Skip to Content.

fizinfo - Re: [Fizinfo] Válasz: Nanoetika

fizinfo AT lists.kfki.hu

Subject: ELFT HÍRADÓ

Text archives


Re: [Fizinfo] Válasz: Nanoetika


Chronological Thread 
  • From: kovacsgy AT mfa.kfki.hu
  • To: fizinfo AT lists.kfki.hu
  • Subject: Re: [Fizinfo] Válasz: Nanoetika
  • Date: Tue, 29 Jul 2008 17:54:14 +0200
  • List-archive: <http://mailman.kfki.hu/pipermail/fizinfo>
  • List-id: ELFT HÍRADÓ <fizinfo.lists.kfki.hu>

Tisztelt Lista!

Az elmult evekben igen nagy erdeklodessel figyeltem a fizinfon megjeleno olyan leveleket, amelyek valamilyen tarsadalmi problemara hivtak fel a figyelmet (csak kiragadott peldakkent: a kutatas tarsadalmi megitelese, a fiatalok motivalatlansaga a tanulasra, munkara, a közepiskolasok altalaban is rossznak nevezhetö tanulmanyi eredmenyei, a hazai/nemzetközi felmeresekben elert rossz helyzeseink es a romlo tendenciak, vagy eppen a tarsadalom retegei kozott nyilo jovedelmi-oktatasi-muveltsegi ollo).
Hiaba vartam azonban olyan hozzaszolasra, amely szelesebb kontextusba helyezte volna az adott problemat, tulmutatva egyes politikai erok hibaztatasan, vagy eppen az "erkolcs, etika hianyan".

Ugy tünik, ez Kolonics Gyorgy halala kapcsan megvaltozhat (itt a listan csak, persze), ahogyan a legutolso levelekbol latom. Ennek orulok, mert szerintem letezik tagabb kontextus, mely az osszes temat erinti. Velemenyem szerint ugyanis azok a tarsadalmi problemak, amelyekre fentebb utaltam, illetve amelyek kapcsan Lindeisz Laszlo is kifejtette (velemenyem szerint csiposre sikeredett, de reszben egyetertesemmel talalkozo) velemenyet, mindossze felszines tünetei egy, az osszes "nyugati tipusu" tarsadalmat erinto krizisnek (atalakulasnak, katasztrofanak, nevezzük, ahogy tetszik!).

Ma, amennyire a tudomany (etologia, kognitiv tudomanyok, agykutatas, genetika) kepet alkothatott az emberrol, mint szocialis elolenyrol, mar lehet valami fogalmunk arrol, miben is all ennek a krizisnek a lenyege.
Az ember egy (genetikajaban) torzskozossegbeli elethez alkalmazkodott eloleny, maroknyi (10 nagysagrendjeben levo szamu) masik ember alapos ismeretere es a veluk valo szoros egyuttmukodesre tervezett aggyal. Ezenkivul az ember testfelepiteseben meg mindig a torzsi es termeszetbeli tuleleshez valo alkalmazkodas jegyeit hordozza. A napi tevekenyseg, amelyre leginkabb alkalmas, egy csalad szolgalata, egy lakohely koruli karbantarto es elelemszerzo tevekenyseg elvegzese, illetve a torzs szolgalata nemhez es alkathoz illo kozossegi munkaval (mindezek tulnyomoan kooperativ tevekenysegek!), illetve a mas torzsek elleni (idoben ritka, de ismetlodo) fizikai harccal.
Ehhez olyan kepessegekre van szuksege (tobbek kozott), mint a fizikai ero, kitartas, allokepesseg, jol mukodo erzekszervek, "ravaszsag", es olyan, a szocializaciot es a kooperativ tevekenysegeket szolgalo ertelmi kepessegek, amelyek lehetove teszik, hogy a torzson belul a torzset veszelyezteto VERSENY ne alakulhasson ki. A torzs stabilitasat az biztositja, hogy ugy mukodik, mint egy tagabb csalad (eros erzelmi szabalyozassal, amelyben a husegnek es a szemelyes tiszteleterzesnek nagy szerep jut), illetve olyan szabalyozasi eszkozokkel rendelkezik, amelyek kozul nehanyat a mai nyugati tarsadalmakban embertelennek, modfelett kegyetlennek (es eppen ezert kivulrol mindenaron megvaltoztatandonak) tartanak.

