ELFT HÍRADÓ

[Attila Szilva <szilva137 AT gmail.com>]

Kedves Fizinfo olvasók!


Hogy kicsit konstruktívabb legyen a vita, egy közoktatásban fizikát tanító
ismerősöm elemzését tenném ide. Előremozdítók lehetnek az erre érkező
szakmai vélemények:

A fizika tantárgy óraszámai az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkentek.
Senkit nem ért ezért meglepetésként, hogy az átdolgozott NAT ismét
csökkentette a kötelező óraszámokat a gimnáziumi évfolyamokon a korábbi
2+2+2-ről 2+3-ra. Emellett az általános iskolában lehetővé teszi a
természettudományok komplex tanítását, a tizenegyedik évfolyamon pedig azok
számára, akik nem fizikából, kémiából vagy biológiából fakultálnak, heti
két órában írja elő a természettudományok „élményszerű tanulását”.

A döntések mögött nyilvánvalóan ott van a természettudományos tantárgyakat
a többi tárgynál még fokozottabban sújtó pedagógushiány.

A fizika tantárgy NAT- és kerettantervbeli követelményeinek olvasásakor sok
helyen találunk valóban előremutató, az élményszerű pedagógiát támogató
ötleteket, jó gyakorlatokat. Mindezt azonban árnyalja a rendkívül szűkös
időkeret, a pedagógiai szabadság korlátozása, illetve a tanulócsoportok
igényeire szabott oktatás ellehetetlenítése. Szakmailag kifogásolható, hogy
a fizika tanítása még a gimnáziumi évfolyamokon is leegyszerűsödik eszközök
működésének megnézésére, az alaptörvények, a szemléletformálás lényegében
csak szavak szintjén maradt meg.



*Mi az, ami általában véve jobb lett?*

A NAT-ban megfogalmazott célok, valamint a benne és a kerettantervben is
megemlített jó gyakorlatok valóban előremutatóak. A NAT saját útmutatása
alapján támogatja a projektmódszert, a tanulói kísérleteket, a
csoportmunkát, a modellalkotás és kísérletezés tudományos módszerét.
Pozitív, hogy reagál a diákok környezetére, modern eszközöket, hétköznapi
jelenségeket emel a tananyagba.

A kerettantervben megtalálható, hogy „adatok memorizálása helyett aktív,
differenciált, projektszemléletű tevékenységek”-et valósítana meg „szem
előtt tartva azt is, hogy a legfontosabb fogalmak és törvények helyes
megértése alapozhatja meg a későbbi fizika tanulmányokat”. A kerettanterv
ráadásul a merev értékelési rendszereken is enyhít, mint fogalmaz, „az
egyedi (tehát nem ötfokú skálát követő) értékelést indokolhatja az is, hogy
a tanárnak – aki nem a tantárgyat, hanem a tanulót tanítja, irányítja –
tisztában kell lennie azzal, hogy egy adott tanulót milyen típusú
visszajelzésekkel lehet motiválni”.

Pozitív, hogy olyan, a XXI. században megkerülhetetlen problémákkal is
kimondva foglalkozik, mint a környezettudatosság, a megújuló és nem
megújuló energiaforrások problémája, valamint a globális felmelegedés.



*Mi az, ami jól hangzik, de nem biztos, hogy jobb lett?*

Az előző pontban megfogalmazott pozitívumokat igencsak árnyalja, hogy a
tantárgy óraszáma jelentősen csökkent. A tárgyalt témakörökre fordított
időkeret valójában egyik témakörben sem teszi lehetővé a valódi
elmélyülést, az általános iskolai tanulmányok során a pedagógusok 7-8.
osztályban mindössze kilenc, a 9-10. évfolyamon összesen tizenöt szabadon
tervezhető órakeretet kaptak. Nyilvánvalóan ez az óraszám a gyakorlatban
ennél is kevesebb a betegségek, illetve ünnepek miatt elmaradt tanóráknak
köszönhetően.

