleset, mint  
valodi kenyszert, nem szabad hagynunk, hogy jelenlegi etikank azon  
resze, mely onnon es szukebb kornyezetunk jo kozerzetet biztositja,  
elvesszen! Ez pedig, azt hiszem, sajat magunk, es a velunk  
kapcsolatban allo embertarsaink tiszteletevel kezdodik. Ez trivialis,  
bocsassanak meg, ha banalisan hangzott! A nagy kerdes azonban, amit a  
vegere hagyok:

vajon ez az alapveto erkolcs fenntarthato-e egy kaptar-tarsadalomban?

Udvozlettel:

Kovacs Gyorgy
fizikus

----------------------------------------------------------------
This message was sent using IMP, the Internet Messaging Program.