Ha megnezzuk, hogy a mai modern, nyugati tarsadalomban elo ember a fentiekhez kepest milyen vilagban kenytelen elni, azonnal nyilvanvalo, hogy egy hatalmas problemahegyen elunk. A csalad elvesztette prioritasat a munkahellyel szemben - a nok kozott is egyre inkabb! - a torzs keretei ma orszagnyi mereture vannak eroszakkal kitagitva, sot, meg azon is tul, az egyeneket, termeszetes kivancsisaguk kihasznalasaval (amely regen evolucios elony volt) ma olyan informacio-szemetheggyel arasztjak el, amelyeknek (jo esetben!) semmi koze az egvilagon a lokalis lakohelyhez, a munkahoz, vagy a csaladhoz. Az orszagot, amellye a torzs duzzadt, globalis erok befolyasoljak, egy gazdasagi-politikai esemeny a Fold tulso felen akar napokon belul emberek ezreinek munkavesztesehez vezethet. Az emberek nem csak közvetlen kornyezetukben kenyszerulnek tulzott versenyre, hanem olyan emberekkel is versenyezniuk kell, akikkel fizikailag soha nem is erintkezhetnek. Ha hibaznak, ha serelem eri oket, olyan emberek itelkeznek felettuk, akikkel semmilyen kapcsolatuk nem volt azelott, akiket nem tisztelhetnek. Termeszetes osztonok kerulnek nagymerteku elnyomasra, amelyek torzsi kornyezetben nem lennenek mozgositva (hadd utaljak itt csak a magantulajdon vedelmere, a megtamadottat es a megtamadot megilleto jogokra, a serelem jogorvoslasanak "emberi lepteku", evekben merheto idotartamara). Mindannyian erezhetjuk nap mint nap, hogy azok a modern szabalyok es intezmenyek, amelyek azt szolgaljak, hogy a hatalmas mennyisegben, nagy surusegben tartott emberek tomegeit anarchiamentesen lehessen egyre tobbet foglalkoztatni, mennyi stressz forrasai. Ehhez jon a Zalanyi Laszlo altal is emlitett fizikalis faktor: a ma munkanak nevezett tevekenyseg olyannyira specialis, hogy heti 40-60 oraban valo vegzese szuksegszeruen stressz, illetve megbetegedesek forrasa a valtozatos tevekenyseghez adaptalodott ember szamara. Az is tudomanyos teny, hogy az ember nem kepes elviselni ekkora mennyisegu stresszt gyors egeszsegromlas vagy ritka, de annal latvanyosabb "devians viselkedes" nelkul. Azt se felejtsuk el, hogy a mai, tanult atlagember gyakorlatilag egy joreszt mentalis, globalizalt es multikulturalis alapu kuzdoteren kuzd a tulelesert, aminek mar semmi koze ahhoz a fizikai-szocialis kornyezethez es tuleleshez, amihez fajunk alkalmazkodott, es amire mai alakunk es idegrendszerunk predesztinal.
A modern nyugati tarsadalom mai mukodese tehat egy olyan kenyszert ro az egyenre, amely igen gyors es nagy (genetikai!) valtozasokat kovetel, avagy irrealisan gyorsnak latszo alkalmazkodast.