A NAT-hoz készített kerettantervben felsorolt javasolt tevékenységek egy
része jó gyakorlatként bármelyik tanulócsoportnál kiválóan bevethető.
Ugyanakkor nehéz nem azt érezni, hogy ezek a felsorolt tevékenységek a
realitások figyelmen kívül hagyásával történtek. A 7-8. osztályos
kerettantervben például ezt találjuk: „adott idejű folyamatok létrehozása
(pl. 1 perc alatt leguruló golyó)”, ami kísérletileg igen nehézkesen
állítható össze (például bármilyen egyszerű lejtőn egy golyót legurítva az
egy percnél lényegesen gyorsabban gurulna le), bevezető összeállításnak így
túlságosan nehézkes.

A gimnáziumi tantervben ajánlott tevékenységként ez is szerepel: „vita
arról, hogy milyen hamis legendák és téves ismeretek lengik körül [Einstein
életművét]”, amit nehéz valódi vitának tekinteni. Ugyanitt a
kvantummechanika néhány neves jelenségéről is vitát kezdeményez a tanterv,
miközben a tárgyalt témákhoz (határozatlansági reláció, alagúteffektus,
Schrödinger macskája) tartozó tananyag nem szerepel. A javaslattal
ugyanakkor nem ez a legfőbb probléma, hiszen ezek között a pedagógusok
tényleg kedvükre válogathatnak, egyik sem kötelezően előírt tevékenység.

A probléma az, hogy amennyiben a pedagógus például tanulói kísérleteket
vagy projekteket kíván az egyes témakörökben bevezetni, úgy az igencsak
időigényes. A diákoknak nem elég elvégezni a kísérletet magát: amellett,
hogy a mögötte lévő fizikai ismeretekkel is tisztában kell lenniük, az
eszközök használatának praktikus mivoltát is érteniük kell. Például
áramkörök vizsgálatánál minden tanulócsoportnak képesnek kell lennie a
műszerek megfelelő beállítására, ismerniük kell a helyes bekötésüket,
valamint tisztában kell lenniük az áramkörök helyes összeállításával, a
rövidzárak elkerülésével, hibásan vagy nem működő áramkör esetén pedig
képesnek kell lenniük a hiba okának feltárására, ami a helytelen
összekapcsolástól egy érintkezési hibán át egy hibás alkatrész is lehet.

A projektmunkák elkészítésénél is kérdéses, hogy mit tekintünk
természettudományos ismeretszerzésnek a folyamat során. (A
kompetenciafejlesztésről ne is beszéljünk, hiszen a NAT a kulcskompetenciák
listájából a természettudományos kompetenciát nemes egyszerűséggel
kihagyja.) Például a kerettantervben fejlesztési feladatként szerepel „egy
jelentős gép és a kapcsolódó technológia fizikai lényegének ismertetése,
történelmet és társadalmat átalakító hatásának bemutatása (ilyen lehet:
hajítógép, szövőgép, mechanikus számológép, belső égésű motor)”, a „gépek”
témakör javasolt kilenc tanóráján belül. Mit érthet a kerettanterv a
fizikai lényeg ismertetésén? A hajítógépet szemlélve sem a merev test
forgómozgása, sem a hajítás kinematikai leírása nem szerepel a tananyagban,
belső égésű motort illetően a hőtan I. főtétele szerepel egyedül az
alapismeretek között, a körfolyamatok, a kinetikus gázelmélet egyaránt
hiányoznak, az állapotváltozások pedig csupán a „víz és levegő” témakörben
szerepelnek, meglehetősen szűk időkeretbe szorítva. A „gép és a kapcsolódó
technológia fizikai lényegének ismertetése” tehát minden bizonnyal csak egy
rendkívül felületes elemzést tesz lehetővé.

Arról sem szabad elfeledkezni, hogy amennyiben valóban projektmunkát
kívánunk a diákokkal készíttetni, annak teljes kivitelezése (még egy
egyszerű prezentációkészítésnél is) nyilvánvalóan nem fér bele az erre
fordítható tanórai keretbe, így az információgyűjtés, kutatás,
kísérletezés, valamint az eredmények összefoglalása és prezentálhatóvá
tétele nagy valószínűséggel a tanulók iskolán kívüli tevékenysége lesz.
Valóban a tanulói terhek csökkentéséről van-e szó, ha közben a deklarált
célok csupán igen aktív otthoni munkával valósíthatók meg? Amennyiben
tematikus hetekben, projektnapokban gondolkodunk, a munkavégzés valóban
megvalósítható az iskolában, ez azonban ugyanúgy óraszámigényes, tehát
éppen hogy a fizikaórák számának növelését igényelné, nem pedig a
csökkentését!

