ELFT HÍRADÓ

["Márta Dóra Peredy" <mperedy AT gmail.com>]

Kedves Lista!

Az idezetek Anne Moir & David Jessel Agyszex, Noi agy ferfi esz? (Gondolat,
> 1992) Eredeti: Brain Sex, The Real Difference Between Men and Women
> (Penguin, 1989) c. konyvebol (az Osszefoglalasbol, 212-228 old.) vannak.
> Akit erdekel erdemes az egeszet elolvasni.
>

Tudjuk, hogy hatalmas mennyisegben jelennek meg a nepszeru(sito)
pszichologia konyvek (is) a tudomanyos igenyesseg legkulonbozobb fokozatain.
Tudomanyos igenyesseg alatt elsosorban a tenyek illetve az azok
interpretacioja kozotti kulonbsegtetelt ertem. Erdemes a vilagos
kovetkezteteseket ezen a konyvon ugyanugy szamonkerni, ahogy azt a kollegak
a termeszettudomanyos ismeretterjeszto muvek eseten meg szoktak tenni. Az
idezett reszletek e tekintetben merhetetlen csalodast okoztak nekem szemely
szerint, es megnyugodva hallottam egy pszichologus ismerosomtol, hogy
termeszetesen a szakma koszonoviszonyban sincs ezzel a munkaval...


 az egyhetes lanybebi ki tudja szurni a csecsemosirast az azonos intenzitasu
> hatterzajbol, a fiubaba viszont nem.
>
> … A fiucsecsemo tobb figyelmet kap az anyjatol, es tobbet van vele fizikai
> kapcsolatban, mint a lanygyermek, a kisfiuk megis jobban vonzodnak a
> targyakhoz, mint az emberekhez… (A fizika es pl. az ovodapedagogia iranti
> vonzodas nemi fuggese? – N.Cs.)
>
> ... Ez a magyarazata annak, hogy a nok erzekenyebbek a hangokra, szagokra,
> az izekre, mint a ferfiak. Jobban kulonbseget tudnak tenni a hangok
> arnyalatai kozott, konnyebben megjegyeznek egy dallamot,
>

Fizikatanulmanyaim soran, ugy latszik, atsiklottam afolott a teny folott,
hogy a fizikaba inkabb beletartoznak a targyak, mint a hanghullamok; sot
hogy inkabb beletartoznak a targyak, mint az informaciot hordozo jel (pl.
csecsemosiras, dallam stb) kiszurese a hatterzajbol...

"a kisfiuk megis jobban vonzodnak a targyakhoz, mint az emberekhez…" Nem
tudom, melyik kedves ferfi listatag lenne szives megerositeni csaladja
jelenleteben, hogy hat bizony, kerem, ha mar egyszer muszaj valasztani,
akkor legyenek inkabb a targyak.

s kislanykent gyorsabban fejlodnek ki a nyelvi keszsegek, a folyamatos
> beszed kepessege, a nyelvi memoria. A noknek erzekenyebb az antennajuk a
> tarsas es szemelyes viszonyok, az arcjataekban es gesztusokban rejlo
> periferikus informaciok irant, gyorsabban fel tudjak dolgozni a szenzoros es
> verbalis informaciokat, azonfelul nem ragszkodnak olyan mereven a
> szabalyokhoz.
>

Mi a rosseb koze van a szenzoros es vebalis informacio feldolgozasi
sebessegenek a szabalyokhoz valo ragaszkodashoz????

A ferfiakban ezzel szemben fejlettebbek a tererzekelessel osszefuggo
> keszsegek, ezenkivul agresszivebbek, magabiztosabbak, es erosebb bennuk a
> kuzdoszellem. Fontos szamukra a hierarchia es mindenfele szabaly, mert ezek
> hijan nem tudnak eldonten, sikerult-e az elre torniuk, marpedig ez
> legtobbjuknel elet-halal kerdese.
>
> Konnyen lehet, hogy ezek a kulonbsegek adnak magyarazatot arra a sokat
> vitatott megallapitasra, miszerint a nok kozott nincs zseni a sakkban, a
> matematikaban, a zeneszerzesben, s egyeb olyan tevekenysegben, melyeknel
> elengedhetetlen feltetel a magas szintu absztrakcios kepesseg,
>

Meg az is nagyon konnyen lehet, hogy az absztrakcios kepessegnek az
egvilagon semmi koze nincsen az agressziohoz, a magabiztossaghoz es a
hierarchia-igenyhez. (Ettol persze meeg lehet mind ferfijellemzo, de logikai
kapcsolat nelkul.) Vagy vannak vizsgalatok, kerdezem azoktol, akik olvastak
a konyvet, melyek szerint nagy ferfi sakkozoink, matematikusaink es
zeneszerzoink szignifikansan agresszivebbek, magabiztosabbak es
hierarchiafuggobbek lennenek, mint egy atlagos ferfi?

