Skip to Content.
Sympa Menu

fizinfo - Re: [Fizinfo] A finomszerkezeti allando matematikai konstans?

fizinfo AT lists.kfki.hu

Subject: ELFT HÍRADÓ

List archive

Re: [Fizinfo] A finomszerkezeti allando matematikai konstans?


Chronological Thread 
  • From: Gyula Dávid <dgy4242 AT gmail.com>
  • To: Geszti Tamás <geszti AT caesar.elte.hu>
  • Cc: Csanád Máté <csanad AT elte.hu>, fizinfo AT lists.kfki.hu
  • Subject: Re: [Fizinfo] A finomszerkezeti allando matematikai konstans?
  • Date: Mon, 1 Oct 2018 20:26:17 +0200
  • Authentication-results: smtp1.kfki.hu (amavisd-new); dkim=pass (2048-bit key) header.d=gmail.com

Geszti Tamás írta:
> Mondjátok, hozzáértők, hogy jól értem-e: egy állandó
> "matematikaivá" minősítése valamilyen rejtett szimmetria
> felismeréséhez kapcsolódik, amit azután ellenőrizni lehet. A nagy
> példa, amire gondolok: ahogy a relativitás elmélete a
> fénysebességet kivette a hol - ennyi - hol - annyi fizikai
> mennyiségek közül, és természeti állandóvá emelte. Tényleg
> ilyesmiről lehet itt is szó?

Ennél többről van szó. A fénysebesség dimenziós mennyiség, ezért abszolút
állandóságának felismerése után a mértékegységek rendszerének megfelelő
módosításával értékét egyszer s mindenkorra 1-gyé lehet tenni - ezután ez a
mennyiség többé meg sem jelenik az egyenleteinkben (legfeljebb a gyakorlati
egységekre való átszámításkor).

A finomszerkezeti állandó egy dimenziótlan szám. "Megmagyarázása" után
továbbra is szerepelni fog a számolásainkban. Ha tehát őt egy matematikai
állandónak tételezzük fel, az egyszerre két dolgot jelent:

- egy olyan matematikai konstrukciót (egyenletet, sorozatot stb), amelynek
gyöke vagy határértéke (stb) ez az állandó. Erre a legszebb példa a káosz
elméletében felbukkant Feigenbaum-állandó.

- egy olyan fizikai elméletet, amelynek fizikai feltevéseire alapuló
számolás közben felbukkan az említett matematikai konstrukció, és a
következő lépésben ennek a megoldása már mint fizikai állandó szerepel az
elmélet további kalkulációiban.

Ha jól értem (még nem tudtam részletesen végigolvasni) Atiyah előadásában
az első lépés szerepel: talált olyan képletet, amelynek megoldása (egy
rekurziós egyenlet fixpontja) numerikusan megfelel a finomszerkezeti
állandó mérésekből ismert értékének. Kérdés persze - ahogy Máté is írta -
mi lesz, ha a mérések finomodása újabb tizedesjegyeket tár fel: megmarad-e
az eddig tapasztalt egyezés.

A második rész, a fizikai elmélet kidolgozása tudtommal még hiányzik. Ez
nyilván nem egy magányos matematikus feladata lesz. Olyan
kvantummezőelméleti elméletet kell(ene) találni, amelyben természetes módon
felbukkan az Atiyah által talált rekurzió, és amelynek megoldása az
elektromágneses kölcsönhatás csatolási állandójaként jelenik meg. Ez az
elmélet nagy valószínűséggel egy eddig nem ismert szimmetriát tartalmaz
majd, ennek leírása során jelenik meg a kapcsolat a korábban különállónak
tartott mennyiségek között, és ezt fogja kifejezni a számértékhez elvezető
konstrukció. Ez persze egyelőre csak spekuláció.

dgy


Geszti Tamás <geszti AT caesar.elte.hu> ezt írta (időpont: 2018. okt. 1., H,
18:53):