Jól hangzik a már korábban említett tananyagcsökkentés is, ennek mértéke
azonban korántsem olyan nagymértékű, mint az óraszámcsökkentés. Ugyanakkor,
ahogy arra már az előzőekben is utaltunk, bizonyos anyagrészek kihagyása
lényegében értelmetlenné, de legalábbis tudománytalanná teszi olyan
eszközök vizsgálatát, amit a tanterv megkövetel. Az elektromágnesesség a
középiskolában például elektromágnes készítésével és vizsgálatával
kezdődik, ezen kívül az elektromotor működésének és a generátorok
vizsgálatát írja elő. Szakmailag mindenképpen problematikus, hogy sem a
NAT, sem a kerettanterv nem beszél az áramjárta vezető mágneses teréről, a
mágneses mező mozgó töltésekre vonatkozó hatásáról, illetve az indukciós
törvényről. Pozitív, hogy a diákok elektromágnessel, elektromotorral és
generátorral való kísérletezését írja elő, de a középiskolai ismeretek így
nem lépnek túl eszközök megnevezésén. Ez ellentmond a kerettantervben
megfogalmazott, korábban idézett pontnak. Az igazság az, hogy már az előző
tanterv sem írta elő „adatok memorizálását”, és soha nem a fizikai
törvények („képletek”) bemagolása volt a fizikatanítás célja. A jelen
tanterv azonban egy olyan szemléletet tükröz, ahol a diáknak azt kell
megtanulnia (bemagolnia?), hogy mik a megújuló és nem megújuló
energiaforrások, illetve azt kérjük számon tőle, hogy mi a helyes
magatartás villámlás esetén, miközben például a villámhárító működésének
alapját képező fizikai törvények és jelenségek (például a polarizáció,
illetve az elektromos szél) nem szerepelnek.

Ez a fajta „eszközvizsgáló” szemlélet a témakörök felosztásában is
meglátszik. Hangzatosnak tűnik, hogy a kerettanterv alkalmazásközpontú, és
a témaköröket hétköznapi szituációkhoz köti. Ez azonban maga után vonja az
alaptörvények és a tudományos szemlélet teljes háttérbe szorulását. Az
elektrosztatika témaköre például a hangzatos „Szikrák, villámok” címet
kapta a középiskolai tantervben, ami egy tizennyolcadik századi
elektromosságtani szemléletet tükröz, és az elektromos tér megismerése,
ezáltal a természetről alkotott szemléletbővítés helyett pusztán a
látványos elemekre szűkül. Az elektromos térerősség és a mágneses indukció
nélkül nehezen értelmezhető az elektromágneses hullámok fogalma, ami
viszont szerepel a követelmények között („tudja, hogy a fény
elektromágneses hullám, és hogy terjedéséhez nem kell közeg”).

Valós megértés nélkül ez csupán dogmatikus kijelentésnek tűnik, amit
bármikor felülírhat a diákok természetes ösztöne. Hogyan várhatjuk el
például egy diáktól, hogy ne dőljön be egy interneten olvasott
éterelméletet propagáló áltudományos cikknek, vagy az elektroszmoggal
kapcsolatos átveréseknek, ha nem nyújtunk megfelelő tudományos alapokat?

