Tanárok vitafóruma

[Katalin Munkacsy Dr <katalin.munkacsy AT gmail.com>]

Szervusztok!

A magyar nyelvű matematikai kultúrán én azt értem, hogy volt magyar nyelvű
oktatás a magyar egyetemen, a diákok magyar professzortól tanultak, majd
később ők is tanítottak az egyetemen. Ez az ideális helyzet, aminek csak
elemei valósultak meg. Bolyai János az apján keresztül kapcsolódott a magyar
nyelvű matematikai műveltséghez..
Tehát arra gondolok, hogy a magyar matematikusoknak volt, vagy legalábbis
elvileg lehetett magyar nyelvű tanítványi, olvasói közönsége, hogy volt
magyar szakmai közvélemény.

>  A matematikai gondolkodók beágyazottsága a magyar kultúrába (bármilyen
nyelven
is írtak)? A magyar állam keretei között zajló matematikai kutatás,
felsőoktatás? A magyar nemzet tagjainak matematikai tudása?

Próbálok Imrének erre a kérdésére felelni. Nehéz. Nem vagyok ismerős a
történeti kutatásokban, örülök minden segítségnek.
Magdának is válaszolva: reménytelen a sok, nagyon vegyes nemzeti hátterű
kutatót szétosztani a középeurópaiak között, akkor is nehéz belemenni ilyen
vitákba, ha nagyon igazunk van. Viszont az, hogy kik azok, akik magyar
egyetemen tanultak, magyar állami hivatalt vállaltak, magyar közösségben
vitatták meg a munkájuk, kutatásuk közben felmerült szakmai problémákat -
ezt nagyon érdemes lenne sok tudományterületen vizsgálni.

Jó lenne, ha a híres magyar kutatók nem elszigetelten jelennének meg a
tudománytörténeti művekben. Meg el kellene térni attól a sematikus képtől
is, hogy szegény Bolyai a világtól elzártan, minden kapcsolat nélkül
keservesen küszködött. Rengeteg folyóiratot ismert, olvasott és tervezte,
hogy ezekbe cikket küld.
 Azt keresem, most még bizonytalanul, hogy miért mondhatjuk sokat emlegetett
nagyjainkra többségére, hogy magyarok. Azt hiszem a lényeg, hogy volt magyar
háttér, a magyar középiskolák, a magyar tudós társaságok megléte már a XIX
század végén, magyar tudományos lapok - ezeket össze kellene gyűjteni. Ez
talán történeti tudásszociológia lenne.

Hogy volt egy intézményrendszer, az MTA és mellette sok egyéb is.

A Szénásssy könyvnél ott akadtam el, hogy özvegye beteg lett, Debrecenben
kerestem őt, de nem sikerült találkoznom vele..


