ELFT HÍRADÓ

[Tamas Biro <tambiro AT gmail.com>]

Kedves György!


Mint azt magánban jeleztem, csak több nap késéssel tudok válaszolni a
levelére. Köszönöm a alapos válaszát a levelemre, és elnézést kérek
azoktól, akiknek nem tetszett az eredeti levelem stílusa. Nekem is volt
néhány olyan levél, amelynek a stílusa vagy az "eljárása" nem tetszett.

Néhány reakció a levelére:

Ha jól értem, a kérdőív úgy alakult ki, hogy azt a mellékelt (az Ön
kifejezését használva) "információ" ihlette, azt akarta magyar
viszonylatban megvizsgálni. De mielőtt a tervét megvalósította volna, a
kérdőívet egy nagyobb közösség, társaság átírta. Magunk között szólva, nem
biztos, hogy mindig hasznos egy kutatást közösségben tervezni, megpróbálva
minél több embernek megfelelni. (Ami nem azonos azzal, ha az egyénileg --
vagy egyetlen főnök vezetése alatt álló csoport által -- megtervezett és
kivitelezett kutatásról előzetesen kikérjük mások véleményét is.) De
mindegy, így alakult.

A jpg-ben mellékelt kutatás kapcsán, ha azt én próbálnám reprodukálni,
előbb a következő kérdéseket tenném fel magamnak: A kutatás tudományos vagy
nem tudományos céllal készült-e? (Jó, persze, nem mindig van éles határ a
kettő között.) Mi volt a kutatás célja, milyen kutatási kérdésre keresték a
választ ezzel a kérdőívvel? Miért ezt a módszertant választották az adott
kutatási kérdés megválaszolására? Milyen következtetéseket vontak le, és
milyeneket nem vontak le a táblázatból? (Értsd: a számok, a primer
eredmények egyáltalán nem azonosak a kutatási kérdésre adott, árnyalt
válasszal, amely a módszertan számos problémáját is figyelembe veszi.)
Milyen módszerrel vettek mintát? (A 2303 fős minta jónak tűnik, ha
reprezentatív.) Hogyan nézett ki a kérdőív? (Egyáltalán nem biztos, hogy
pontosan úgy, ahogy azt valaki elképzeli a táblázat alapján.) Voltak-e
további kérdések is a kérdőíven (amire ez az egyetlen kép nem tér ki)? Én
magam egyet értek-e a kutatási kérdés megfogalmazásával, az annak
megválaszolására kidolgozott kérdőívvel, a módszertan többi részével, stb.?

Mindezek mellett a 2009-es "Harris Poll" egy sokkal jobban megszerkesztett,
egybefüggő, logikusan felépített kutatás benyomását kelti első ránézésre,
legalábbis az én laikus (nem vallásszociológus) szememnek. De amíg a fenti
kérdésekre nem látom a választ egy színvonalas, referált tudományos
folyóiratban, addig szkeptikus maradok a 2009-es "Harris Poll"
eredményeivel kapcsolatban is.

(És még egy megjegyzés: a "virgin birth" magyar fordítása nem "szeplőtlen
fogantatás". Utóbbi angolul "immaculate conception" lenne. Tehát a magyar
kérdőív nem az eredeti fordítása ebben a tekintetben.)

A fizikus közösség teljes joggal veti a botcsinálta álfizikusok szemére,
hogy az ismeretterjesztő irodalom felületes információi alapján akarnak
tudományt művelni, miközben nem értik az ismeretterjesztő metaforák (pl.
"nagy bumm") mögötti fogalmakat (pl. ált. rel.) és módszertant (pl. diff
geo). A Szkeptikus Társaság teljes joggal lép fel ezen álfizikusok ellen.
Éppen ezért kellene a Szkeptikus Társaságnak példát mutatnia, és más
tudományok esetén nem ismeretterjesztő táblázatokból, hanem a táblázatok
alapjául szolgáló tudományos cikkekből tájékozódniuk.

