ELFT HÍRADÓ

[HAJNAL Zoltán <hajnal AT mfa.kfki.hu>]

Tisztelt Hölgyek és Urak, Kedves Kollégák!

> Felreertesek elkerulesere, nagyon tisztelem azokat, akik kuzdenek az
> altudomanyok meg hasonlok ellen. Csak eppen biztos vagyok benne, hogy
> eredmenytelen lesz a kuzdelmuk. A hazugsag, csalas, masok atverese
> hovatovabb tarsadalmilag elvart viselkedesi formakka valtak.

Mint nevezett társadalom tagja, fent kifejezett tiszteletében
teljességgel osztozva, egy kicsit differenciálnám Csótó Attila utolsó
állítását (részben kapcsolódva Lakatos Tibor válaszához is). Talán
nem modern részemro"l, de teszem ezt most hosszabb lére eresztve, mert a
személyes véleményemen túl - amivel a [fizinfo] nyilvánosságát nem
terhelném - van még említeni, tisztázni való e témában. Akinek a
továbbiak mind nyilvánvaló és/vagy naiv közhelyek, attól elnézést kérek.

A tudományos megméretésre szánt munkák a szakmai folyóiratok hasábjain
keresik az érdeklo"do"ket. Értékméro"ik között talán a legelfogadottabb
(mégis folyamatosan vitatott) az idézettségük. Ez ma a világban
pályázati elo"nyt, tehát pénzt ér. Sokaknál ez "publikációs nyomást"
eredményez, így torzítani igen, de valóban csalni itt nem nagyon lehet.

A szabadalmak a _gazdaság_ mu"ködésének részei. Nem magyar, nem
politikai és nem újkeletu" jelenségek. Vállalkozások és egyének szellemi
munkájának az üzleti világba való átvezetését szolgálják. A szabadalmat
felhasználók fizetnek azért, tehát ez is pénzt ér.

A tudomány útján szigorúbbak és globálisan egységesebbek a tartalmi
követelmények, míg szabadalmi oltalmat helyto"l függo"en, de (szinte)
bármilyen ötletre lehet kapni. Ez még nem csalás! S bár a piac törvényei
mások, mint a tudományéi, etto"l még nem könnyebb szabadalmakat
értékesíteni, mint a tudomány eredményeit (és a világunk sem csak
szabadalmakra épül :)

Mielo"tt valaki olyan napi aktualitású következtetéseket vonna le az
áltudomány ürügyén, melyek kifejtése politikai és egyéb érzelmeket,
álláspontokat vonna be a diskurzusba (ami ezzel a [fizinfo] körein
kívülre kerülne), figyelmükbe ajánlom a Google új szolgáltatását.
Az USA szabadalmi hivatal dokumentumai praktikusan keresheto"vé váltak
(bár a megfelelo" web-oldalakon eddig is volt rá leheto"ség):

        http://www.google.com/patents

Azért hívom fel erre most a figyelmet, mert így gyorsan felmérheto",
hogy ha pl. a mágnes+gyógyítás kombinációra keres az ember, sok érdekes
találat (http://www.google.com/patents?q=magnet+healing) között közel
százéves szabadalmi bejegyzések is szerepelnek. A "bioenergy" keresés
eredménye is tanulságos. Ezekbo"l azonban _összesen_ 600-nál kevesebb
találat van, míg "kenyér és vaj" pl. 652-szer szerepel :)
Az arányokat összehasonítandó említem még a számítástechnika, így e
lista mu"ködési alapjaihoz így-vagy úgy kapcsolódó legismertebb
szereplo"k szabadalmi hivatkozásainak számát:
Intel ~ 1200, IBM ~ 1200, Cisco Systems ~ 800, Microsoft ~ 1200, stb...

Ha egy találmány mu"ködik, a tudomány állásától függetlenül üzleti siker
lehet. Sokszor olyan tempóban terjednek az új eljárások, ami nem teszi
leheto"vé azok minden aspektusának alapos tudományos vizsgálatát. Példa
erre az azbeszt, melynek használatát a 70-es évek óta szigorúan
regulázzák súlyos egészségkárosító hatásai miatt. 1970-ig több mint ezer
szabadalomban szerepel. Érdekes módon az elmúlt 30 évben is 800 körüli
az ilyen szabadalmak száma, ezek java viszont az azbeszt
ártalmatlanításáról szól!
Valószínu"leg nem rossz-szándékú sarlatánok dolgoztak ennyit e
technológián, és utólag is nehéz lenne megállapítani, hogy a
tu"zeseteknél megóvott emberélet és vagyon hogyan aránylik az azbeszt
káros hatásának áldozataihoz. Ez a legnehezebb kérdés, és azért
aktuális, mert számos téma van manapság is, ahol bizony körültekintésre
volna szükség, idejekorán, viszont súlyos érdekek kényszerítik a
tovább-(merre is?)lépést. Ez már kivezet e fórum témái közül...

Áltudományról - lényegét tekintve - akkor beszélünk, amikor valaki pénz-
vagy publicitás-beli nyereségért - nyíltan, vagy burkoltan - azt állítja
valamiro"l, hogy átment a szigorú tudományos "kereszttu"zön", igazolt
eredményeken alapuló új vívmány. Ez ugyan többnyire könnyen
elleno"rizheto" lenne, mégis ritkán veszi a fáradtságot az egyszeru"
ember (akár újságíró), hogy ezt a lépést megtegye, és kihúzza a
"tudományos" érvelés méregfogát. Aki szívesen segítene ebben, azt sem
mindig fogadja lelkesedés, amint többen (Härtlein Károly, Gnädig Péter,
...) már leírták. Ez arra mutat, hogy az emberiség egy része valamiért
kifejezetten igényli az ilyen "csodát".