Fizikusok nyelven, de szigoruan csak metaforakban: a mai, globalizalodo vilag velemenyem szerint nem mas, mint egy fazisatalakulason atmeno emberiseg. A korrelacios hossz (ami pl. gazdasagi, vagy eppen korokozo-terjedesi fogalomkorben egyarant ertelmezheto) gyakorlatilag a Fold atmerojevel egyenlo, ez a fajta viselkedes (a rendszer meretevel osszemerheto korrelacios hossz) a kritikus rendszerekre jellemzo. A kiindulo allapot az osi torzsi tarsadalom, a vegallapot pedig egy uj, globalis, a Fold kulturait egybeolvaszto (informacios?)kaptar-tarsadalom. Trefas kedvuek megkerdezhetik, hogy mi lenne itt a rendparameter? Nem tudom. Talan Landau hullamfuggvenyenek mintajara az emberi genom, mint nukleotidokbol allo vektor. Hiszen ez a fazisatalakulas (elsosorban) rolunk, emberekrol szol.
Kepes-e az emberiseg genetikusan alkalmazkodni az irrealisan nagynak/gyorsnak tuno kenyszerekhez? Nem tudom. Ugy sejtem, igen. De nem vagyok benne biztos, hogy a valtozas vegeredmenye tetszene a lista olvasoi tobbsegenek.
Erre csak reszben lehet vallat vonni azzal, hogy ez a mi bajunk - minden valtozas fajdalmas, es a vegeredmeny a regi tipusu embereknek altalaban nem tetszik. Az altalanosan meglevo erkolcs segithetne abban, hogy kevesse fajjon az atalakulas, de a nagy krizisek egyik ismerve, hogy a tulelesi oszton az emberek tobbsegeben elnyomja az erkolcsi megfontolasokat, es, nepiesen szolva, egymasnak esnek.
Ez a vallvonas, mint mondtam, csak reszben jogos. Nem vagyok globalizacio-ellenes ultra-liberalis, ez olyan lenne, mint elvi alapon tiltakozni egy jarvany, vagy eghajlat-valtozas ellen. Semmit nem tehetunk egy uj globalis kaptar-tarsadalom letrejotte ellen. Nekem csak az fajna, ha ez az atalakulas itt Europaban nem sikerulne altalunk, europai embereken keresztul, bekesen. Marpedig itt komoly gondjaink vannak, velemenyem szerint.
Az egyik, hogy a valtozas tempojat szabalyozni kene. Az atalakulas csak ekkor lehet bekes. Ha szabadon eresztjuk a folyamatot (mint a jelenlegi globalizacioban), az nagymeretu haborukhoz vezethet az egyenekre rakodo tul nagy terheles miatt. Ezzel osszefugg az egyeni munkateljesitmennyel, az annak novelesevel kapcsolatos elvarasok problemaja. Ezek a problemak az erosodo nacionalizmusban, szemelyes es tarsadalmi intoleranciaban maris tettenerhetoek.
A masik, hogy at kell alakitani a meglevo europai szemelyes ertekrendet (vagy inkabb alkotni egyet?). Ez kulonosen Kelet-Europara lenne igaz. A mai nyugati tarsadalmak meg mindig egyfajta "amerikai alom" ertekrendet kovetnek, ami jol lemerheto az ertelmisegi fiatalok celkituzesein: sajat auto, sajat lakas, sajat haz, mindez pedig egeszen fiatalon (ez tolunk nyugatabbra azert nem altalanosithato, ez azonban nem jelenti azt, hogy az ertekrend nem hasonlo. A felmeresek a kenyszer-szulte ertekrendet is mutathatjak, ami nem biztos, hogy azonos a megkerdezettek belso meggyozodesevel). Nyilvanvalo, hogy a mai technologiak es nepesseg mellett ez elerhetetlen utopia - ilyen felfogassal, egyeni ertekrenddel nem lehet kaptar-tarsadalmat epiteni. Az ellentmondas lemerheto az europai tarsadalmak eloregedeseben, a korfa megbilleneseben, aminek oka a gyerekvallalasi kedv alacsony volta a fiatalok koreben.

Ma a vilagon leteznek mukodo, novekvo nepessegu kaptar-tarsadalmak (Kina, mint a legnyilvanvalobb pelda). Itt azonban a kaptar-tarsadalomnak mely kulturalis gyokerei, hagyomanyai vannak, az egyen celjai es a tarsadalom mukodese kozott nincs ellentet (illetve lassan lesz, hala a nyugati tarsadalom ottani utanzasanak). Europa celja talan egy kinaihoz hasonlo tarsadalom kialakitasa lehetne, nemileg tudatosabb, es racionalisabb szabalyozasokkal (mint amilyeneket Aldous Huxley javasolt anno).

Nyilvan felmerult mar a kerdes a level olvasoiban: mi szukseg egyaltalan erre a tarsadalmi fazisatalakulasra? Jo kerdes! A politikanak megvan erre a valasza: Europa globalis versenykepessegenek fenntartasa.
Vajon kielegito ez a valasz? Megnyerheto vajon ez verseny? Megvizsgalta ezt valaki? Vagy - es ez sulyosabb kerdes - van-e egyaltalan verseny? Ha nincs, miert a novekvo teljesitmeny-kenyszer? Jomagam itt megallok a filozofalasban, kivancsi lennek, masok velemenyere.