Ez általában jellemző az egész NAT-ot és a kerettantervet is átható
szemléletre. A korábbi kerettantervben nem véletlenül szerepelt egy „A” és
egy „B” változat: az „A” változatot azoknak a tanulócsoportoknak
ajánlották, akik egy fokozottan valóságközeli, a hétköznapi jelenségeket
középpontba állító tantervben gondolkodnának, ahol a legfőbb cél a tanulók
érdeklődésének felkeltése, de elsősorban olyan tanulócsoportokban, ahol
kicsi a valószínűsége, hogy a tanulók a későbbiekben a fizikai tudományok
mélyebb művelését céloznák meg. A „B” változat a mélyebb tudományosságot is
célul tűzte ki, miközben továbbra is fontosnak tartotta a fizikai törvények
valós jelenségekhez kapcsolását, amit egyébként valószínűleg egyetlen
fizikatanár sem kérdőjelezne meg. Ez a változat volt inkább alkalmas arra,
hogy előkészítse a fakultációs tanulmányokat, az érettségire készülődést. A
jelenlegi NAT és a jelenlegi egyetlen(!) fizika kerettanterv egyértelműen a
korábbi „A” változat szemléletét tükrözi, ezzel igencsak megnehezítve azon
tanulók dolgát, akik a későbbiekben a fizikában kívánnak elmélyedni. A
motivációt lehet, hogy felkelti, de igencsak váratlan helyzetbe hozza
azokat a tizenegyedikes diákokat, akik az emelt szintű érettségire készülve
hirtelen szembesülnek a mozgásegyenletek, a fényelhajlás, vagy a harmonikus
rezgőmozgás matematikai leírásával. Aggályos, hogy ez a szemlélet még
jobban eltávolítja a diákokat az esetleges egyetemi fizikai tudományoktól.
A fizikus szakra, vagy akár fizikatanár szakra jelentkezőket még nehezebb
helyzetbe hozza, hosszú távon tovább növelve a tanárhiányt, és tovább
csökkentve a fizika szaktárgy presztízsét.



*Mi az, ami jól hangzik, de biztosan nem „jó”?*

Az egyes tevékenységeket és követelményeket szemlélve bizonyos pontok a
laikusok számára jól hangzanak, de a fizikaórákra való bevezetésük igencsak
kérdéses. Például a követelmények között szerepel a zajszintmérés
(általános iskolában és középiskolában is, lényegében ugyanúgy), ami mögött
tartalmilag semmilyen fizikai ismeret nem húzódik. Félő, hogy a mérés során
a diákok számukra nagy valószínűséggel semmitmondó számokat olvasnak majd
le a mobiltelefonjukról, a kapott eredményeket pedig nem lesznek képesek
azon túlmutatóan elemezni, hogy „ha kiabáltunk, nagyobb volt a szám, ha
suttogtunk, kisebb volt a szám”.

A korábban is említett „helyes viselkedés villámlás esetén” megfogalmazása
is felvet kérdéseket. Valóban az a fizikatanítás célja, hogy konkrét
cselekvési rutinokat adjunk konkrét szituációkra? Közhely, hogy a
fiatalságot a jövő kihívásaira kell felkészítenünk a tudományos oktatás
során, és ezen kihívások minden bizonnyal olyan problémák köré
csoportosulnak, amiket most még nem is ismerünk. Éppen ezért lenne alapvető
a hangzatos szólamok helyett (lásd „a kovalens kötést miért tanítjuk?” a
kémia tantárgy esetében) komolyan venni az alaptudomány és általában a
tudományos szemlélet relevanciáját.

Bizonyos témakörök még csak nem is interdiszciplinárisan, hanem
tulajdonképpen diszciplínaidegen módon kerültek a tantervbe. A 11-es
fizikatanterv a nem fakultáló diákok számára például tartalmazza a robotika
témakörét, aminek semmilyen fizikai vonatkozása nem jelenik meg, hiszen a
robotok működésének fizikai háttere (például a félvezetők) hiányzik, a
felvetett kérdések (például a mesterséges intelligencia, illetve a
robotizáció) pedig informatikai, társadalomtudományi, vagy éppen etikai
jellegűek. Természetesen ezeknek ott kell lenni a közoktatásban, a fizika
tantárgyba építésüket azonban kifejezetten esetlegesnek érezni.

A tantervben megjelennek továbbá olyan pontok, amelyek igen nehezen
értelmezhetőek. Követelmény például, hogy a tanuló „képessé váljon
Univerzumunkat és az embert kölcsönhatásában szemlélni, az emberiség
fejlődéstörténetét, jelenét és jövőjét és az Univerzum történetét
összekapcsolni”, valamint „értelmezni tudja lakóhelyét a Földön, a Föld
helyét a Naprendszerben, a Naprendszer helyét a galaxisunkban és az
Univerzumban. Arra, hogy mit jelent a lakóhelyünk értelmezése (földrajzi
koordinátákat talán?), valamint a Föld helyének értelmezése (a többi
bolygóhoz képest?), a kerettanterv sem tér ki. Az Univerzum és az ember
kölcsönhatásban szemlélése, az Univerzum történetének az emberiség
fejlődéstörténetével való összekapcsolása pedig egy olyan antropocentrikus
univerzumfelfogást tükröz, ami az egyébként ideológiamentes fizikai
tudománytól teljesen idegen.



