Tanárok vitafóruma

[Knausz Imre <knauszi AT knauszi.hu>]

Kedves Kati!

Köszönöm, hogy elmondtad, nagyon megértem a problémádat. Engem persze
elméletileg az érdekelne a dologból a leginkább, hogy mi az, hogy magyar
matematikai műveltség. Mert ez azért nagyon sok mindent jelenthet, és
nyilván érdemes lenne szétszálazni ezeket a jelentéseket. A matematika
tudományának magyar nyelvű művelése és magyar nyelvű matematikaoktatás? A
matematikai gondolkodók beágyazottsága a magyar kultúrába (bármilyen nyelven
is írtak)? A magyar állam keretei között zajló matematikai kutatás,
felsőoktatás? A magyar nemzet tagjainak matematikai tudása? Ez szerintem
legalább négy eltérő értelmezés, és mindegyik védhető, értelmes.

Üdv
Imre
Tigris utca <http://knauszi.hu>


2011/9/1 Katalin Munkacsy Dr 
<katalin.munkacsy AT gmail.com>

> Kedves Imre!
>
> Kösz szépen a kiegészítésedet.
>
> Számomra az egész kérdés azért különösen érdekes, mert matematikatörténeti
> konferenciákon kiderült, hogy a német, és rajtuk Keresztül az angol
> matematikatörténészek úgy vélik, hogy a XIX. században nem volt magyar és
> ezen belül magyar nyelvű matematikai műveltség, csak a német kultúra
> keretein belül létezett valami. Ezen leginkább valami olyat értenek, hogy
> voltak a német matematikai iskolán belül olyan matematikusok, akik
> valamilyen érzelmi okból magukat magyarnak vallották. Ennek alapja, hogy a
> magyarok, akik németül publikáltak, azok beleolvadnak a német (nyelvű)
> matematikatörténetbe, akik meg magyarul is írtak, azok műveiről a szűk
> matematikán belüli szakterületen túl még a matematikusok sem tudnak.
> Fordítva viszont, a magyarok annyira természetesnek veszik a reformkortól
> tartó, a német és latin nyelvű tudományosságot magyarrá váltó folyamatot,
> hogy erről senki sem beszél.
> És a konferenciákon hallhatom, hogy a cseheknek már a XX. század második
> harmadában volt nemzetközileg elismert matematikusuk, hogy Erdélyben a
> XVIII
> században volt román nyelvű matematika oktatás. Teljesen egyedül vagyok
> azzal a tudással, hogy mindez magyarul sokkal korábban volt. Egyedül kevés
> hangom. A közvélemény szerint, a magyar szerint, mi egy szinten voltunk a
> németekkel, franciákkal, a külföldiek szerint késésben voltunk a csehekhez,
> románokhoz képest is.
>
> Az erdélyi kollégák, igen kevés kivétellel, sem angolul, sem németül, sem
> románul nem publikálnak matematikatörténeti műveket, csak magyarul, ami
> persze részben érthető, mert így tartják fenn a magyar nyelvű
> tudományosságot, de ez így nem jut kijebb a magyar nyelvterületen.
>
> És mindezt tovább nehezíti az angol nyelvű világtörténetek hibás
> leegyszerűsítése.
> Amikor igazán jóindulatú német meg román kollégákkal találkozom, akik úgy
> kutatják a térség és a korszak ( benne Magyarország is, és a XVIII,
> XIX század) matematikatörténetét, hogy ismereteik igen-igen hiányosak és
> nem
> is tudok nekik angol nyelvű matematikatörténeti irodalmat ajánlani, annyira
> elkeseredem. A Szénássi Barna Magyarországi matematika történetét angolra
> fordítva könyvben kiadták, de hozzáférhetetlen, és el kezdtem utána árni,
> de elakadtam, a hálóra sem került ki.
> Szervusz, Kati
>
> 2011/8/31 Knausz Imre 
> <knauszi AT knauszi.hu>
>
> > Kedves Kati!
> >
> > Ez számomra teljesen meglepő, és szerintem nincs alapja. Nyilván az van a
> > háttérben, hogy ebben az időszakban a Magyar Királyság a Habsburg
> Birodalom
> > része volt. Ez tény, de attól az még Magyar Királyság. Ráadásul a
> Habsburg
> > uralkodók - rövid abszolutista közjátékoktól eltekintve, mint Mária
> Terézia
