ELFT HÍRADÓ

[Tamas Biro <birot AT nytud.hu>]

Kedves Pal!

On Mon, 15 Dec 2008, Pál Hidas wrote:

> Köszönöm válaszod, igazán jól kielemezted témát. Először szeretnék
> eloszlatni talán egy félreértést. A 4 pontod közül én sem csak
> a negyediket tartom a tudomány kielégítő kritériumának, hanem a többit
> is, és mindegyikben látom a - térbeli vagy időbeli -
> megismételhetőséget.

A masodik levelemmel arra probaltam ravilagitani, hogy az adott tudomany 
muveloi viszont nem a megismetelhetoseg miatt tartjak tudomanynak az 
altaluk muvelt teruletet. A terbeli megismetelhetoseg vagy igaz, vagy nem, 
de mindenkeppen masodlagos, vagy eppen trivialis (egy irodalmi muvet barki 
elolvashat, de nem ez teszi az elemzest tudomanyossa vagy 
tudomanytalanna).

> Ezért is hoztam a Hammurápi példát. Ezzel kapcsolatban én most
> tulajdonképpen akkor a régészetnél látom a definíciómmal kapcsolatban
> a szűk keresztmetszetet. Mert egyetlen régészeti tárgy kiásása
> valóban megismételhetetlen a dokumentáció miatt, de utána a történész
> és a filológus feladata a régészeti publikáció tanulmányozása, ami
> már megismételhető. Én nem is a fizikus, hanem az amatőr történész
> szemével néztem a problémát, és találtam a történettudományt, ahogy
> a nyelvészetet és filológiát, de az irodalomtörténetet is tudománynak.
> Ha viszont az irodalomtudós szubjektív esztétikáról beszél, akkor
> már a tudomány felől elmegy a filozófia felé, akármi is az.

Ez az utolso mondat rendkivul izgalmas iranyba viszi el a beszelgetest. 
Amennyiben a lista tobbi tagja is egyetert, hivjunk meg filozofusokat es 
irodalomtudosokat erre a listara, es vitassuk meg veluk, hogy ok vajon 
tudomanynak tartjak-e a tevekenyseguket. (Amennyiben igen, miben latjak a 
tevekenyseguk tudomanyos voltat.)

> Van a történész előtt is egy veszély, amikor túlságosan a szabadjára
> engedi a fantáziáját, és tényként kezel óhajokat, de ugyanez a veszély
> a fizikust éppúgy fenyegeti, itt sem látok különbséget. A fejemben
> mindig az jár, hogyan definiálhatnám ki a tudományból Egelyt, Dänikent
> és a kitalált történelmet, akik az elérhető források nagy részét
> elvetik és csak néhány szimpatikusat kerekítenek ki.

Egyetertek a szandekoddal. De megoldas a valasz komplikaltabb. En sem 
tudok jo valaszt, csak a letezo valaszokkal kapcsolatos nehezsegeket. 
Mindenek elott, lehet, hogy tudomanyteruletenkent mas es mas okok zarnak 
ki egy altudost a tudomanybol.

Javasolom, hogy elso korben arra fokuszalj, hogy mi a baj az 
"alfizikaval". Peldaul egy megismetelhetetlen fizikai kiserlet miert nem 
ugyanaz, mint egy szupernovamegfigyeles (amire utaltal)? Hiszen, egyiket 
sem ismetelheted meg, ha nem voltal tortenetesen ott. Az egyikrol szolo 
beszamolot megis elfogadod, a masikrol szolot nem. Talan azert, mert mas 
folyoiratban jelent meg? (Bocs, most provokallak, hogy talan valami 
meggyozo valaszra jussunk.)


> A teológiának úgy tűnik, vannak társtudományai, a vallástörténet,
> a vallásszociológia, és egyéb diszciplinák nyilvánvalóan a tudomány
> részei, az én definícióm szerint is. Nyilvánvalóan egy konkrét
> dogmatika, az istenérvek nem, de ezek rendszerezése, története, 
> kormagyarázata már igen. Azért is hivatkoztam Aquinói Szent Tamásra, hogy 
> legyen egy autentikus, kanonizált személy az érveim mögött.

Ezzel egyedul az a problema, hogy sok helyen manapsag teologianak a 
vallastudomanyt, a vallastortenetet, a vallasos szovegekhez kapcsolodo 
filologiat es nyelveszetet nevezik, nem pedig azt, amit a kivulallo 
teologianak hisz. Illetve, a ketto intezmenyesen sincs elesen elhatarolva, 
sot gyakran egy-egy ember is egyszerre vesz reszt mindket tipusu szellemi 
tevekenysegben. Ezert javasoltam azt, hogy a teologia kategorikus 
tudomanytalan voltat ne eroltesd, mert tul sok problemat vet fel. Azt 
alairom en is, hogy a kozepkori ertelemben vett teologia nem tudomany a 
tudomanyossag modernkori fogalmai szerint.


> Én az alkalmazott, mérnöki, agrártudományt, sőt az orvoslást is
> tudományos tevékenységnek gondolom. Egy háziorvos tevékenysége nagyon 
> hasonlít a kísérleti fizikuséhoz. Sőt én a kísérleti régészetet is 
> tudománynak tartom, amit pedig sok történész nem. De a régészeten még 
> gondolkodnom kell. Nem azon, hogy tudomány-e, mert az, hanem a definícióm 
> finomításán. De nyilván ott a megoldást, hogy utólag
> meg lehet mondani, mit szúrt el a dokumentálás során.

Elnezest, de a regeszet joval tobb mindenbol all, mint a fold 
felturasabol, majd a talalt leletek dokumentalasabol. Ez olyan, mint 
amikor valaki a vegyeszt ugy kepzeli el, hogy lombikokat kutyulgat.

A haziorvos tevekenysege onmagaban attol tudomany, hogy hasonlit a 
kiserleti fizikus mindennapi gyakorlatahoz? Vajon olyan alapveto 
kriteriumaid, mint hogy "a vilag megismerese", "reprodukalhato 
kiserletek", "modellalkotas", teljesulnek? (Ha holnap veszel tolem vert, 
mas lesz az eredmeny, mint ha ma veszel tolem vert, vagyis a vervetel nem 
megismetelheto.) Ha a haziorvos tudomanyt muvel, akkor tudomanyt muvel-e 
egy epitkezesen dolgozo foldmero? Vagy egy vizvezetekszerelo, aki meg 
akarja javitani a hibat? Szoval, szerintem itt is erdemes finomitani a 
definiciodat.

Udvozlettel,


Tamas



___________________________________
*  Biro Tamas: 
birot AT nytud.hu
*              
birot AT birot.hu
*        http://www.birot.hu