Szervusztok, Kati


2011/9/1 Zimanyi Magdolna 
<mzimanyi AT sunserv.kfki.hu>

> Kedves Katalin,
>
> azt gondolom, hogy nagyon érzékeny és fontos problémát érintettél.
>
> A problémához jelentősen hozzájárul az, hogy a magyar tudományosság
> kiemelkedő alakjainak nincs, vagy nincs kellő mennyiségű idegennyelvű
> (angol, német, francia, de pl. a szomszéd népek nyelvén még annyira sincs)
> irodalma. Ide tartozik Bolyai János, de lehet más tudományágakból is neveket
> említeni (Eötvös Loránd, Kőrösi Csoma Sándor, Semmelweis Ignác, vagy akár
> Almásy László is, vagy más fontos magyar utazóink).
>
> Úgy gondolom, elsőrendű állami kultúrpolitikai feladat, hogy ilyen könyvek
> állandóan rendelkezésre álljanak, fontos külföldi könyvtárakban jelen
> legyenek, Magyarországra látogató személyiségek ilyen könyveket kapjanak
> ajándékba.
>
> Azt is megkockáztatom, hogy nem magyar szerzők műveinek idegen nyelvre való
> fordítása lenne a célszerű megoldás, hanem esetleg egy magyar és egy
> külföldi (vagy régóta külföldön élő magyar) szerző együttműködésével
> létrejövő könyv, amely eleve a külföldi olvasó igényeire, gondolatvilágára
> tekintettel készül. Jó példaként említem (nem a természettudomány területén)
> Oplatka András német nyelven megjelent Széchenyi életrajzát.
>
> Szénássy Barna könyvéről: ha szerezhető hozzájárulás a jogörökösöktől, fel
> tudjuk tenni a Magyar Elektronikus Könyvtárba az angol és magyar változatot
> is. Ha tudsz segíteni hozzájárulás megszerzésében, az nagyon jó lenne.
>
> Még egy: angol és német nyelvű Wiki cikkek szerkesztésébe való
> bekapcsolódással is el lehet érni bizonyos eredményeket, bár nem könnyű.
>
> Egy megjegyzés az előző levelezéshez: az általad mondottak is illusztrálják
> azt, hogy bármennyire is tudjuk mi azt, hogy a Habsburg uralkodók
> megkoronázott magyar királyok voltak, a külföldi köztudatban - még ha ezt
> felületességnek minősítjük is - az osztrák birodalom egy egységes
> birodalomnak tűnt.
>
> Még egy megjegyzés: a szomszéd államok kulturális szervei sokkal többet
> tesznek azért, hogy saját kulturájukat, tudományosságukat megjelenítsék.
> Volt alkalmam Németországban, Frankfurtban olyan kiállítást látni, amely
> jeles szlovák tudósokat mutatott be, Regiomontanustól kezdve Jedlik Ányoson
> keresztül Konkoly Thege Miklósig...
>
> --------
>
>
> On Thu, 1 Sep 2011, Katalin Munkacsy Dr wrote:
>
>  Kedves Imre!
>>
>> Kösz szépen a kiegészítésedet.
>>
>> Számomra az egész kérdés azért különösen érdekes, mert matematikatörténeti
>> konferenciákon kiderült, hogy a német, és rajtuk Keresztül az angol
>> matematikatörténészek úgy vélik, hogy a XIX. században nem volt magyar és
>> ezen belül magyar nyelvű matematikai műveltség, csak a német kultúra
>> keretein belül létezett valami. Ezen leginkább valami olyat értenek, hogy
>> voltak a német matematikai iskolán belül olyan matematikusok, akik
>> valamilyen érzelmi okból magukat magyarnak vallották. Ennek alapja, hogy a
>> magyarok, akik németül publikáltak, azok beleolvadnak a német (nyelvű)
>> matematikatörténetbe, akik meg magyarul is írtak, azok műveiről a szűk
>> matematikán belüli szakterületen túl még a matematikusok sem tudnak.
>> Fordítva viszont, a magyarok annyira természetesnek veszik a reformkortól
>> tartó, a német és latin nyelvű tudományosságot magyarrá váltó folyamatot,
>> hogy erről senki sem beszél.
>> És a konferenciákon hallhatom, hogy a cseheknek már a XX. század második
>> harmadában volt nemzetközileg elismert matematikusuk, hogy Erdélyben a
>> XVIII
>> században volt román nyelvű matematika oktatás. Teljesen egyedül vagyok
>> azzal a tudással, hogy mindez magyarul sokkal korábban volt. Egyedül kevés
>> hangom. A közvélemény szerint, a magyar szerint, mi egy szinten voltunk a
>> németekkel, franciákkal, a külföldiek szerint késésben voltunk a
>> csehekhez,
>> románokhoz képest is.
>>
>> Az erdélyi kollégák, igen kevés kivétellel, sem angolul, sem németül, sem
>> románul nem publikálnak matematikatörténeti műveket, csak magyarul, ami
>> persze részben érthető, mert így tartják fenn a magyar nyelvű
>> tudományosságot, de ez így nem jut kijebb a magyar nyelvterületen.
>>
>> És mindezt tovább nehezíti az angol nyelvű világtörténetek hibás
>> leegyszerűsítése.
>> Amikor igazán jóindulatú német meg román kollégákkal találkozom, akik úgy
>> kutatják a térség és a korszak ( benne Magyarország is, és a XVIII,
>> XIX század) matematikatörténetét, hogy ismereteik igen-igen hiányosak és
>> nem
>> is tudok nekik angol nyelvű matematikatörténeti irodalmat ajánlani,
>> annyira
>> elkeseredem. A Szénássi Barna Magyarországi matematika történetét angolra