Később a következőt írja: "A 'tudományos' megfogalmazás azt kívánta
világossá tenni, hogy a beküldött adatokkal semmilyen módon nem
kívánunk visszaélni,
és nem is lehetséges a személyiségi jogokat megsérteni." Azt gondolom, hogy
ha egy társaság célja a tudományos és a nem-tudományos módszerek közötti
éles határvonal tudatosítása a társadalomban, és a társaság tagjai
tudatában vannak annak, hogy ez a kérdőíves kutatás nem igazán tudományos,
akkor a személyiségi jogokkal kapcsolatos aggályokat más megfogalmazással,
egyértelműbben is el lehetett volna oszlatni.

Még később, kétszer is említi zárójelben a teológiát. Nem értem, hogy
miért hozza
szóba a teológiát, és miért hangsúlyozza, hogy a teológiát is
szaktudománynak tekinti. Arról, hogy mi a teológia, és hogy tudománynak
számít-e (a múltban, ill. a jelenben), hosszasan lehetne vitatkozni, és
komplexebb kérdés, mint ahogy azt néhányan elintézték itt, a listán, néhány
hónappal vagy évvel ezelőtt. De abszolút nem tartozik ide. Én
vallástudományról írtam, nem pedig teológiáról. A különbség a kettő között
az, amit nyilván Ön is tud, ugyanaz mint a hadtörténet és a hadtudomány
között. Az egyik tanulmányozza, a másik pedig műveli a vallást, ill. a
hadászatot. De ahogy a hadtörténésznek tisztában kell lennie a hadtudomány
alapjaival, úgy a vallást se lehet kutatni a vallások (pl. azok teológiai
nézetei) ismerete nélkül. Az irodalomtörténész se műveli, de kutatja az
irodalmat, és éppen ezért nagyon jól kell azt ismernie.

Ha az a kutatási kérdése, hogy -- ahogy fogalmaz -- "a kitöltő
rendelkezik-e a vallásos hit képességével", "vannak-e babonás elképzelései,
mennyire tud (egyáltalán tud-e) racionálisan gondolkodni, vagy a média
által harsogott áltudományos nézetek foglya", és nem az, hogy az illető
mennyire van tisztában saját vallásának "magas" teológiai kérdéseivel,
akkor nem biztos, hogy egy kérdőív a legjobb kutatási módszer. Sőt, nem
hiszem, hogy az emberi gondolkodást ennyire élesen ketté lehet választani:
a jelenség ennél sokkal árnyaltabb. A kognitív vallástudomány (amelyhez
valamelyest értek) olyan pszichológiai kísérleteket dolgozott ki, amellyel
a tudatos, bizonyos szinten logikus gondolkodási mintákat külön lehet
választani a nem teljesen átgondolt, rutinszerű, intuitív gondolkodási
mintáktól. Előbbi az, amely egy tudományos vagy egy teológiai rendszerben
megnyilvánul, utóbbi pedig az automatikusabban meghozott döntéseinkben,
gondolatainkban, érzéseinkben jelenik meg. (Fizikus diplomával
rendelkezőként azt mondom, hogy a 0 fokos vasdarab azonos hőmérsékletű,
mint a 0 fokos fadarab, de a szubjektív hőérzetem nem ezt mondja.)
Ugyanakkor, ha már praktikus okokból ragaszkodnak a kérdőíves felméréshez,
akkor azt sokkal rafináltabban kellett volna összerakni ahhoz, hogy ezekre
az Ön által megfogalmazott kutatási kérdésekre kapjanak választ.

