Tanárok vitafóruma

["Chary" <aa545491 AT enternet.hu>]

Üdvözlet!

Új subjectet adtam, mert elkanyarodtunk az eredeti témától. Én a magam 
részéről nagyon örülök ezeknek a kérdéseknek, bár többet beszéltünk volna mi 
magunk között is. Egy csomó zsákutcát elkerültünk volna.

>Az ún. húzóerő kérdése.
Igaz. Azonban nem lehet tökéletesen azonos képességű csoportot kialakítani 
(szerencsére), csak a tudásollót 70-80%-ról, mondjuk 35-45%-ra csökkenteni. A 
jobbakat doppingolja, hogy kiemelkedtek a szürkeségből, a gyengék pedig nem 
érzik magukat annyira gyengének. Tehát a húzóerő magmarad, CSAK NEM AZOK 
VÁLNAK húzóerővé, akik egy hagyományos heterogén képességű osztályban szoktak 
lenni.

>Arra gondolok, nehéz elkerülni, hogy a legjobb tanárokat a legjobb 
>teljesítményűek kapják
Ebből a szempontból (is) az igazgatóm helyesen járt el, amikor kínosan ügyelt 
arra, hogy minden tanár - lehetőleg - mindhárom csoportban (nyilván nem 
ugyanazon az évfolyamon) tanítson. Jó vezető (hú, pedig jól összevesztem vele 
pedig most :-) ) abból a szempontból is, hogy noha magában biztosan rangsorol 
bennünket, de még véletlenül sem érezteti. Fogalmam sincs 13 év után 
melyikünket tart legjobbanak (lehet egyikünket se).

>Ha egy gyerekcsoportba úgy megyek be, hogy itt közepes vagy gyenge 
>képességűek vannak, akkor ők valóban közepesen vagy gyengén fognak 
>teljesíteni...
Ez a veszély fennáll az kétségtelen. Ebből is látszik, az igazán jó tanár 
nem(csak) az, aki magas szintű tudást, magas szinten tud továbbadni, hanem 
képes arra, hogy mindenkiből megpróbálja azt kihozni, amire képes. Én 13 év 
után éreztem rá, hogyan kellene kb. foglalkozni  a III. csoporttal.
Emlékszem tavaly arra az értekezletünkre, amelyen szóba került, hogy csak 
szemléletváltással érhetünk el eredményt. Hát ez igaz. Többször tanítottam 
III. csoportot, sosem szívesen, szinte mindent kudarcként éltem meg. Itt is 
így kezdődött. Több végigordított óra után a következő órára más 
elképzeléssel mentem be. Le kellett nyelnem, hogy

-  Bár mindig adok, többen rendszeresen nem készítik el a házi feladatot;

-  Rendszeresen számíthatok felszereléshiányra;

-  Otthon nem tanulnak, azt tudják, amire emlékeznek.

Amit teszek:

-  Nincs büntetés házi feladat hiánya esetén;

-  Szünetben mindig ki kell tenni a füzetet, ha csak futólag is, mindig 
megnézem. Ki készítette el mégis a házi feladatot, hogyan dolgoztak, került-e 
valami kirívó hiba a füzetbe. 

-  Volt rá példa, hogy új fejezet kezdetén nem volt mértanfelszerelés, 
átcsoportosítottam az anyagot.

-   Hosszas mérlegelés után úgy döntöttem, hogy nem fejlesztem tovább a 
számolási készséget (8. osztály!), megtanítottam a számológép használatát. 
(Ez egyébként összhangban van a Hajdú-féle programmal.)

Azzal, hogy többé-kevésbé elfogadtam őket elértem, hogy

-  Van sikerélményük, 

-  Nem utálnak sem engem, sem a matekórát,

-  Én sem utálok bemenni.

-  Nekem is van sikerélményem.

Ha mindez megvan, akkor is gyengén fognak teljesíteni (hiszen azért vannak 
ott), DE önmagukhoz képest nem. És ez a lényeg.

Kiss Károly


-- A kutyán kívül a könyv az ember legjobb barátja. 
A kutyán belül olyan sötét van, hogy nem lehet olvasni.--

-----------------------------------------------------------
http://w3.enternet.hu/aa194545/hirmondo/
E-mail: 
aa545491 AT enternet.hu