*Mi az, ami rosszabb lett?*

Az óraszámcsökkentésről, a szűk keretekről, a természettudományos
továbbtanulás megnehezítéséről, valamint a tanulói terhek valós
növekedéséről már szóltunk. Ezen pontokon mind aggasztó tendenciát mutat az
új szabályozás, de van még egy pont, ami határozottan ront a
természettudományok megítélésén.

A természettudományok első két évre zsúfolása gyakorlatilag lehetetlenné
teszi a tudományágak egymással való összekapcsolását. A korábbi pontokban
láthattuk, hogy a NAT-ot és a kerettantervet is áthatja egy
„eszközvizsgáló” szemlélet. Amennyiben a pedagógus mégis szeretné a fizikai
törvényeket mélyebben megértetni, ehhez nem áll majd a diákok
rendelkezésére a megfelelő matematikai háttér.

A rezgőmozgás vizsgálata már általános iskolában megjelenik, ahogy a
hullámok is, a középiskolában szerepel a váltóáram fogalma, ugyanakkor a
matematikai leíráshoz szükséges trigonometrikus függvények a matematika
tantárgy követelményei közül teljesen kikerültek. A gyorsuló mozgások vagy
a hajítások mélyebb matematikai vizsgálatához szükséges másodfokú
egyenletet nagy valószínűséggel továbbra is csak a fizikai alkalmazási
lehetőségek után fogják a gyerekek megtanulni, a fizikában gyakran használt
skaláris szorzás művelete pedig szintén nem kerül elő matematikaórákon.

Érdemes megjegyezni, hogy néhány ponton viszont meglepően mély megértést
kíván meg a fiatal, 7-8. évfolyamos diákoktól a tanterv. Például a
rezgőmozgás és a hullámmozgás korábban nem szerepelt ezeken az
évfolyamokon, a mostani tantervbe azonban bekerült. Világos, hogy a
diákoktól senki nem fogja elvárni a megfelelő trigonometrikus ismereteket,
de a „hullámmozgás lényegének megértése” (így szerepel a tantervben!) még
így is igen nagy absztrakciós képességet igényel, a középiskolások is
nehezen birkóznak meg a hullámok időbeli és térbeli periodikusságával.



*Mi az, ami továbbra sem jó?*

Sokatmondó, hogy magyar pedagógiai szakértők már 1995-ben arról írtak
<http://www.magyarpedagogia.hu/document/3_108_Nahalka%20Istvan.pdf>, hogy a
magyar természettudományos oktatásban egy mintegy száz éve meghaladott
tudományos szemlélet uralkodik, amely induktívan közelíti meg a természeti
törvényeket. A diákok gondolkodása azonban nem ilyen, hanem alapvetően
rendszerszerű, deduktív, a tanulói kísérletek a tanult tudományos modellek
megerősítésére szolgálnak, nem pedig a modellek megalkotására. A
fizikatanításban ennek elsődleges módja a hipotézisalkotás, ami a tanórákon
egy kiválóan használható, a diákokat érvelésre, egymásra figyelésre,
logikus gondolkodásra ösztönző pedagógiai módszer. Ez a módszer egyszer sem
jelenik meg sem a NAT, sem a kerettanterv gondolatiságában, időigényessége
miatt pedig nehezen illeszthető be a szűk tantervi keretek közé. Mindezzel
ráadásul teljesen ellentétes a már említett „eszközvizsgáló” szemlélet.

Ahelyett, hogy a tanulók fizikai modelleket alkotnának, hipotézist
állítanának, majd kísérletet terveznének meg, megvizsgálnak egy eszközt,
annak működéséből levonnak egy következtetést, amit tanári vezetéssel,
lényegében dogmatikusan el is fogadnak (mélységében viszont nem
vizsgálnak). Ennek tudományossága még jobban megkérdőjelezhető, mint az
induktív szemléleté.



