Tanárok vitafóruma

[Katalin Munkacsy Dr <katalin.munkacsy AT gmail.com>]

Kedves Imre!

Kösz szépen a kiegészítésedet.

Számomra az egész kérdés azért különösen érdekes, mert matematikatörténeti
konferenciákon kiderült, hogy a német, és rajtuk Keresztül az angol
matematikatörténészek úgy vélik, hogy a XIX. században nem volt magyar és
ezen belül magyar nyelvű matematikai műveltség, csak a német kultúra
keretein belül létezett valami. Ezen leginkább valami olyat értenek, hogy
voltak a német matematikai iskolán belül olyan matematikusok, akik
valamilyen érzelmi okból magukat magyarnak vallották. Ennek alapja, hogy a
magyarok, akik németül publikáltak, azok beleolvadnak a német (nyelvű)
matematikatörténetbe, akik meg magyarul is írtak, azok műveiről a szűk
matematikán belüli szakterületen túl még a matematikusok sem tudnak.
Fordítva viszont, a magyarok annyira természetesnek veszik a reformkortól
tartó, a német és latin nyelvű tudományosságot magyarrá váltó folyamatot,
hogy erről senki sem beszél.
És a konferenciákon hallhatom, hogy a cseheknek már a XX. század második
harmadában volt nemzetközileg elismert matematikusuk, hogy Erdélyben a XVIII
században volt román nyelvű matematika oktatás. Teljesen egyedül vagyok
azzal a tudással, hogy mindez magyarul sokkal korábban volt. Egyedül kevés
hangom. A közvélemény szerint, a magyar szerint, mi egy szinten voltunk a
németekkel, franciákkal, a külföldiek szerint késésben voltunk a csehekhez,
románokhoz képest is.

Az erdélyi kollégák, igen kevés kivétellel, sem angolul, sem németül, sem
románul nem publikálnak matematikatörténeti műveket, csak magyarul, ami
persze részben érthető, mert így tartják fenn a magyar nyelvű
tudományosságot, de ez így nem jut kijebb a magyar nyelvterületen.

És mindezt tovább nehezíti az angol nyelvű világtörténetek hibás
leegyszerűsítése.
Amikor igazán jóindulatú német meg román kollégákkal találkozom, akik úgy
kutatják a térség és a korszak ( benne Magyarország is, és a XVIII,
XIX század) matematikatörténetét, hogy ismereteik igen-igen hiányosak és nem
is tudok nekik angol nyelvű matematikatörténeti irodalmat ajánlani, annyira
elkeseredem. A Szénássi Barna Magyarországi matematika történetét angolra
fordítva könyvben kiadták, de hozzáférhetetlen, és el kezdtem utána árni,
de elakadtam, a hálóra sem került ki.
Szervusz, Kati

2011/8/31 Knausz Imre 
<knauszi AT knauszi.hu>

> Kedves Kati!
>
> Ez számomra teljesen meglepő, és szerintem nincs alapja. Nyilván az van a
> háttérben, hogy ebben az időszakban a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom
> része volt. Ez tény, de attól az még Magyar Királyság. Ráadásul a Habsburg
> uralkodók - rövid abszolutista közjátékoktól eltekintve, mint Mária Terézia
> és II. József uralkodása vagy az 1849-1867 közötti időszak - alkotmányosan
> kormányozták Magyarországot, azaz nem olvasztották be a birodalomba (mint
> pl. Csehországot), hanem tiszteletben tartották az ország saját törvényeit.
> (Nyilván ez úgy értendő, hogy többé-kevésbé, meg ez állandó konfliktusok
> tárgya volt, de alapjában így volt.)
>
> Üdv
> Imre
> Tigris utca <http://knauszi.hu>
>
>
>  2011/8/31 Katalin Munkacsy Dr 
> <katalin.munkacsy AT gmail.com>
>
> > Kedves Imre!
> >
> > Köszönöm!
> >
> > Annak van valami tudományos alapja, hogy az angol nyelvű irodalom 1526
> után
> > nem tud magyar királyságról, egészen 1920-ig?
> >
> > Szervusz, Kati
> >
> > 2011/8/31 Knausz Imre 
> > <knauszi AT knauszi.hu>
> >
> > > Kedves Kati!
> > >
> > > Bár a levél címzettje nem én vagyok, de ha már így nyilvánosan ment,
> > > szívesen szolgálok némi pontosítással.
> > >
> > >   - Bár 1526 után tényleg bonyolult volt a helyzet, azért a Magyar
> > >   Királyság folyamatossága nem szűnt meg. Ilyen szempontból mellékes,
> > hogy
> > >   mettől-meddig és milyen formában a Habsburg Birodalom része. Tehát
> > > királyság
> > >   1000-től 1918. november 16-ig.
> > >   - Bonyolítja a dolgot persze az Erdélyi Fejedelemség, amely nem volt
> a
> > >   Magyar Királyság része, viszont rá is úgy tekintünk, mint
> > Magyarországra
> > >   ("két haza" - szokták volt mondani). 1570-1848 között állt fenn
> közjogi
> > >   értelemben, bár a státusa persze többször változott.
> > >   - 1918. november 16-án kiáltották ki az első köztársaságot, amely
> > >   szigorúan véve 1919. március 21-ig állt fenn. (Hivatalosan
> > > népköztársaságnak
> > >   hívták, de ennek itt nincs jelentősége.)
> > >   - 1919. március 21. és augusztus 1. között az ország
> > >   államformája tanácsköztársaság.
> > >   - Utána értelemszerűen királyság, mert mi más? Bár nincs király, és
> az
> > >   államfő kérdése csak 1920. március 1-jétől rendeződik, amikor Horthy
> > lett
> > > a
> > >   kormányzó, és innentől kezdve egyértelmű, hogy az államforma
> királyság
> > >   egészen 1946. február 1-jéig. Bár itt is bonyolítja a dolgot, hogy
> > 1944.
> > >   október 15-től Horthy már nem kormányzó, fogságban van, és ettől
> kezdve
> > >   nincs is államfő.
> > >   - 1946. február 1-jétől 1949. augusztus 20-ig állt fenn a második
> > >   köztársaság.
> > >   - 1949. augusztus 20. és 1989. október 23. között az ország
> > államformája
> > >   népköztársaság, és ennek a szóhasználatnak az alkotmánytörténet itt
> > >   jelentőséget tulajdonít.
> > >   - 1989. október 23. óta áll fenn a harmadik köztársaság.
> > >
> > > Szia
> > > Imre
> > > Tigris utca <http://knauszi.hu>
> > >
> > >
> > _______________________________________________
> > A lista cime:  
> > Tanforum AT lists.kfki.hu
> > Informaciok: https://mailman.kfki.hu/listinfo/tanforum
> > Listagazda: 
> > listsadm AT lists.kfki.hu
> >
> _______________________________________________
> A lista cime:  
> Tanforum AT lists.kfki.hu
> Informaciok: https://mailman.kfki.hu/listinfo/tanforum
> Listagazda: 
> listsadm AT lists.kfki.hu
>



-- 
dr. Munkácsy Katalin
főiskolai docens
ELTE TTK
Matematikatanítási és Módszertani Központ