>> fordítva könyvben kiadták, de hozzáférhetetlen, és el kezdtem utána árni,
>> de elakadtam, a hálóra sem került ki.
>> Szervusz, Kati
>>
>> 2011/8/31 Knausz Imre 
>> <knauszi AT knauszi.hu>
>>
>>  Kedves Kati!
>>>
>>> Ez számomra teljesen meglepő, és szerintem nincs alapja. Nyilván az van a
>>> háttérben, hogy ebben az időszakban a Magyar Királyság a Habsburg
>>> Birodalom
>>> része volt. Ez tény, de attól az még Magyar Királyság. Ráadásul a
>>> Habsburg
>>> uralkodók - rövid abszolutista közjátékoktól eltekintve, mint Mária
>>> Terézia
>>> és II. József uralkodása vagy az 1849-1867 közötti időszak -
>>> alkotmányosan
>>> kormányozták Magyarországot, azaz nem olvasztották be a birodalomba (mint
>>> pl. Csehországot), hanem tiszteletben tartották az ország saját
>>> törvényeit.
>>> (Nyilván ez úgy értendő, hogy többé-kevésbé, meg ez állandó konfliktusok
>>> tárgya volt, de alapjában így volt.)
>>>
>>> Üdv
>>> Imre
>>> Tigris utca <http://knauszi.hu>
>>>
>>>
>>>  2011/8/31 Katalin Munkacsy Dr 
>>> <katalin.munkacsy AT gmail.com>
>>>
>>>  Kedves Imre!
>>>>
>>>> Köszönöm!
>>>>
>>>> Annak van valami tudományos alapja, hogy az angol nyelvű irodalom 1526
>>>>
>>> után
>>>
>>>> nem tud magyar királyságról, egészen 1920-ig?
>>>>
>>>> Szervusz, Kati
>>>>
>>>> 2011/8/31 Knausz Imre 
>>>> <knauszi AT knauszi.hu>
>>>>
>>>>  Kedves Kati!
>>>>>
>>>>> Bár a levél címzettje nem én vagyok, de ha már így nyilvánosan ment,
>>>>> szívesen szolgálok némi pontosítással.
>>>>>
>>>>>  - Bár 1526 után tényleg bonyolult volt a helyzet, azért a Magyar
>>>>>  Királyság folyamatossága nem szűnt meg. Ilyen szempontból mellékes,
>>>>>
>>>> hogy
>>>>
>>>>>  mettől-meddig és milyen formában a Habsburg Birodalom része. Tehát
>>>>> királyság
>>>>>  1000-től 1918. november 16-ig.
>>>>>  - Bonyolítja a dolgot persze az Erdélyi Fejedelemség, amely nem volt
>>>>>
>>>> a
>>>
>>>>  Magyar Királyság része, viszont rá is úgy tekintünk, mint
>>>>>
>>>> Magyarországra
>>>>
>>>>>  ("két haza" - szokták volt mondani). 1570-1848 között állt fenn
>>>>>
>>>> közjogi
>>>
>>>>  értelemben, bár a státusa persze többször változott.
>>>>>  - 1918. november 16-án kiáltották ki az első köztársaságot, amely
>>>>>  szigorúan véve 1919. március 21-ig állt fenn. (Hivatalosan
>>>>> népköztársaságnak
>>>>>  hívták, de ennek itt nincs jelentősége.)
>>>>>  - 1919. március 21. és augusztus 1. között az ország
>>>>>  államformája tanácsköztársaság.
>>>>>  - Utána értelemszerűen királyság, mert mi más? Bár nincs király, és
>>>>>
>>>> az
>>>
>>>>  államfő kérdése csak 1920. március 1-jétől rendeződik, amikor Horthy
>>>>>
>>>> lett
>>>>
>>>>> a
>>>>>  kormányzó, és innentől kezdve egyértelmű, hogy az államforma
>>>>>
>>>> királyság
>>>
>>>>  egészen 1946. február 1-jéig. Bár itt is bonyolítja a dolgot, hogy
>>>>>
>>>> 1944.
>>>>
>>>>>  október 15-től Horthy már nem kormányzó, fogságban van, és ettől
>>>>>
>>>> kezdve
>>>
>>>>  nincs is államfő.
>>>>>  - 1946. február 1-jétől 1949. augusztus 20-ig állt fenn a második
>>>>>  köztársaság.
>>>>>  - 1949. augusztus 20. és 1989. október 23. között az ország
>>>>>
>>>> államformája
>>>>
>>>>>  népköztársaság, és ennek a szóhasználatnak az alkotmánytörténet itt
>>>>>  jelentőséget tulajdonít.
>>>>>  - 1989. október 23. óta áll fenn a harmadik köztársaság.
>>>>>
>>>>> Szia
>>>>> Imre
>>>>> Tigris utca <http://knauszi.hu>
>>>>>
>>>>>
>>>>>  ______________________________**_________________
>>>> A lista cime:  
>>>> Tanforum AT lists.kfki.hu
>>>> Informaciok: 
>>>> https://mailman.kfki.hu/**listinfo/tanforum<https://mailman.kfki.hu/listinfo/tanforum>
>>>> Listagazda: 
>>>> listsadm AT lists.kfki.hu
>>>>
>>>>  ______________________________**_________________
>>> A lista cime:  
>>> Tanforum AT lists.kfki.hu
>>> Informaciok: 
>>> https://mailman.kfki.hu/**listinfo/tanforum<https://mailman.kfki.hu/listinfo/tanforum>
>>> Listagazda: 
>>> listsadm AT lists.kfki.hu
>>>
>>>
>>
>>
>> --
>> dr. Munkácsy Katalin
>> főiskolai docens
>> ELTE TTK
>> Matematikatanítási és Módszertani Központ
>> ______________________________**_________________
>> A lista cime:  
>> Tanforum AT lists.kfki.hu
>> Informaciok: 
>> https://mailman.kfki.hu/**listinfo/tanforum<https://mailman.kfki.hu/listinfo/tanforum>
>> Listagazda: 
>> listsadm AT lists.kfki.hu
>>
>>
> Üdvözlettel
>
>  Zimányi Magdolna
>
>  E-mail: 
> mzimanyi AT sunserv.kfki.hu
>  |URL: http://www.kfki.hu/~mzimanyi
>  ------------------------------**------------------------------**--------




-- 
dr. Munkácsy Katalin
főiskolai docens
ELTE TTK
Matematikatanítási és Módszertani Központ