ELFT HÍRADÓ

[Diosi Lajos <diosi.lajos AT wigner.mta.hu>]

Kedves Martinás Kati, Darvas Gyuri, Bagyinka Csaba!

Közreműködéstekkel kérdésemre 1 eset jött válaszként, a Belousov féle.
Több is lenne, tudjuk. És mi van a jó oldalon? A jelzett 50 évben
nagyságrendekkel több esetben voltak a szaklapok az "új fizika" első
közzétevői. Arra is volt eszközük, hogy ennél is sokkal nagyobb tétel
baromságot viszont kiszűrjenek és ne publikáljanak. Lehet, az 50 évben
elhajtottak egy zsenit is? Sőt sok zsenit? Nem tipikus, bár néha 
kutatók
is hiszik, hogy az. Nekem furcsa lenne ezt hinni, és főleg csüggesztő.

Ha más kutatót felvillanyoz, nem gond. Az már igen, ha túl sok fizika
tanárt és a kezdő kutatót is.

Boldog új évet!
Diósi Lajos

2013-12-30 21:57 időpontban Diosi Lajos ezt írta:
> Kedves Gyuri!
> Kérdezem, az elmúlt időkben volt-e arra példa, hogy "új
> fizikát" nem a hagyományos szaklapok közöltek, hanem a
> szerző egyéb fórumokra szorult?
 Az 1934-1983 közötti
> ötven évre vonatkozzon kérdésem, harminc év lauf elég
> belátni, mi nem volt shit, hanem "új fizika".
> Üdvözlettel:
> Diósi Lajos
>
> 2013-12-30 16:32 időpontban Gyorgy Darvas ezt írta:
> > Kedves Miska!
> >
> >  
> >
> > Ki mondja meg manapság, mi számít „tudományos fórumnak”?
> >
> >  
> >
> > Átalakult a publikálás infrastruktúrája, intézményrendszere,
> > motivációi. Igazad van, ma kis lépésekkel könnyebb elérni a
> > publikálást, majd könnyebb bezsebelni a piros pontokat. Aki
> > optimalizálva, egy keresztrejtvény minden második vízszintes
> > sorát megfejti, a legnagyobb eséllyel számíthat arra, hogy a
> > függőleges sorok kitöltői felhasználják az általa már beírt
> > betűket. Sokkal több jópont jár érte, mintha az egész táblát
> > kitöltötte volna.
> >
> >  
> >
> > Hivatkozzam most arra az elcsépelt klasszikus érvre, hogy a
> > rejtvényfejtő tudomány csak a „kis tudomány”? A „nagy
> > tudományt” azok testesítik meg, akik egy új típusú rejtvényt
> > dolgoznak ki. Mennyi esélyük van arra, hogy egyáltalán közöljék
> > a „rangos”-sá minősített szakmai folyóiratok?
> >
> >  
> >
> > Száz éve még nem ismerték a referáltatás intézményét, nem
> > számolták a hivatkozásokat. Érdem volt olyan újjal előrukkolni,
> > amivel más még nem foglalkozott. Hivatkozást viszont azoktól
> > várhatsz, akik már ezen a szakterületen dolgoznak. Einstein és
> > Hilbert kéthetente küldték be az általános relativitáselméletre
> > vonatkozó dolgozataikat, mindegyikben javítva maguk és a másik
> > előző cikkének hibáit. Mire az új kézirat beérkezett, az
> > előző már meg is jelent, referáltatás nélkül. Kivel
> > referáltatták volna, ha még maguk az úttörők is bizonytalanok
> > voltak, s előtte jártak mindenkinek akit a téma megérintett? A mai
> > bírálati és elfogadási döntési rendszerben eljutottak volna ezek
> > a cikkek a publikálásig, vagy akár addig, hogy a szerkesztő
> > kiküldi bírálatra? Aligha. A hatvanas években már volt
> > referáltatás, de a mai szerkesztői attitüdökkel –
> > megkockáztatom – Higgs 1964-es cikke (vagy méginkább Englerté,
> > akire Higgs hivatkozott) sem jelenne meg olyan könnyen és mindössze
> > 6 hét alatt.
> >
> >  
> >
> > A folyóirat-szerkesztők ma nem arra büszkék, ha közölhetnek egy
> > eredetien új gondolatot, hanem beálltak a „citation hunting”
> > sorba. Nem kockáztatnak. Akkor számíthat egy cikk jó eséllyel
> > publikálásra, egyrészt, ha várhatóan „hozza a
> > hivatkozásokat”, mégpedig a kritikus 2 éven belül, másrészt,
> > ha maga is hivatkozik több viszonylag friss cikkre az adott
> > folyóiratból. Ellenkező esetben sokszor a szerkesztő akár
> > referáltatás nélkül elutasítja. Nem érheti őket szemrehányás,
> > a folyóiratnak is meg kell élnie, és ma ilyenek az elvárások.
> >
> >  
> >
> > Ennek megfelelően, megnőtt a valószínűsége annak, hogy egy
> > „új fizika” alapvető cikkeit nem a hagyományos (bevett,
> > legnagyobb presztizsű, legimpaktabb – használja ki-ki a neki
> > legszimpatikusabb kifejezést ízlése szerint) szaklapokban fogjuk
> > olvasni. (Az új fizika kifejezés nem új, nem tőlem származik, jó
> > másfél évtizede benne van a szakirodalomban és jól
> > körülhatárolt fizikai tartalommal bír.) A „citation hunting”
> > átalakítja a közlési szokásokat, vagy talán máris múlt időt