> > és II. József uralkodása vagy az 1849-1867 közötti időszak -
> alkotmányosan
> > kormányozták Magyarországot, azaz nem olvasztották be a birodalomba (mint
> > pl. Csehországot), hanem tiszteletben tartották az ország saját
> törvényeit.
> > (Nyilván ez úgy értendő, hogy többé-kevésbé, meg ez állandó konfliktusok
> > tárgya volt, de alapjában így volt.)
> >
> > Üdv
> > Imre
> > Tigris utca <http://knauszi.hu>
> >
> >
> >  2011/8/31 Katalin Munkacsy Dr 
> > <katalin.munkacsy AT gmail.com>
> >
> > > Kedves Imre!
> > >
> > > Köszönöm!
> > >
> > > Annak van valami tudományos alapja, hogy az angol nyelvű irodalom 1526
> > után
> > > nem tud magyar királyságról, egészen 1920-ig?
> > >
> > > Szervusz, Kati
> > >
> > > 2011/8/31 Knausz Imre 
> > > <knauszi AT knauszi.hu>
> > >
> > > > Kedves Kati!
> > > >
> > > > Bár a levél címzettje nem én vagyok, de ha már így nyilvánosan ment,
> > > > szívesen szolgálok némi pontosítással.
> > > >
> > > >   - Bár 1526 után tényleg bonyolult volt a helyzet, azért a Magyar
> > > >   Királyság folyamatossága nem szűnt meg. Ilyen szempontból mellékes,
> > > hogy
> > > >   mettől-meddig és milyen formában a Habsburg Birodalom része. Tehát
> > > > királyság
> > > >   1000-től 1918. november 16-ig.
> > > >   - Bonyolítja a dolgot persze az Erdélyi Fejedelemség, amely nem
> volt
> > a
> > > >   Magyar Királyság része, viszont rá is úgy tekintünk, mint
> > > Magyarországra
> > > >   ("két haza" - szokták volt mondani). 1570-1848 között állt fenn
> > közjogi
> > > >   értelemben, bár a státusa persze többször változott.
> > > >   - 1918. november 16-án kiáltották ki az első köztársaságot, amely
> > > >   szigorúan véve 1919. március 21-ig állt fenn. (Hivatalosan
> > > > népköztársaságnak
> > > >   hívták, de ennek itt nincs jelentősége.)
> > > >   - 1919. március 21. és augusztus 1. között az ország
> > > >   államformája tanácsköztársaság.
> > > >   - Utána értelemszerűen királyság, mert mi más? Bár nincs király, és
> > az
> > > >   államfő kérdése csak 1920. március 1-jétől rendeződik, amikor
> Horthy
> > > lett
> > > > a
> > > >   kormányzó, és innentől kezdve egyértelmű, hogy az államforma
> > királyság
> > > >   egészen 1946. február 1-jéig. Bár itt is bonyolítja a dolgot, hogy
> > > 1944.
> > > >   október 15-től Horthy már nem kormányzó, fogságban van, és ettől
> > kezdve
> > > >   nincs is államfő.
> > > >   - 1946. február 1-jétől 1949. augusztus 20-ig állt fenn a második
> > > >   köztársaság.
> > > >   - 1949. augusztus 20. és 1989. október 23. között az ország
> > > államformája
> > > >   népköztársaság, és ennek a szóhasználatnak az alkotmánytörténet itt
> > > >   jelentőséget tulajdonít.
> > > >   - 1989. október 23. óta áll fenn a harmadik köztársaság.
> > > >
> > > > Szia
> > > > Imre
> > > > Tigris utca <http://knauszi.hu>
> > > >
> > > >
> > > _______________________________________________
> > > A lista cime:  
> > > Tanforum AT lists.kfki.hu
> > > Informaciok: https://mailman.kfki.hu/listinfo/tanforum
> > > Listagazda: 
> > > listsadm AT lists.kfki.hu
> > >
> > _______________________________________________
> > A lista cime:  
> > Tanforum AT lists.kfki.hu
> > Informaciok: https://mailman.kfki.hu/listinfo/tanforum
> > Listagazda: 
> > listsadm AT lists.kfki.hu
> >
>
>
>
> --
> dr. Munkácsy Katalin
> főiskolai docens
> ELTE TTK
> Matematikatanítási és Módszertani Központ
> _______________________________________________
> A lista cime:  
> Tanforum AT lists.kfki.hu
> Informaciok: https://mailman.kfki.hu/listinfo/tanforum
> Listagazda: 
> listsadm AT lists.kfki.hu
>