 ahol nincs elengedhetetlen szerepe az elvont gondolkodasnak, pl. az
> irodalom es az eloadomuveszetek teren, a noi langelme kivivta az ot
> megilleto helyet? ...
>

Az irodalomban csak lokni kell a sodert, ez igaz... Ki is az a sok noi
langelme az irodalomban? Illetve pardon, azt nem mondja a konyv, hogy sok
lenne, csak azt, hogy annyi, amennyi megilleti a noket.
(Vajon kvotanonek vagy noi langelmenek a vercikibb lenni, egyebkent?)

Mara gyozedelmeskedett az a tudomanyos nezet, mely szerint az agyban
> felfedezhetok nemtol fuggo kulonbsegek. Manapsag inkabb mar furcsalja az
> ember, hogy miert kellett ezen annyit vitatkozni, hiszen a ferfiak es a
> nok fizikailag es viselkedesukben is oly nyilvanvaloan kulonboznek.
>

Tudna valaki segiteni, hogy pontosan mikor is volt az, amikor a nok es
ferfiak kozotti oly nyilvanvalo kulonbseget barki megkerdojelezte (vo. "miert
kellett ezen annyit vitatkozni")?

Butasag volna tovabb tagadni, hogy a ferfiak es a nok agyi berendezeseben
> vannak kulonbsegek. A ket nem fizikailag (testnagysag, alkat, csontozat,
> fogazat, a nemi eres idopontja stb. tekinteteben) is kulonbozik, s ugyan igy
> szembetunoen kulonbozik agyi mukodeseben is.
>
> ... A ferfiak es a nok agya kozott morfologiai, szerkezeti, es formabeli
> elteresek is kimutathatok. Agyuk oszpontosultabb, hatekonyabb szervezodese
> folytan a ferfiak jobban fel tudjak dolgozni a vizualis es terbeli
> informaciokat, s matematikai kepessegeik is fejlettebbek. Erre az
> erossegukre tamaszkodnak is, mert a vilagot elemzo es elmeletalkoto
> megkozelitesben szemlelik. A nok ugyanakkor agyuk jellegzetessegei folytan
> erzekenyebbek a reszletek irant, jobbak a szekvencialis feladatok
> megoldasaban es fejlettebb a szobeli kifejezokeszseguk. ...
>

Olvastam egy a negyvenes evekben megjelent konyvecsket Kit vegyek el
felesegul? cimmel egy papi szemely tollabol. A katolikus ifjaknak probalt
segito kezet nyujtani a konyv a noi entitassal valo szembesules, khm,
surujeben. Nos ebben a muben a nok fejlettebb szobeli kifejezokeszseget meeg
magas hazudozasi kedvukkel is kapcsolatba hoztak, es a nemi kulonbsegek
megletenek tenye elotti meghajlas jegyeben arra biztatta a jambor szerzo az
ifjakat, hogy ne kapjak fel a vizet. Ma mar ezen ugye nevetunk. Hat 60 ev
mulva is biztos lesz meeg min nevetni...

...A tudomany tehat magyarazatot tud adni arra, hogy miert lesz kulonbozove
> ferfi es no. A szexualpolitika egyes kepviseloi persze igyekeznek cafolni a
> tudomanyt, sot olyan tudos is akad, aki szerint a szexualpolitika
> ervenytelenne tesz minden tudomanyos okoskodast.
>
> … megdobbento, hogy kepzett emberek, koztuk olyanok is, akik a
> tudomanyokban elen jarnak, elemi biologiai tenyekrol mit sem tudnak, vagy
> egyszeruen tagadjak e tenyek letezeset. Nemelyikuknek  … az a velemenye,
> hogy barmennyire resze van a nemek kozotti biologiai kulonbsegeknek a ferfi
> es a no eltero viselkedeseben, a tudomanynak nem szabad ezt nyilvanossagra
> hoznia, mert fennall a veszely, hogy tapot kapnak a rasszista es
> antidemokratikus politikai nezetek…
>

Persze nev nelkul, ahogy azt ragalmazasoknal illik. Vagy a kihagyas esetleg
hosszas, preciz felsorolast rejt? Csodalkoznek.