*Változások az egyes évfolyamokon*



Cikkünk megjelenésekor a kerettanterv és a NAT is nyilvános, ez alapján
hasonlítottuk össze, hogy mely anyagrészek maradtak ki, illetve melyek
kerültek be a tantervbe. Mivel a kerettanterv nem tárgyalja külön az
emelt-, illetve középszintű képzés követelményrendszerét, és jelen cikk
írásakor még nem derült ki egyértelműen, hogy változik-e majd az emelt
szintű fizikaérettségi tananyaga, ezért az összehasonlítást kizárólag a
középszinten korábban tanított tantervhez képest végezzük. (Például a
korábbi kerettanterv tartalmazta a csak emelt szinten tanított
forgómozgást, vagy a váltóáramú ellenállásokat, a mostani változat viszont
már nem.)

Fontos megjegyezni, hogy a kikerült anyagrészek jó része praktikusan
valószínűleg nem fog kikerülni sok esetben. A jelenségek megértésének
magyarázatát a helyi tantervek tervezésénél lehet úgy értelmezni, hogy a
magyarázathoz szükséges alaptörvények is a helyi tanterv részei lesznek.



*Változások a 7-8. osztályban*



Bekerült a tantervbe:

   - Lendületmegmaradás
   - Körmozgást okozó erők (kanyarodó autóra ható súrlódási erő)
   - Periodikus mozgások, rezgésidő, ezek mérése
   - Hullámok
   - Energiaátalakulások, mechanikai energiák megnevezése
   - Számos eszköz működésének vizsgálata (ezek a korábbi változatban nem
   voltak nevesítve)
   - Szakismeretek a különféle technológiák környezetkárosító hatásairól
   - Az ózonpajzs elvékonyodásának okai
   - Globális problémák elemzése
   - Hangerősség és zajszint mérése (a fogalmak szerepeltek, mérések nem)



Kikerült a tantervből:

   - Elektromágneses jelenségek (bent maradt a transzformátor vizsgálata)



*Változások 9-10. osztályban*



Bekerült a tantervbe:

   - Számos eszköz működésének vizsgálata (mobiltelefon, digitális
   fényképezőgép, SIM kártya, stb.)
   - Számos jelenség bemutatása (felületes fizikai ismeretek mellett, pl.
   az EKG, EEG felvételek kapcsán az emberi idegvezetés egyes diagnosztikai
   alkalmazásainak bemutatása)
   - Globális problémák elemzése
   - Hangerősség és zajszint mérése
   - Éghajlatváltozás
   - Hologramok



Kikerült a tantervből:

   - Vízszintes hajítás
   - Csigák (az egyszerű gépek vizsgálatánál csak egy- és kétkarú emelők
   vannak követelményként megnevezve)
   - A Hőtan II. és III. főtétele (a körfolyamatok hatásfokának értelmezése
   csak emelt szinten szerepelt)
   - Kondenzátorok
   - Elektrolízis
   - Áramjárta vezeték mágneses tere
   - Lorentz-erő (a mágneses mező által az áramjárta vezetőre ható erő az
   elektromotor működésének magyarázatában említődik meg)
   - Mozgási és nyugalmi indukció


Üdv,

Attila

Raics Péter <raics.peter AT science.unideb.hu> ezt írta (időpont: 2020. márc.
3., K, 11:06):