Egy következő ponton is hadd vitatkozzak Önnel: "Egyébként véleményem
szerint a vallásos ember nem úgy éli meg a vallásosságát, ahogy azt az Ön
által említett 'több, mint száz éves vallástudomány, és különösen a
vallásszociológia',  mint speciális szaktudomány elvont fogalmi szinten
kezeli." Nem tudom, hogy Ön szerint hogyan kezeli a "vallástudomány, és
különösen a vallásszociológia" a vallást. Igen, elvont, fogalmi szinten,
akárcsak a biológia az "élet" fogalmát, vagy a fizika az "anyag" fogalmát.
A különböző tudományok elvont fogalmakat vezetnek be annak érdekében, hogy
a tárgyukat kutassák. És mivel a vallástudomány (vallásszociológia,
vallásantropológia, valláspszichológia, stb.) tárgya éppen az, hogy
avallásos emberek hogyan élik meg a hétköznapi vallásosságukat, ezért
a
vallástudomány az elmúlt száz évben sok-sok (gyakran egymásnak ellentmondó)
fogalmat és elméletet, megközelítést és módszert vezetett be annak
érdekében, hogy megértsük a hit és a vallás különböző aspektusait,
megnyilvánulásait, különösen pedig a hétköznapi vallásos ember hétköznapi
vallásosságát, annak történelmi, kulturális kontextusától, társadalmi,
gazdasági helyzetétől, műveltségi, intelligenciabeli szintjétől függően.
Konkrétan mire, mely elméletre, megközelítésre gondol, amivel nem ért egyet?

Annak rendkívül örülök, hogy már 500 fölött van a válaszadók száma. De hadd
emlékeztessek itt a levélváltásunkra Kovács Lászlóval: akármilyen nagy a
minta, az eredmény értékelhetetlen, ha a minta nem reprezentatív. Sőt, a
nagy minta veszélyforrás is: a statisztikai módszerek a nagy mintaméret
miatt kis hibahatárt fognak eredményezni. De ezek a statisztikai módszerek
abból indulnak ki, hogy a minta elemei függetlenek egymástól, és a populáció
minden egyes tagja azonos valószínűséggel került bele a mintába. De
hólabdaszerű
mintavétel esetén egyik feltétel sem teljesül, és a valódi hiba sokkal
nagyobb lehet, mint a statisztikai módszerek által adott hibahatár. 
"Egyszerűen
csak a tényállást szeretnénk rögzíteni" -- írja. De ez lehetetlen olyan mód
szerrel, amelyre nem teljesül a statisztikai pontosság (validitás,
"validity") és precizitás (megbízhatóság, "reliability").

"A tényfeltárás után a szkeptikusok majd megfogalmazhatják a
frontvonalakat, mely irányokat kell erősíteni, milyen taktikát és
stratégiát kövessenek az áltudományos és babonás nézetek terjedése ellen."
Bár a bekezdés elején tagadja, hogy értékítéletet mondanának azok felett,
akik bizonyos választ adnak, ebből a mondatából mégis az derül ki, hogy
egyes nézetek ellen támadást kívánnak indítani. Horváth Andrással
egyetértek abban, hogy a kérdések megfogalmazásából úgy tűnik, nem ismerik
eléggé azok valódi gondolkodásmódját, akik a "frontvonalak" túloldalán
vannak, akik ellen "taktikát és stratégiát" állítanak fel. Ha a
kérdésfeltevéseket valóban bizonyos prekoncepciók határozták meg, akkor ez
a felmérés sem fog hozzájárulni a "frontvonalak" túloldalán állók jobb
megismeréséhez.

Egyetlen példával hadd szolgáljak: "A lényeg pont azon van, hogy úgy
gondolja-e a kitöltő, hogy a csillagokban [...] valóban meg van-e írva a
sorsunk, vagyis 'elvileg' létezik e jó asztrológia (ahogy pl. Kepler is
gondolta), vagy egyszerűbben fogalmazva egy adott hibaszázalékon belül
megbízható-e a csillagjóslás, vagy alapjaiban hibás elképzelés. [...] 
Egyébként
tolonganak az emberek a jósoknál, és hatalmas összegeket hagynak náluk, a
médiában állandó fórumaik vannak, ... hadd ne folytassam."