> *-----------------------------------------------------------------------*
> | E L F T H I R A D O |
> | Az Eotvos Lorand Fizikai Tarsulat informacios es vita-lapja |
> |-----------------------------------------------------------------------|
> | Az ELFT adoszama (ide kerjuk az SZJA 1 szazalekat!): 19815644-2-43 |
> |-----------------------------------------------------------------------|
> | A megjelent cikkek tartalmaert teljes egeszeben bekuldojuk felelos. |
> *-----------------------------------------------------------------------*
>
> Mondjátok, hozzáértők, hogy jól értem-e: egy állandó "matematikaivá"
> minősítése valamilyen rejtett szimmetria felismeréséhez kapcsolódik, amit
> azután ellenőrizni lehet. A nagy példa, amire gondolok: ahogy a relativitás
> elmélete a fénysebességet kivette a hol - ennyi - hol - annyi fizikai
> mennyiségek közül, és természeti állandóvá emelte. Tényleg ilyesmiről lehet
> itt is szó?
> Üdv
> Tamás
>
>
> 2018 Október 1, Hétfő 13:15 CEST dátummal, Csanád Máté <csanad AT elte.hu>
> ezt írta:
>
> > *-----------------------------------------------------------------------*
> > | E L F T H I R A D O |
> > | Az Eotvos Lorand Fizikai Tarsulat informacios es vita-lapja |
> > |-----------------------------------------------------------------------|
> > | Az ELFT adoszama (ide kerjuk az SZJA 1 szazalekat!): 19815644-2-43 |
> > |-----------------------------------------------------------------------|
> > | A megjelent cikkek tartalmaert teljes egeszeben bekuldojuk felelos. |
> > *-----------------------------------------------------------------------*
> > Kedves Attila,
> >
> > A cikkben előrejelzés is szerepel alfa további tizedesjegyeire, ha jól
> értem - a
> > természet ezek után cáfolhatja vagy megerősítheti ezt a (valóságra
> vonatkozó)
> > elmélete.
> >
> > Üdv,
> > Máté
> >
> > 2018. 09. 30. 15:07 keltezéssel, Attila Csoto írta:
> > >
> *-----------------------------------------------------------------------*
> > > | E L F T H I R A D O
> |
> > > | Az Eotvos Lorand Fizikai Tarsulat informacios es vita-lapja
> |
> > >
> |-----------------------------------------------------------------------|
> > > | Az ELFT adoszama (ide kerjuk az SZJA 1 szazalekat!):
> 19815644-2-43 |
> > >
> |-----------------------------------------------------------------------|
> > > | A megjelent cikkek tartalmaert teljes egeszeben bekuldojuk
> felelos. |
> > >
> *-----------------------------------------------------------------------*
> > > Michael Atiyah neves matematikus azt allitja, hogy a finomszerkezeti
> > > allando (alfa, precizebben alfa nulla energiahoz tartozo erteke)
> > > nem fizikai konstans, hanem ugyanolyan matematikai allando, mint
> peldaul
> > > a pi. Egy kepletet is megad, ami alapjan alfa tetszoleges pontossaggal
> > > kiszamolhato. Innen letoltheto az irasa:
> > > https://drive.google.com/file/d/1WPsVhtBQmdgQl25_evlGQ1mmTQE0Ww4a/view
> > > Azt allitja, hogy a newtoni gravitacios allando erteke is hasonlo
> modon,
> > > tisztan matematikailag megadhato, de annak a szamolasa sokkal
> bonyolultabb
> > > (allitasa szerint a modszere raadasul a matematika leghiresebb
> megoldatlan
> > > problemajat, a Riemann-hipotezist is kepes bizonyitani).
> > >
