ELFT HÍRADÓ

[Gabor Drotos <gabor.drotos AT gmail.com>]

Kedves kollégák, érdeklődők!


Új vagyok a listán, a dinamikai rendszerek elméletének 
környezet-/földtudományi szempontból releváns vonatkozásaival és, ettől 
teljesen függetlenül, kvantuminformáció-elmélettel foglalkozom. A lista 
webes archívumát olvastam néha korábban, de nem a klímaváltozás témája 
miatt iratkoztam fel :) Azonban hozzászólnék.

Természetesen nem állíthatjuk "teljes bizonyossággal" vagy pl. 95%-os 
konfidenciával (a konszenzus más, azt ne keverjük ide), hogy az emberi 
üvegházgáz-kibocsátás felelős a globális felmelegedés/klímaváltozás 
"jelentős" részéért, és hogy a dekarbonizáció majd segíteni fog. Azonban 
számos kvantitatív érv mutatja azt, hogy, mondjuk úgy, könnyen lehet, 
hogy így van. *

Namost ha tudom, hogy egy autó a következő útján akár csak 10%-os 
valószínűséggel is súlyosan karambolozni fog, akkor beszállok erre az 
útra?... **

Persze igen, ha ezzel nagyobb veszélytől/kockázattól kímélem meg magam. 
Azonban a jelen kontextusban nem látom, hogy a dekarbonizáció 
felfüggesztése milyen nagyobb veszélytől kímélné meg az emberiséget. 
(Amivel nem azt akarom mondani, hogy nincsenek a klímaváltozáshoz 
hasonló kaliberű problémák, csak hogy ezeken nem fog segíteni, ha nem 
dekarbonizálunk.)

Azt hajlamos vagyok elfogadni, hogy "szükséges" mértékű dekarbonizációs 
lépések többé-kevésbé reménytelenek a világ jelen (gazdaság-)politikai 
felállásában, de egy "flattening the curve"-jellegű megközelítés is 
sokat segíthet: ha a változások sebessége lassabb, akkor esetleg kevésbé 
lesznek tragikusak azon adaptációt tarkító események, amelynek az 
eredményeként talán eljutunk mint emberiség egy többé-kevésbé 
fenntartható társadalmi-gazdasági berendezkedéshez. (A jelenlegi nem az, 
jelentős részben amiatt, ahogyan a természeti környezetünkhöz 
viszonyulunk; vö. pl. Szathmáry Eörs nézeteivel, érveivel, vagy pl. 
ezzel az anyaggal, ami ma jött velem szembe: 
https://hun-ren.hu/tudomanyos_hirek/nexus-jelentes-ecolres-108083 . Csak 
hogy "házon belül" maradjak.)

Gyuri, azt nem tudom megítélni, hogy Richard Lindzen konkrétan 
szélhámos-e. Természetesen vannak szélhámosok, de én úgy látom, hogy a 
legtöbb "klímaszkeptikus" szakmai szempontból komolyan gondolja a 
kritikát, és hiszi, hogy jót tesz a nézetei propagálásával. Az más 
kérdés, hogy a Trump-adminisztráció nyilván maga köré fogja gyűjteni az 
ilyen kutatókat, és ez más országokban is hasonlóan fog alakulni, ahol a 
vezetőség beállítottsága hasonló.


* Legyen itt a reklám helye. Vagy inkább hivatkozás a már korábban, 
szakmai publikációkban társszerzőimmel leírt elemzéseinkre, érveinkre 
néhány kérdésben.

Az többé-kevésbé igaz, hogy a klímaváltozás üvegházgáz-kibocsátáshoz 
történő attribúciójának egyik alappillérét jelentik a modellek, amelyek 
megbízhatóságával kapcsolatban valóban merülnek fel kérdések. Épp egy 
ilyen lektori kérdésre válaszolva írtuk meg az 5. fejezetet itt:
https://doi.org/10.56474/legkor.2024.3.1

A nem túl távoli múlt fejleménye továbbá egy nagyobb lélegzetvételű cikk 
Connolly et al.-tól (2021, https://doi.org/10.1088/1674-4527/21/6/131 ). 
Ebben azt állítják a szerzők, hogy az adatok alapján nem tudjuk 
eldönteni: a klímaváltozást alapvetően az emberiség okozza, vagy pl. 
egyszerűen a teljes Napból érkező besugárzás (total solar irradiance, 
TSI) változására is visszavezethető. (Kaptunk olyan visszajelzést, már 
nem emlékszem, honnan, hogy ilyet nem is mondanak a cikkben; de igen, 
mondanak, pl. az absztraktban, ill. az 5. fejezetüknek is ez egy 
alapvető konklúziója.) A mi csoportunk semlegesen állt a problémához, 
azt mondtuk, jó, próbáljuk meg előítélettől mentesen és metodológiailag 
óvatosan (vagyis az IPCC-nél óvatosabban!) körbejárni a kérdést. 
Igyekeztünk megtenni, az eredmény itt olvasható (néhány kitekintéssel a 
megelőző és azóta keletkezett releváns irodalomba):
https://doi.org/10.3389/feart.2024.1240784
Igen, mi is alapvetően modellezésre támaszkodunk, de itt is szerepelnek 
érvek arra, hogy miért nincs ezzel probléma. Vagyishogy nyilván van, 
konkrétan még csak kvantifikálni sem tudjuk pontosan a bizonytalanság 
némely elemét, és ezt el is ismerjük; de ezen probléma nem olyan nagy, 
hogy plauzibilis legyen lesöpörni a modellezéssel kapott, igencsak 
figyelmeztető eredményeket.


** Igaziból Gyürky Gyuri is írt hasonlókat novemberben, ill. ehhez 
kapcsolódik még az ún. elővigyázotsság elve, kiterjedt irodalommal és 
gyakorlati alkalmazási körrel. Meg elővehetjük Ockham borotváját is, 
többek között szintén hivatkozva Gyürky Gyuri gondolataira novemberből.


Remélem, kevésbé kontroverzális és szigorúbb értelemben vett fizikai 
kérdésekben is hozzá tudok majd járulni a lista levélforgalmához a 
jövőben :)

Üdvözlettel:
Drótos Gábor
(ATOMKI)