Mindenki ismeri a leghíresebb "mai magyar" sarlatánt: a
sárkányfu"-árust,aki Süsü érkezésekor kívánta megszedni magát a
bábfilmben. Ez a figura nem korunk gyermeke: egy o"si archetípus
megtestesíto"je, amelynek eredetéro"l kultúrtörténeti konferenciát
rendezhetnénk... Életképességét csak vevo"i adják - mint a legtöbb
vásári árusnak, úgy évszázadokkal ezelo"tt, mint ma. Lásd: Hiszékeny Úr
(Zsebtévé) - hogy e körbo"l is egy felejthetetlen klasszikust említsek.

A tudomány egyik jólo"rzött magyar fellegvárában (Csillebércen) is
gyakran helyet kapnak "áltudományos" termékek árusai, pl. mágneses
"terápiás" eszközöket kínálva. Tudtommal nem panaszkodott még senki sem
miattuk. Vannak akik mosolyogva mennek el mellettük, mások komoly(nak
látszó) érdeklo"déssel hallgatják a kétes-értéku", de pazar retorikájú
magyarázatokat. Senki nem tekinti o"ket a tudomány bármilyen
képviselo"jének, rendszeres megjelenésüket csak annak tudom
tulajdonítani, hogy megéri nekik.
A gyógyhatás bizonyítatlansága és a kutatók rezisztenciája
ellenére az üzletág forgalmát világszinten 1 milliárd dollárra
becsli a szakirodalom (a legutóbbi összefoglaló a következo" címen:
http://www.bmj.com/cgi/content/extract/332/7532/4). Ha az áltudomány
elleni küzdelem célja ennek csökkentése lenne, akkor Csótó Attilának
igaza volna: ez valóban szélmalomharc.

Fordítsuk inkább pozitív oldalára a történetet: ha nehéz, vagy
lehetetlen az áltudomány ellen küzdeni, tegyünk a tudományÉRT, a
mu"veltségÉRT! Azon túl, amit napi (oktató-, kutató-) munkájában mindenki
elvégez, további lépések is lehetségesek, amiben segíthetnek a
közvéleményhez vezeto" utat, a sajtót is jól ismero"k. Erro"l szólt a
november végi MTA programzáró-rendezvény,
http://www.mta.hu/index.php?id=634&no_cache=1&backPid=390&tt_news=3329&cHash=9821a1909b

illetve az NKTH szervezésében az érintettek közös nyilatkozata is ezt
támasztotta alá:
http://www.nkth.gov.hu/main.php?folderID=829&articleID=5144&ctag=articlelist&iid=1

Végül még egy hasonlat: a világ nagy részén szabadon írhat bárki
újságot, könyvet, újabban e-mailt is különbözo" listákra :)
Napi szinten sok lehet ezekbo"l érdekes és eladható. Az viszont egy
sokkal bonyolultabb, sok mu"velt és tisztességes (szak)ember véleményét,
egész generációk ítéletét magába foglaló folyamat eredménye, hogy mi
kerül be az iskolai/egyetemi irodalmi tananyagba, a maradandó kultúrába.

Ilyen, vagy még lassabb a mu"szaki- és természet-tudományos eredmények
köztudatba való beépülése is. Newton mechanikája, az optika, a ho"tan,
villamosságtan alapjai közismereti tárgyak, valószínu"leg az ipari
forradalomnak köszönheto"en.
A modern fizika azonban még messze van a köztudattól. Hiába hordunk
szinte mindannyian mobil telefont, használunk egyre többen WiFi
hálózatot, a térero" mutatója leginkább a vízkereso" varázspálcájához
hasonlítható, nem jut eszünkbe róla a kvantummechanika, elektrodinamika.
A GPS helymeghatározó rendszerek használói közül is csak elenyészo"en
kevesen tudják, hogy Einstein relativitás-elmélete nélkül sutba
dobhatnák a kütyüt. Pedig ezek száz éve ismert eredmények.
Az olyan új, tudományos hírekro"l pedig, hogy az ismert Univerzum 20%-a
mással nem kölcsönható sötét anyag, 50%-a pedig sötét energia - mivel
nem szakterületem - fizikusként is legfeljebb Wittgenstein orrszarvúja
jut eszembe. Mármint, hogy semmi módomban nincs meggyo"zo"dni ezekro"l. A
modern tudománynak a köztudattól való ilyen távolsága némileg talán
magyarázza az általános tanácstalanságot az áltudományok ügyében.

A racionális gondolkodás, a józan ész társadalmi nívóját, értékét az
iskolák (a köz-, és felso"oktatás) határozzák meg, tudják az alapoktól
indulva, hatékonyan emelni. Ezért hord nagy felelo"sséget és érdemel
tiszteletet minden tanító, tanár, és professzor.

A racionálisan pedig nem, vagy csak nehezen feldolgozható egyéb
ellentmondások feloldása, körültekinto" áthidalása viszont a mindenkori
közösségek terhe volt és marad.

Ehhez kívánok békés ünnepeket, ero"vel, egészséggel teli újévet
mindenkinek!

hz