Azt gondolom, hogy alapvetően félreérti a mai csillag- és egyéb jósok
társadalmi
szerepét, ha úgy gondolja, hogy a náluk "tolongó" és "hatalmas összegeket
hagyó" emberek úgy hiszik, "egy adott hibaszázalékon belül megbízható"
jóslatokat
adnak. Nem. Lehet, hogy Kepler és néhány más vezető értelmiségi így
fogalmazott (volna) az ókorban, a középkorban és a kora-újkorban. De az
"átlagember" nem így gondolja. Azaz, nem gondolja sehogy. Számára a jós egy
életélmény. Segít optimistán nézni a világot, segít feldolgozni az élet
nehézségeit, segít másnap ismét nekivágni a napi rutinnak. Ha a jóslat
bejön, akkor örül, és ha nem jön be, akkor elfelejti. Néhányan "nagyon"
hisznek bennük. Mások "egy kicsit", vagy "kicsivel jobban" -- de egyikük
sem számol hibaszázalékot, egyikük sem tekinti a jóslást empirikusan
verifikálandó vagy falszifikálandó elméletnek. A jóslás szerintem sokak
számára olyan, mint egy jó műalkotás: elgondolkodtat saját magunkon, és
erőt ad az élet nehézségeivel való küzdés során. De melyikünk méricskéli
egy regény vagy film tartalmát tudományos mércével? Kinek egy hangverseny,
kinek egy rockkoncert, kinek egy múzeumi látogatás, kinek egy jó könyv,
kinek egy film, kinek egy istentisztelet, kinek egy sörözés a haverokkal...
Mind-mind irracionális tevékenység, amelyre mind-mind hajlandók vagyunk
pénzt áldozni. Ki erre, ki arra. Lehet azon vitatkozni, hogy ezek mind
egyenértékű tevékenységek-e, stb. Szerintem nem: a sörözést különösen nem
tartom annak, mégis, ritkán, előfordul, hogy elmegyek sörözni. Tényleg nem
hiszek abban, hogy egy sörözés során "bizonyos hibahatáron belül" bármiféle
igazságokra lehetne rájönni, vagy bármi más racionális haszna lenne --
mégis költök rá.

Vallás, asztrológia, homeopátia, stb.: a híveik nem úgy hisznek bennük,
mint a tudós a tudományban. Ahogy az előző bekezdésből kiderül, szerintem
az élet más területeihez közelebb állnak ezek a jelenségek, mint a
(természet)tudományhoz. (Arról nem beszélve, hogy a "híveik" hozzáállása
között is hatalmas különbségek vannak.) Nem akarom egyiket se védeni. Csak
arra rávilágítani, hogy egy-egy társadalmi jelenség sokkal
komplexebblehet, és árnyaltabban vizsgálandó, mint ahogy,
tartok tőle, a Szkeptikus Társaság sok tagja azt hiszi.

Minden jót,


Tamás




2014. március 10. 0:15 "Hudoba, György" írta, <
hudoba.gyorgy AT arek.uni-obuda.hu>:

> Tisztelt Bíró András!
>
> A közzétett kérdőívre kaptam meleget is, hideget is, de ilyen alapos és
> mélyreható elemzést, mint az öné, eddig még nem. Köszönetet mondok érte,
> sok tanulnivalót, tanulságos és hasznos megjegyzést tartalmaz, s szinte
> kivétel nélkül  minden ponton megállja a helyét. Az gondolom kiderült, nem
> vagyok szociológus, nem is bírom e szakma kifinomult eszközeit,
> mesterfogásait (de meg kell jegyeznem, szociológusoktól hallottam már olyan
> állításokat, amivel nagyon nem tudtam egyetérteni, persze lehet, hogy csak
> én lógok ki nagyon a sorból).
>
> Némi magyarázatként, vagy inkább magyarázkodásként: a felmérést egy
> nemrégiben kezembe került információ inspirálta, melyet.csatoltam.
> Alapvetően ezt szerettem volna összehasonlítani a magyarországi helyzettel,
> minden hátsó szándék nélkül. S ha már kérdezünk, akkor még néhány egyéb
> kérdéssel is próbáltam kiegészíteni a sort, ne legyen egyoldalúan
> vallásközpontú. A kérdések összeállításához a Szkeptikus Társaság
> véleményét/segítségét is kértem, ne egyéni kezdeményezés legyen, s az
> adatokból - amennyiben igénylik - ők is levonhassák az ő szempontjaik
> szerinti következtetéseket. Nem kívánom a felelősséget senkire áthárítani,
> hisz a nevem adtam hozzá, ez lett az eredmény. Megjegyzem, akkor sem lett
> volna jobb, ha egyedül csinálom.
>
> A fentiek alapján a kérdőívet valóban lehet "hobbi"-ból történő kutatásnak
> tekinteni. A "tudományos" megfogalmazás azt kívánta világossá tenni, hogy a
> beküldött adatokkal semmilyen módon nem kívánunk visszaélni, és nem is
> lehetséges a személyiségi jogokat megsérteni. Pont ez indokolja a kitöltő
> csoportba sorolásához bekért adatok előre helyezését, ne a kérdőív végére
> érve  jöjjön rá valaki, hogy az idejét hiábavalóságra vesztegette, ilyen
> feltétek mellet a válaszait nem is vállalja. Ha a szokás nem is így
> kívánja, az én megoldásom feltétlenül tisztességesebbnek tartom. (Nem úgy,
> mint a banki szerződések apró betűs  részbe eldugott feltételeit.)
>
> Sajnos olyan kérdőívet készíteni, amely mindenkinek elnyeri a tetszését,
> azt hiszem lehetetlen. Elismerem, a kérdések a vonatkozó szaktudományok
> (beleértve a teológiát is) szemüvegén keresztül nézve amatőrnek tűnnek. De
> a felmérés célja nem is a szaktudományos (ismét csak beleértve a teológiát
> is) ismeretekre vonatkozik, hanem inkább arra kíváncsi,  a kitöltő
> rendelkezik-e a vallásos hit képességével (itt is egyoldalúan a
> kereszténységről esik csak szó, de ugyanilyen joggal más vallásokat is be
> lehetett volna vonni), vannak-e babonás elképzelései, mennyire tud
> (egyáltalán tud-e) racionálisan gondolkodni, vagy a média által harsogott
> áltudományos nézetek foglya. A korosztályi besorolásnál egy titkolt
> kíváncsiságom nyilvánul meg. Arra vagyok ugyanis kíváncsi, a
> redszerváltozás hatása kimutatható-e a statisztikából. (A tanórai
> tapasztalataim ellenére remélem objektív tudok maradni.)  Elképzelhetőnek
> tartom, hogy a későbbiekben egy másik, javított, hasonló, vagy más témájú
> kérdőívet is szerkesztünk, erre utal a címben a "v.1.0".
>
> A 6-os kérdés valóban sajnálatos szakmai hibát tartalmaz, Szűz Mária
> helyett Jézus szerepel, viszont eddig - az Önével együtt - csak két
> észrevétel történt ezzel kapcsolatban. Ebből esetleg arra is lehetne
> következtetni, hogy a túlnyomó többség is a helytelen értelmezést ismeri.
> Itt még van egy másik hiba is, mégpedig az, hogy az eredeti kérdés
> alapvetően arra vonatkozott, hogy elhiszi-e, hogy Jézus szűztől született.
> Ezért elnézést kérek, de most már menet közben nem célszerű változtatni.
> Fogjuk fel szöveg értési, értelmezési kérdésként. Egyébként véleményem
> szerint a vallásos ember nem úgy éli meg a vallásosságát, ahogy azt az Ön
> által említett "több, mint száz éves vallástudomány, és különösen a