… E tudatlansag es a nemek kulonbozosegenek tagadasa tkp. csak rontotta a
> nok helyzetet. … a ferfiak es a nok egyenlosegerol vallott, szinte
> altalanosan elfogadott nezetek voltakeppen meg messzebb vittek a nemek kozti
> egyenlosegtol. Ha visszautasitjuk a nemek kulonbozosegerol szolo
> bizonyitekokat, nyilvan intezmenyeinket es szervezeteinket sem valtoztatjuk
> meg ugy, hogy azok idomuljanak a kulonbsegekhez. Igy azutan jelenleg a nok
> azok, akik idomulni kenyszerulnek, es versenyre kell kelniuk a ferfiakkal a
> ferfi orientacioju intezmenyekben.
>

Ez nem igaz. Nyilvanvalo, hogy az egyenjogusagi torekvesek pontosan
intezmenyeink
es szervezeteink megvaltoztatasat is celozzak. A nemek versenyben valo
egyenlo reszvetele nyilvan a sikeresseg ferfi orientacioju fogalmat is
modositana.

Mindennek az az eredmenye, hogy a nok tovabbra sem elveznek egyenlo
> felteteleket, sot az utobbi idoben fokozodnak a gondjaik, es tobbet
> szoronganak, mint valaha.
>

 Ez egy ilyen vilag. A ferfiak is tobbet szoronganak, mint valaha, annyit,
hogy sokszor meeg a spermiumaik farkincaja is belegorbul -- csak hogy
egyuttal a szaporodas temajahoz is hozzaszoljak.

Ha a tarsadalmi igazsagossag a fontos szamunkra, ... akkor is sokkal
> okosabban jarunk el, ha ugy reformaljuk oktatasi rendszerunket, hogy az
> vegye figyelembe a nemek kozti kulonbsegeket es alkalmazkodjon hozzajuk.
>

Persze, nyilvan, ad absurdum meeg a noi kvota is ezert kuzd(ene).

Ha egyaltalan jelent valamit az "egyenlo feltetelek" mint kovetelmeny annyit
> jelent, hogy mindenkinek lehetoseget kell adnunk a kibontakozasra. A masik
> lehetoseg az eselykiegyenlites volna: a legokosabb gyermekeket arra
> kenyszeritenenk, hogy kevesebbet jarjanak iskolaba, vagy a vizsgan olyan
> tollat adnank a kezukbe, amibol tizpercenkent kifogy a tinta.
>
> Kinalkoznak gyakorlati modszerek arra, hogy bizinyos fokig atrendezzuk a
> biologia alatal kiosztott lapokat.
>

Peldaul a monogam parkapcsolaton alapulo tarsadalmak allitolag nagyon is
atrendezik a biologia alatal kiosztott lapokat. Meg amikor a kedvenc
csokinkbol adunk a masiknak, akkor is atrendezzuk oket. Mintha a kultura
fogalma menthetetlenul osszefonodna ezzel az atrendezessel...

Egy dolog bizonyos: addig semmi nem valtozhat, amig a tanarok abban az
> illuzioban ringatjak magukat, hogy a lanyok istenadta matematikusok,
>

En nem ertem, mi ez a hulyeseg a matekkal. Nem pont az szokott lenni az
allitas, hogy a kozepiskola szintjen az atlaglany szorgalmasabb es ezert
jobb vagy egyenlo tanulo illetve matekos, mint az atlagfiu?
Az erdemi pszichologus-velemeny pedig az szokott lenni, hogy kulonfele
strategiak lehetnek ugyanazon matematikai problema megoldasara is:
jellegzetesen ferfi illetve noi strategia. Hogy az iskola melyikre tanit, az
mas kerdes.

...Ha nem veszunk tudomast a ket nem eredendo kulonbozosegerol, konnyen abba
> a hibaba esunk, hogy osszekeverjuk a biologiat a szociologiaval, a
> vagyalmokat pedig a tudomanyos tenyekkel. Nem az a kerdes hogy leteznek-e
> agyi kulonbsegek, hanem az, hogy mik a teendoink e kulonbsegekkel
> kapcsolatban.
>

Valoban. Nem az a kerdes, hogy leteznek-e agyi (es mindenfele mas)
kulonbsegek, hanem az, hogy a tarsadalomban az egyen helyet egy vagy ket
lepcsoben akarjuk-e meghatarozni. Utobbi esetben alapvetoen  besoroljuk nemi
hovatartozasa szerint, majd egyeni jellegzetessegeit, keszsegeit figyelembe
veve "kategorizaljuk" tovabb. Az egy lepcsos esetben egyszeruen elhagyjuk a
nemi besorolast. Ezzel nem veszitunk semmit, hiszen az egyen nembol fakado
jellegzetessegei amugy is megjelennek egyeni jellegzetessegei kozott.

A szoveg velemenyem szerint nem tett tanusagot kulonosebben absztrakt
gondolkodasrol. Mondhatnam: mintha csak egy no irta volna. De a szerzoparos
himtagjatol azert tobbet vartam volna!

Udvozlettel:
Peredy Marta