Visszakanyarodva Kolonics Gyorgyre: miert varjuk egy sportolotol, hogy racionalisan viselkedjen (es ne hasznaljon nanoantennas tapaszt), foleg, ha ez egy jol kepzett fizikus kepessegeit is igenyelne reszerol? A kognitiv tudomanyok egyik nagy erdeme, hogy kimutatta, milyen jelentos szerepe van az emberi gondolkodasban az irracionalitasnak, mint evolucios strategianak.
Egy olimpiai sportolonak pedig igencsak jo oka van ra, hogy babonas legyen: nem engedheti meg maganak a legkisebb ketelyt sem, hogy vajon mindent megtett-e a sikerert.
Egy sportolo elete, csakugy, mint barmelyikunke manapsag, elsosorban a versenyrol szol. Belenk vertek, hogy vannak VESZTESEK es vannak GYOZTESEK, aki pedig nem tesz meg mindent a sikerert, az lemarad, es VESZTES lesz. Vegyuk eszre, hogy ez szinte vallasos hit, mert igazabol senki nem definialta, mit is jelent a gyozelem (siker? penz? csillogas? regen a tobb utod volt a valasz!), es mit jelent a vesztes (hajlektalankent vegzi az ember?). (Arany) kozeputat, amely a tobbseg szamara jarhato lenne, ma nem szokas emlegetni. Meg is van az eredmenye: a mai fiatalok frusztraltak, demotivaltak, es szoronganak, illetve a sportolok koran halnak.
Ne legyunk igazsagtalanok egymassal: Kolonics Gyorgy nem a mentosok, vagy a rendszeres felulvizsgalatat elvegzo orvosok hibajabol halt meg (meg ha valamifele szakertoi vizsgalat/bizottsag keritene is bunbakot). Ot egyszeruen a fejebe plantalt tarsadalmi elvarasok olhettek meg. Meg csak azt sem mondanam, hogy ez baj - minden kornak megvoltak a maga hosei, hosi halottjai. Miert nem hallom manapsag a mediaban, hogy "Kolonics, a magyar sport hose"? Mert a politika kiolte az ilyen fogalmakat, a mai tarsadalomban nem divat hosnek, plane hosi halottnak lenni. Ma a "tulelo", a "sztar" a kovetendo pelda, ami lenyegeben a sokaig hasznalhato aranytojast tojo tyuknak felel meg. Egy sportolo meg a mai, dopping-segitette korszakban is klasszikus emberi erteket kepvisel, vessuk ezt ossze a mai sztarokkal, a fiataljaink peldakepei altal kozvetitett "ertekekkel"!
Nem a sportolo hibaja, ha a tarsadalom anyagi erdekbol kihasznalja, es halalig hajtja, mint ahogy a fizikuse sem, ha 50 evesen eppen a laborban eri a halal, az aznapi harmadik csesze fekete elfogyasztasa utan.
Kolonics Gyorgy nanoantennas tapaszai pedig igazan jopofa es artalmatlan jatekszerek (persze nem egy mentos szemeben, aki csak a szamara ismeretlen tapaszokat latja, es fogalma sincs, hogy az most egy anyajegyet takar, vagy valamilyen eroteljes stimulanst tartalmaz, ami adott esetben az ujraelesztesi eljarast es annak sikeret is befolyasolhatja). Es ne feledkezzunk meg arrol, hogy joval "nagyobb koponyak" igazan artalmas stimulansokkal eltek (hogy csak Erdos Pal amfetamin-abuzusara utaljak).

Az szamomra teljesen elfogadhatatlan, amilyen iranyba a mai vilag megy a teljesitmenyhajszolas utjan. Ujra elokerult a (valodi) dopping legalizalasanak otlete, ami egyenerteku a kotelezove tetellel. Nem szabad elfogadni azokat az erveket, miszerint a "sportban ez mar igy-is ugy-is, bar ki nem mondott, de elfogadott jelenseg". Ez valoszinuleg igaz (lasd EPO). De ha ez tarsadalmilag is elfogadotta valik, akkor nincs megallas a hetkoznapi eletben sem - mi lesz a kovetkezo lepes? A programozoval alairatjak a munkaszerzodesben, hogy koteles amfetamin-tulorakat vallalni? Ugyanez a kutatasban alkalmazott technikusokra is igaz: a monoton, rutinszeru munka teljesitmenye fokozhato stimulansokkal, keregizgatokkal.

Meg ha el is fogadjuk a globalis versenykepesseg noveleset, mint valodi kenyszert, nem szabad hagynunk, hogy jelenlegi etikank azon resze, mely onnon es szukebb kornyezetunk jo kozerzetet biztositja, elvesszen! Ez pedig, azt hiszem, sajat magunk, es a velunk kapcsolatban allo embertarsaink tiszteletevel kezdodik. Ez trivialis, bocsassanak meg, ha banalisan hangzott! A nagy kerdes azonban, amit a vegere hagyok:

vajon ez az alapveto erkolcs fenntarthato-e egy kaptar-tarsadalomban?

Udvozlettel:

Kovacs Gyorgy
fizikus

----------------------------------------------------------------
This message was sent using IMP, the Internet Messaging Program.






Archive powered by MHonArc 2.6.19+.

Top of Page