ELFT HÍRADÓ

[raics AT tigris.unideb.hu]

Tisztelt Lista!

Valas Gyorgy jol jellemezte a BSc-MSc hazai megvalositasat! Valoban, az 
amerikai
rendszer szerint tortent nalunk a bevezetes. A veszely ott van, hogy mig az
USAban elkepeszto penzek vannak kutatasra, amibe nagyon nagy szamu 
PhD-hallgato
vonhato be, addig nalunk ez nagyon keves. Ezert lesz a bizonyos szempontbol
gyenge amerikai altalanos kozoktatas (+BSc) ellenere a kutatas megis magas
szinvonalu. Mellesleg, rengeteg kulfoldi, JO ALAPOKKAL rendelkezo diak kerul 
be
a doktori iskolakba. Es igen sok a kulfoldi professzor, akik a regi "porosz"
kepzest kaptak (magyarok, oroszok, kinaiak, japanok, ...).

Jo lenne a haromfokozatu egyetemi kepzes elso ket reszenek valami magyarosabb
nevet adni. Az MSc-nek mar van: mesterkepzes, mesterdiploma. A BSc-t lehetne 
az
"inas"-rol elnevezni valahogyan? Ez megfelelne a regi szakemberek meg nem
mesterfokozatu muvelojenek. (A "legeny" forditas indokolatlanul a fiukra 
utalna
csupan.)

A bolognai folyamat ertelmezese es megvalositasa kulonbozokeppen
tortent/tortenik Europaban. Tobb orszag ugy csinalta (leegyszerusitve), hogy
ALAPnak tekintette az 5 eves (uj szoval) MSc kepzest es kiad az elso 3 ev utan
egy diplomat, amit BSc-nek nevez. Azert, hogy aki csak idaig akar menni, vagy
idokozben abba kivanja hagyni, az is kapjon valamilyen papirt. A munkaero 
piacon
tudja hasznalni.
    Nalunk viszont lezart, kesz tudast ado diplomaval akartak/akarjak 
befejezni
az elso reszt, ami 3 vagy helyenkent 3,5 ev. Ebbol ket baj szarmazik:
a) A "kutato" szakok (tudomanyegyetemen pl. a fizikus szak) hallgatoi az
alapozast nem tudjak teljesen vegigvinni a regi modon, foleg matematikabol, 
mert
az elso 3 ev "kesz" tudast kivan. Az a 35 %-nyi diak, aki allami tamogatas
mellett bejuthat az MSc-be, negyedeves koraban kezdhet bizonyos, alapveto
fontossagu targyakat (ujra)tanulni, pl a matematika lenyeges reszeit.
b) A tanarszak nincs ertelmezve a BSc-ben! Ezzel a diplomaval SEHOL SEM
alkalmazhato pedagoguskent a hallgato! Ha bejut a 35 % koze, csak akkor lehet
belole tanar! Hiaba tanul nehany pedagogiai/pszichologiai targyat az elso 3
evben, azt a 65 % nem tudja tanarkent hasznositani! Ilyen targyak vannak ebbol
ebben a fazisban: "A tanárjelölt személyiségének fejlesztése
(pályaszocializáció)", "A nevelés társadalmi alapjai", "Gondolkodók a
nevelésről", "Bevezetés az oktatás és az iskola világába". (Lehet, hogy 
ezekkel
valamilyen mellekvaganyon tud ervenyesulni?)

A finanszirozas: a 100%-kal indulo BSc-hallgatokra szemelyenkent kevesebb a
normativa mint a maradek 35%-ra, "termeszetesen". A munkaeropiacot (ha van
ilyen) meg kell tanitani, fel kell kesziteni a BSc-re.

A fentiekben az eredetileg egyeteminek mondhato kepzesrol beszeltem. Az egyik
baj ott van, hogy a foiskolak is a BSc-t adjak ki, ami pedig definicio szerint
EGYETEMI DIPLOMA!! El lehet kepzelni, hogy ez sok helyen mit jelent! Es az
egyetemeknek olyan konkurrenciat okozhat, ami a szinvonal csokkentesere 
sarkall.
A masik baj pedig, hogy  - ertheto modon -  a foiskolak is igyekeznek
megszerezni az MSc akkreditaciot (ingazo kvalifikalt oktatok szuksegessege).
Kutatasi hatter nelkul, ami az egyetem egyik definicioja.

Ezek fenyeben is kell ertelmezni az Allasfoglalas 1. pontjanak alternativajat,
amely rossz esetben kiiktathatja a fizika, kemia, biologia targyakat a
kozoktatasbol.

Raics Peter.