> *-----------------------------------------------------------------------*
> |                        E L F T   H I R A D O                          |
> |       Az Eotvos Lorand Fizikai Tarsulat informacios es vita-lapja     |
> |-----------------------------------------------------------------------|
> |  Az ELFT adoszama (ide kerjuk az SZJA 1 szazalekat!):  19815644-2-43  |
> |-----------------------------------------------------------------------|
> |   A megjelent cikkek tartalmaert teljes egeszeben bekuldojuk felelos. |
> *-----------------------------------------------------------------------*
> Kedves Éva!
>
> Nem Neked kell mentegetőznöd, hanem a névtelen árulóknak! Nem tudom,
> milyen szintű nagyságokról lehet szó, van néhány tippem a nevekre.
>
> Ki miért felelős?
> Ami az óraszámok folyamatos csökkentését illeti a természettudomány
> tantárgyainál, az bizonyos elméletekkel "megáldott", nagy hatású,
> korábban még normálisan gondolkodó oktatás-pszichológusok őrültségéből
> és máig tartó hatásából is ered. Vekerdi Tamás nyilatkozott úgy a
> 2000-es évek elején, hogy a természettudományok fejlődését mindig a
> sötét diktatúrák erőltették háborús politikájuk megvalósításához. Tehát
> ... Volt olyan történész elnöke az MTA-nak, aki szerint a matematika és
> a fizika fejlődése megállt, nem kell nekik pénz. Ugyancsak a 21.
> században egy akadémikus (nem bölcsész!) rektor a matematikát a
> természettudományok közé sorolva a kötelező érettségit is eltörölte
> volna belőle, mondván, hogy még a természettudományokhoz sincs szükség
> matematikára.
>
> Az egyik oktatáskutató a "pepszi"-t és annak modern módszereit hiányolta
> a mostani NAT első és második változatából egyaránt (szerintem benne
> vannak), de az óraszámok csökkentéséből adódó kegyetlen ellentmondásokra
> nem reagált...
>
> Szóval: nem a nemzeti érzés erősítésére tett erőfeszítéseket kell
> támadni, hanem a tudományos értékekek iránti érdeklődést kell növelni,
> ami az előbbit is segíti. Azt kellene mindenkivel megértetni, hogy
> terhelés, erőfeszítés, tanulás és munka nélkül nincs tartós eredmény.
> Olimpikon ifjaink, fiatal tudósaink, mérnökeink, szakmunkásaink,
> technikusaink nemzetközi eredményei fényesen igazolják ezt. Az agy
> "tornáztatása", folyamatos értelmes ingerlése a fejlődés záloga. Ehhez a
> szemlélethez azonban a szülők segítsége nélkülözhetetlen.
>      A tananyag növekedése minden iskolatípusban - sajnos - természetes
> folyamat. Mit lehet kihagyni pl. a fizikából? Megfontolandó a tanulással
> töltött idő kiterjesztése, amire már van kísérlet Európában. (A szabad
> szombat és a tulterheltség kapcsolata ...? Mivel-hogyan töltjük ki ezt
> az időt?)
>
> Sok olyan petíció készült, tüntetés szerveződött, ami egészében és
> megalapozott érvek nélkül támadja a NAT-ot. Ezeknek nem sok értelmét
> látom, mert a politikailag túlfűtött indulatok miatt kis hatékonyságúak
> és szakmaiatlanok. Én Kásler és Palkovics miniszter uraknak hívnám fel a
> figyelmét személyes megkereséssel a tudomány, technika, innováció ...
> vészes gyengülésére, ami éppen nemzeti szempontból vezet rendkívül
> veszélyes folyamatokhoz, majd a teljes leépüléshez. Ennek
> megakadályozása velük együtt mindnyájunk kötelessége.
>
> Éva! Az általad vázolt 11. és 12. osztályos megoldás megint jellemző Rád
> és köszönjük: mit lehet és kell kihozni egy rossz rendszerből a tanítás,
> a gyermekek és mindenki érdekében, amig meg nem javítjuk, vagy el nem
> érjük a bevezetés elhalasztását, új rendszer kidolgozását. Nem vagyok
> benne biztos, hogy a tanári kar és az igazgatók mindenütt elfogadják
> majd ezeket a megoldásokat: azaz segítik megfelelő órarend
> kialakításával a lehetőségek kihasználását. Sajnos, ebben "teljes
> demokráciát" látok ismerőseim panaszai alapján az állami, magán- és
> felekezeti iskolákban egyaránt.
>
> Mi, egyetemi oktatók az értelmes tiltakozás mellett lehetőségeinkhez
> mérten a tűzoltásban is résztveszünk a Ti javaslataitok megvalósításának
> segítésével. Ez igazából önzés részünkről :)
>
> Szeretettel kívánok erőt, további elkötelezettséget minden fizika
> tanárnak:
> Raics Péter
>
>
>
>
> 2020-03-02 20:09 időpontban Moróné Tapody Éva ezt írta:
> > *-----------------------------------------------------------------------*