> > > Az ido majd eldonti, hogy mi lesz a fenti formula sorsa. Az viszont,
> hogy
> > > amit ma a fizika alapveto allandoinak gondolunk (es sok fizikus azt
> > > hiszi, hogy ertekeik a vilagegyetem szuletesekor veletlenul
> valasztodtak ki)
> > > esetleg matematikai formulakkal megadhato szamok, igencsak
> elgondolkodtato.
> > > Mintha a fizika nem lenne mas, mint alapveto matematikai egyenletek
> (mint a
> > > leghiresebb, az Euler-formula, e^(i*pi)+1=0) kibogaraszasa.
> Mindenesetre
> > > ez megmagyarazna, hogy miert mukodik olyan jol a matematika: mert
> fizika
> > > nincs is, csak matematika.
> > >
> > > Fizikusok regota gondolkodnak azon, hogy a fizika vegso elmeleteben
> vajon
> > > hany alapveto allando lesz. A 3, 1 es 0 a harom legnepszerubb szam.
> Engem
> > > mindig zavart a 0 lehetosege, hogy mit jelentene ez. Azt hiszem, hogy
> > > valami olyasmit, amit Atiyah allit, hogy az alapveto fizikai allandok
> erteket
> > > tisztan matematikai formulakkal meg lehet adni.
> > >
> > > Csótó Attila
> > >
> > >
> *-----------------------------------------------------------------------*
> > > | A FIZINFO a fizikus informacios rendszer resze
> |
> > > |
> |
> > > | Cikk, hozzaszolas a
> |
> > > |
> |
> > > | fizinfo AT lists.kfki.hu
> |
> > > |
> |
> > > | cimre kuldheto. Ilyenkor a subject-sorba a cikk cimet kell irni.
> |
> > > | A cikk szovege a level torzse. Ez sima szoveg legyen!
> |
> > > |
> |
> > > | Informacio: https://mailman.kfki.hu/sympa/info/fizinfo
> |
> > > |
> |
> > > | A beerkezo levelek feldolgozasat program vegzi. Az emberi valaszt
> |
> > > | igenylo kerest, kerdest az alabbi cimre lehet megirni:
> |
> > > |
> |
> > > | listsadm AT mail.kfki.hu
> |
> > > |
> |
> > >
> *-----------------------------------------------------------------------*
> > >
> > >
> > >
> > >
> > >
> >
> > *-----------------------------------------------------------------------*
> > | A FIZINFO a fizikus informacios rendszer resze |
> > | |
> > | Cikk, hozzaszolas a |
> > | |
> > | fizinfo AT lists.kfki.hu
> |
> > | |
> > | cimre kuldheto. Ilyenkor a subject-sorba a cikk cimet kell irni. |
> > | A cikk szovege a level torzse. Ez sima szoveg legyen! |
> > | |
> > | Informacio: https://mailman.kfki.hu/sympa/info/fizinfo
> |
> > | |
> > | A beerkezo levelek feldolgozasat program vegzi. Az emberi valaszt |
> > | igenylo kerest, kerdest az alabbi cimre lehet megirni: |
> > | |
> > | listsadm AT mail.kfki.hu
> |
> > | |
> > *-----------------------------------------------------------------------*
> >
> >
> >
> >
> >
>
>
>
>
>
>
>
> *-----------------------------------------------------------------------*
> | A FIZINFO a fizikus informacios rendszer resze |
> | |
> | Cikk, hozzaszolas a |
> | |
> | fizinfo AT lists.kfki.hu |
> | |
> | cimre kuldheto. Ilyenkor a subject-sorba a cikk cimet kell irni. |
> | A cikk szovege a level torzse. Ez sima szoveg legyen! |
> | |
> | Informacio: https://mailman.kfki.hu/sympa/info/fizinfo |
> | |
> | A beerkezo levelek feldolgozasat program vegzi. Az emberi valaszt |
> | igenylo kerest, kerdest az alabbi cimre lehet megirni: |
> | |
> | listsadm AT mail.kfki.hu |
> | |
> *-----------------------------------------------------------------------*
>
>
>
>
>
>



Archive powered by MHonArc 2.6.19+.

Top of Page