> > kellene használnom, és átrendezi a folyóiratok rangsorát. (Az
> > átrendezést nem feltétlenül a ma mért impact faktor szerint
> > értve.)
> >
> >  
> >
> > Miután a még nem ismert természetű „új fizika” terrénumán
> > nem sokan dolgoznak (vagy pontosabban, egy-egy alternatív elméletén
> > még kevesebben, akik ráadásul vetélkednek egymással kié fog
> > üdvözülni, hisz ez az érdem csak egyiküknek juthat) még jó
> > ideig kevés idézetre számíthatnak. Aki ezeket közli nem
> > feltétlenül a várható „high impact faktor” miatt teszi. Ez az
> > attitüd megfelel a tudomány klasszikus céljainak, de nem a mai
> > folyóirat-kiadás elüzletiesedett szellemének. Rekesszük ki őket
> > a „tudományos fórumok" közül? Zárjuk ki a „szakmai
> > folyóiratok” köréből? Lehet, hogy ezeken a fórumokon sok olyan
> > írás is megjelenik, amelyek hosszabb távon nem fogják kiállni az
> > empirikus igazolhatóság kritériumát, de nem feltétlenül
> > butaságok, tudománytalanok, hibásak. Gondoljunk arra, „az”
> > Einstein egyenletet tartalmazó általános relativitáselmélet cikk
> > megjelenését megelőzően ugyanaz a folyóirat legalább négy,
> > Einstein és Hilbert tollából származó, szakmaiatlannak nem
> > mondható, de maguk a szerzők által később hibásnak talált
> > cikket közölt (akkor a szerkesztők csak kb. 20 százalékban
> > végezték jól a dolgukat?), és akkor nem is említettem legalább
> > tucatnyi cikket az 1911-15 közötti időszakból más szerzőktől,
> > akik ugyanerre tettek kísérletet, eredménytelenül. Nem lett volna
> > szabad közölni őket? Lehet, hogy nélkülük még sokáig nem
> > született volna meg az „üdvözült” megoldás.
> >
> >  
> >
> > Miska! Nagyon jó a javaslatod, hogy szélesítsük ki a bírálók
> > körét! Azt írod „miért nem tart fenn minden tudományos
> > folyóirat egy olyan oldalt, ahol a benyújtott kéziratról bárki
> > elmondhatja a véleményét. Ez persze kizárná a packázást, a
> > nézetek ütkötetésének elkerülését, a tekintélyelv
> > érvényesülését. A vita után a szerkesztő eldöntheti közli-e a
> > kéziratot.” Remek ötlet. Ha viszont a cikk egy „oldalon” –
> > gondolom weben szabadon hozzáférhető oldalra gondolsz –
> > megjelenik, mindenki olvashatja, véleményt írhat róla, ez nem
> > előpublikálás, hanem maga a közzététel. Olyan ArXiv-féleség.
> > Mi szükség ezek után a „közlésre”? Hiszen már közölték! A
> > szerkesztő számára annyi szabadság maradt, hogy nyomtatásban is
> > megjeleníti-e. Ez a gyakorlat ellentmond a folyóiratok kiadói
> > érdekeinek (sok el sem fogad olyan kéziratot, amit már
> > „közzétettek”, pl. ArXiváltak), rontja a „közlés”
> > (tulajdonképpen már utánközlés) eladhatóságát. Másrészt, a
> > mai gyakorlatban, referáltatás után amúgy is előbb megjelenik a
> > cikk az online kiadásban, mint nyomtatásban, igaz online is
> > pénzért.
> >
> >  
> >
> > Meggyőződésem, hogy előbb-utóbb a te javaslatodé a jövő. De
> > ehhez át kell alakulnia a mai kutatói értékfelfogásnak (amely
> > szerint csak az az értékesnek tekintendő publikáció, ami
> > referálás után került nyilvánosságra, nem pedig az, amit a
> > szakma azután „használ” is), és a mai publikálási üzlet- és
> > érdekrendszernek (amely szerint valaki fizesse meg a „közlés”
> > költségét, ha nem lehet az olvasóval megfizetteni, akkor fizessen
> > a szerző – ez a Open Access business filozófiája. Bevallom, én a
> > mai formájában ezt a fajta üzletet sem kedvelem.)
> >
> >  
> >
> > Az általad javasolt rendszer valósítaná meg azt, hogy legyen
> > közkincs a tudományos gondolat, amint az a múltban is volt,
> > (főleg, ha közpénzből jött létre), és valóban a széles
> > tudományos közvélemény döntse el annak az értékét (ne 2-3
> > lektor). Úgy sejtem ez az átalakulás valahol a ma bevettnek
> > számító tudományos fórumokon kívül fog végbemenni és azután
> > épül be a tudományosan elfogadott értékrendbe.
> >
> >  
> >
> > Üdvözlettel:
> >
> > Darvas Gyuri
> >
> >         *
> >         *
> >         *
> >
> > -------------------------
> >
> >                  [1]
> >
> >  Ez a levél vírus, és rosszindulatú-kód mentes, mert az avast!
> > Antivirus [2] védelem aktív.
> >
> >
> >
> > Links:
> > ------
> > [1] http://www.avast.com/
> > [2] http://www.avast.com/