> > | E L F T H I R A D O |
> > | Az Eotvos Lorand Fizikai Tarsulat informacios es vita-lapja |
> > |-----------------------------------------------------------------------|
> > | Az ELFT adoszama (ide kerjuk az SZJA 1 szazalekat!): 19815644-2-43 |
> > |-----------------------------------------------------------------------|
> > | A megjelent cikkek tartalmaert teljes egeszeben bekuldojuk felelos.
> > |
> > *-----------------------------------------------------------------------*
> >
> > SZEMÉLYES NYILATKOZATOM A NAT-KERETTANTERV ÜGYÉBEN:
> >
> > Szeretném a kedves Kollégákkal tudatni, hogy a NAT
> > előkészítésében nem vettem részt. A már elkészült
> > kerettanterv felülvizsgálatával bízott meg az Oktatási Hivatal,
> > jobbító szándékkal fogadtam el a megbízást. A NAT-tervezetet
> > kérésünkre sem kaptuk meg, így azt nyilvánosságra hozatala
> > előtt nem is láthattam. A felülvizsgálat során gyakorlatilag csak
> > kihúzni lehetett anyagokat, szórend-cserére és egyéb apró
> > módosításra volt lehetőségünk. Fontos megjegyeznem, hogy a
> > fizikacsoportunk vezetőjének elküldött javaslataink legnagyobb
> > részét rendszeresen nem vette figyelembe, és gyakran még csak
> > válaszra sem méltatott. Az ő neve nincs a listán (ez is érdekes,
> > valamint az is, hogy a természettudományos tantárgyakat összefogó
> > személynek sincs itt a neve). Úgy tűnik, minket dobtak oda
> > prédának a felbőszült tömeg elé. Nem tudom, a névsort ki adta
> > le kinek, de akár rágalmazásnak is felfoghatnám.
> >
> > Minden erőmmel azon dolgozom, hogy amit lehet, megtegyek a
> > természettudományok megmentése érdekében. Most talán a
> > legfontosabb azt elérni, hogy kivétel nélkül minden iskolában
> > létszámtól függetlenül kötelező legyen indítani 11-12.
> > osztályban fizika (és kémia, biológia) fakultációt órarend
> > szerint, a tanár minimum óraszámába beépítve, akár egyetlen
> > gyereknek. (Az egyik iskolából másikba átjárás is
> > életszerűtlen, elfogadhatatlan.)
> >
> > Sajnálom, hogy ilyen etikátlan módon támadnak, de nem pocsékolom
> > az energiámat a védekezésre, tiszta a lelkiismeretem.
> >
> > Moróné Tapody Éva
> >
> > *-----------------------------------------------------------------------*
> > | A FIZINFO a fizikus informacios rendszer resze |
> > | |
> > | Cikk, hozzaszolas a |
> > | |
> > | fizinfo AT lists.kfki.hu |
> > | |
> > | cimre kuldheto. Ilyenkor a subject-sorba a cikk cimet kell irni. |
> > | A cikk szovege a level torzse. Ez sima szoveg legyen! |
> > | |
> > | Informacio: https://mailman.kfki.hu/sympa/info/fizinfo |
> > | |
> > | A beerkezo levelek feldolgozasat program vegzi. Az emberi valaszt |
> > | igenylo kerest, kerdest az alabbi cimre lehet megirni: |
> > | |
> > | listsadm AT mail.kfki.hu |
> > | |
> > *-----------------------------------------------------------------------*
>
>
> *-----------------------------------------------------------------------*
> |             A FIZINFO a fizikus informacios rendszer resze            |
> |                                                                       |
> |     Cikk, hozzaszolas a                                               |
> |                                                                       |
> |                         fizinfo AT lists.kfki.hu                         |
> |                                                                       |
> | cimre  kuldheto.  Ilyenkor  a subject-sorba a cikk cimet kell irni.   |
> | A cikk szovege a level torzse. Ez sima szoveg legyen!                 |
> |                                                                       |
> | Informacio: https://mailman.kfki.hu/sympa/info/fizinfo                |
> |                                                                       |
> | A  beerkezo  levelek feldolgozasat program vegzi. Az emberi valaszt   |
> | igenylo kerest, kerdest az alabbi cimre lehet megirni:                |
> |                                                                       |
> |                                          listsadm AT mail.kfki.hu        |
> |                                                                       |
> *-----------------------------------------------------------------------*
>
>
>
>
>
>