ELFT HÍRADÓ

[Tamas Biro <birot AT nytud.hu>]

Kedves Pal!


Az eredeti definiciot jobbnak tartom, mert altalanosabb, jobban lefedi 
azt, amit altalaban tudomanynak neveznek (a hetkoznapi nyelvben + a 
tudomanyos intezmenyekben), es nem fugg egyik vagy masik preskriptiv 
tudomanyfilozofiai iskolatol sem. Ugy gondolom, hogy a reprodukalhatosag, 
stb. kriteriumat lejjebb kellene targyalni, mint az egyik 
tudomanyfilozofiai felfogast (a sok tobbi mellett) a tudomany 
mibenleterol.

Ugyanis, mint fizikusi vegzettseggel is rendelkezo, de bolcseszek kozott 
mozgo ember, latom, hogy a tudomany fogalma rendkivul szeles. A 
reprodukalhatosag valoban a tudomany egyik legjobb definiciojanak tunik, 
de a fizikan kivul mar problemas. (A reprodukalhatosagra hivatkoznak a 
regeszek is, amikor nagyon alaposan dokumentalnak minden reszletet az 
asatas soran, de vegeredmenyben ugyanazt a leletet nem lehet ketszer 
kiasni.) A reprodukalhatosag egyedul a kiserletezo tudomanyok eseten lehet 
kriterium, es nem fer bele se nem a matematika, se nem az irodalomtudomany 
vagy a tortenelemtudomany.

Ha tudomanynak nevezzuk azokat a teruleteket, amelyek egyetemi tanszeket 
vagy akademiai osztalyt kapnak, akkor legalabb negy reszre osztanam oket:

1. Matematika, filozofia, stb.: fogalomalkotas, fogalmi rendszer kiepitese 
bizonyos (egzaktabb vagy kevesbe egzakt) kriteriumok szerint. Nem ertek 
egyet azzal, hogy a filozofia egyeni gondolatok lennenek, mert a filozofia 
tortenete -- az en olvasatomban -- eppugy kollektiv vallalkozas, mint 
barmely (mas) tudomany tortenete: az egyes filozofusok egymas munkaira 
epitik a sajtjukat. De teny, tobb "iskola" letezik a filozofiatortenetben, 
mint nehany mas (altalunk ismert) tudomany eseten, es ezert tunik 
atomizaltabb tevekenysegnek.

2. Adatgyujtes es -szisztematizalas: a legtobb tudomany egy jelentos resze 
(irodalomtortenet, tortenelemtudomany, allat- es novenyrendszertan, 
foldrajz es geologia, neprajz, stb.). Nem az a nagy tudos, aki jo 
prediktiv erovel rendelkezo elmeletet gyart, hanem aki fejbol megmondja, 
hogy melyik okori muben szerepel ez es ez a motivum, vagy aki megmondja, 
hogy melyik afrikai nyelvben hogyan fejezik ki a birtokos szerkezetet. 
Megjegyzem, hogy a "tudomany" szonak is ez a a felfogas az eredete 
(magyarban is, mas nyelvekben is), es a 20. szazad elott (sok helyutt meeg 
ma is) ez a felfogas uralkodik.

3. Interpretativ tudomanyok: irodalomelmelet, antropologia bizonyos 
iranyzatai, a tortenelemtudomany es a kozgazdasagtudomany bizonyos agai. 
Ezek a diszciplinak nem "magyarazni", hanem "ertelemzni" szeretnenek, es 
erre buszkek is (masok pedig kritizaljak oket emiatt; de nem a mi 
feladatunk igazsagok tenni kozottuk kivulrol, nem ismerve a reszleteket).

4. Modellalkotas es azok korraboracioja megismeteleheto kiserletek 
segitsegevel: fizika, valamint sok mas tudomanynak bizonyos agai.

Valoban sokan, foleg fizikus-korben, kizarolag a 4. kategoriat tekintik 
tudomanynak. Aki csak feluletesen ismeri a tobbi tudomanyt, az sok mas 
tudomanyra raeroszakolhatja, hogy az is beletartozik a 4. kategoriaba -- 
de ezt az adott tudomany sok muveloje ki fogja kerni maganak. Azonban 
tudomasul kell vennunk, hogy sok mas tudomany (ertsd: olyan emberi 
tevekenysegi terulet, amelyek egyetemi katedrat vagy akademiai osztalyt 
kapnak) nem felel meg ennek a kriteriumnak.

Ezert nem vennem bele ezt a kriteriumot a "tudomany" fogalmanak a 
(deskriptiv) definiciojaba a cimszo elejen. Hanem a cimszo egy kesobbi 
reszeben leirnam, hogy egyes tudomanyfilozofusok -- preskriptiv modon -- 
ugy definialjak a tudomanyt, hogy annak reprodukalhato eredmenyekre kell 
epulnie, es ezaltal sok olyan diszciplinat kizarnak a tudomany altaluk 
krealt fogalmabol, amelyeket mind a hetkoznapi nyelvben, mind 
institucionalis szempontbol tudomanynak tekintunk.

Egyben utalnek arra is, hogy a tudomany fogalma sokat valtozott, es a 
fenti meghatarozas kizarolag a modernkori tudomanyfelfogasra ervenyes. 
Ilyen szempontbol tagabb az a tudomanyszociologiai felfogas, amely 
tudomanynak azt tekinti, amit az adott tarsadalomban tudomanykent van 
institucionalizalva.

Attol is tartozkodnek, hogy fizikuskent mas tudomanyteruleteket 
nem-tudomanyosnak nevezzek. Arrol, hogy a filozofia vajon tudomany-e vagy 
sem, inkabb irjon egy filozofus (ill. tudomanyfilozofus), es irja le az 
erveket pro es kontra. Megjegyzem, akkor mar a matematika vagy a modern 
irodalomelmeletek tudomany-voltarol is lehetne ertekezni. Vagy akar az 
alkalmazott tudomanyokrol ("mernoki tudomanyok" es az "agrartudomanyok", 
"orvosi tudomanyok").

A teologia kapcsan szinten ovnek. A teologia mai fogalma rendkivul 
osszetett. Nem csak Magyarorszagon, de "nyugaton" sem tudjak, meeg az 
akademiai berkekben sem, hogy jobb egyetemek teologiai karain nem 
"hitelvekkel" es a "hogyan legyunk jo hivok" c. kerdessel foglalkoznak, 
hanem a bibliai nyelvek nyelveszetevel, kannonizalt es apokrif szovegek 
filologiajaval, vallaspszichologiaval, vallasszociologiaval, kognitiv 
modellekkel, stb. Ugy tartanam tehat korrektnek, ha a teologiai tudomany 
vagy nem-tudomany voltat egy olyan szemely fejtene ki pro es kontra a 
Wikipedian, aki maga is teologus.

A fizikus pedig inkabb arrol ertekezzen, hogy a fizikan belul mit tartanak 
tudomanyosnak.

Udvozlettel,


Biro Tamas

(ELTE TTK fizika, ELTE BTK hebraisztika es elmeleti nyelveszet,
Groningeni Egyetem, szamitogepes nyelveszeti PhD)



___________________________________
*  Biro Tamas: 
birot AT nytud.hu
*              
birot AT birot.hu
*        http://www.birot.hu