> vallásszociológia",  mint speciális szaktudomány elvont fogalmi szinten
> kezeli. Tehát erre a kérdésére a válaszom határozott nem. De mint korábban
> említettem, a cél a csatolmányként küldött felméréssel való
> összehasonlíthatóság volt. Az olyan jellegű felmérést pedig, melyet Ön
> vélelmezett, bízzuk rá a vallásszociológia szakembereire. (Az
> összehasonlíthatósághoz megjegyzem, én az eredetihez hasonlóan igen/nem
> válaszokat kértem volna, esetleg egy, a válasz alól kibúvási lehetőséget
> adó harmadik lehetőség felkínálásával (ami most a 3.), de a Szkeptikus
> Társaság határozottan az 5 fokozatú skála mellett voksolt.)
>
> A kérdőívet - legalább is számomra - meglepően sokan töltötték ki, eddig
> már mintegy 500-an. Többek (és Ön is ezek közé tartozik: "Amúgy nagyon
> remélem, hogy senki nem nézi le azokat, akik erre a kérdésre nemmel
> válaszolnak") hiedelme ellenére, nem kívánunk értékítéletet mondani a
> kitöltőkről, nem kívánjuk értékelni, hogy úgy töltötték-e ki a kérdőívet,
> ahogy mi helyesnek gondoljuk. Szó sincs iskolai tesztlapról. Tisztában
>  vagyunk a magunk korlátaival (és a tudomány "működésével"), ebből a
> szempontból óvatosan kezeljük az adatokat. Egyszerűen csak a tényállást
> szeretnénk rögzíteni. (Idézem a fejlécet: "Kérjük, jelölje meg az 5
> fokozatú skálán, hogy az alábbi kijelentéseket milyen mértékben fogadja el
> igazságként") A tényfeltárás után a szkeptikusok majd megfogalmazhatják a
> frontvonalakat, mely irányokat kell erősíteni, milyen taktikát és
> stratégiát kövessenek az áltudományos és babonás nézetek terjedése ellen.
>
> A felmérés biztosan nem reprezentatív. Eleve nem is lehet az. Csak néhány
> szempont:
>
> - nem lehet biztosítani, hogy mindenki csak egyszer töltse ki a kérdőívet
> - a kitöltő komolyan vette-e a kérdéseket, s azokra a legjobb tudása
> szerint válaszolt-e, vagyis megbízható-e
> - a kitöltő a saját véleményét adta-e, vagy esetleg közben "googlizott"
> - csak az Internet eléréssel rendelkezők tudják a lapot kitölteni
> - mivel a FIZINFO-n hirdettem meg, nagy valószínűséggel az oktatási
> rendszeren kívül esőkhöz el sem jut az információ, hogy ezt a kérdőívet ki
> lehetne tölteni (a médiának, pl. az Origó-nak fel lehetne rá hívni a
> figyelmét, de nincs ilyen irányú kapcsolatom.)
>
> Akármi is lesz az eredmény, ha értékítéletet kellene mondani,
> meggyőződésem, hogy az egész országot tekintve rosszabb a beküldöttnél.
>
> A 4-es pontban tett megjegyzésére reagálva, miszerint:
>
> [4. "A csillagok állásából megbízhatóan megjósolható a sorsunk, még ha az
> asztrológusok néha tévednek is": kihagynám a "megbízhatóan" szót, mert ez a
> megfogalmazás túlságosan kategorikus, sarkos véleményt feltéktelez.]
>
> Jósolni bármiből bármit lehetséges. A lényeg pont azon van, hogy úgy
> gondolja-e a kitöltő, hogy a csillagokban (és most az egyszerűség kedvéért
> nyilván pongyolán fogalmazok, de itt hadd ne tartsunk asztrológia
> tanfolyamot, hisz ezzel is vaskos könyvek foglalkoznak, és bizonyára
> programot is letölthetünk rá) valóban meg van-e írva a sorsunk, vagyis
> "elvileg" létezik e jó asztrológia (ahogy pl. Kepler is gondolta), vagy
> egyszerűbben fogalmazva egy adott hibaszázalékon belül megbízható-e a
> csillagjóslás, vagy alapjaiban hibás elképzelés. Folytathatnánk a sort
>  kávézaccból, Tarot kártyából, ólomöntésből, frissen leölt állatok májából,
> vadludak repüléséből, és hasonló dolgokból való jóslások megbízhatóságára
> való kérdésekkel, de ezek legyenek majd egy más alkalommal. (Egyébként
> tolonganak az emberek a jósoknál, és hatalmas összegeket hagynak náluk, a
> médiában állandó fórumaik vannak, ... hadd ne folytassam.)
>
> Nem tudom, sikerült-e minden felvetett témára kielégítő választ adnom, de
> itt most befejezem. Segítő szándékú észrevételeit, ötleteit, jó tanácsait
> természetesen mindig örömmel fogadom.
>
> