ELFT HÍRADÓ

["Kovach Adam" <kovach AT atomki.hu>]

T. Lista!

A  vitában elhangzottak túlnyomó t9bbségével egyetértve engedjék meg, hogy -
visszatérve a vita kiindulópontjához - néhány általános felvetéssel
egészítsem ki az eddig véleményeket.

1. A precedens-elv a magyar jogrendszerben csak korlátozottan érvényesülhet,
szemben pl. az angolszász jogrendszerekkel, ahol alkalmazása teljes körben
kötelező. Nálunk nem zárható ki hasonló ögyben ellentétes kimenetelű
ítélkezés, egymással ütköző bírói döntések esetében azonban a Legfelső
Bíróság kollégiuma jogegységi eljárás keretében foglalhat állást, és adhat a
továbbiakra nézve kötelező iránymutatást. Az ilyen eljárás kezdeményezésre
indulhat meg.

2. Megítélésem szerint alapvető jogelvi kérdés, hogy képezhet-e a
"közvélekedés" igazságtartalmától függetlenül (!) jogalapot bármilyen döntés
számára. Jogérzékem azt diktálja, hogy nem. A közvélekedés mint fogalom
egyébként is meglehetősen definiálatlan, a "Mari néni mondta" elv követése
nyilván nem fogadható el. Ugyanakkor nem tudom, az adott bírói döntés
hivatkozik-e valamilyen legalább minimális értelemben objektívnek tekinthető
megállapításra (pl. közvéleménykutatás), vagy éppen a pécsi, politikai
szempontok által is befolyásolt és valóban általánosan ismert hangulatot
tekinti irábyadónak. Akárhogy is van, véleményem szerint az
igazságszolgáltatás keretében - ha arra történik hivatkozás - az akár adott,
akár vélt közhangulat reális voltának, tehát igazságtartalménak vizsgálata
és figyelembe vétele elengedhetetlen.

3. Az előző pontban foglaltakból következik, hogy megítélésem szerint az
ítéletben tükröződő, formai elemekre támaszkodú "egylépcsős" logika
alkalmazása nem fogadható el, és csak remélhető, hogy a nyilván sorra kerülő
fellebbezési eljárásban az adottal ellentétes döntés fog születni.

Ha valakinek van jogelvi kérdések iránt érdeklődő bíró (vagy általában
jogász) ismerőse, kérem, vitassa meg vele a fentieket, és a
következtetéseket tegye közzé a Fizinfo-n!

Üdvözlettel:
Kovách Ádám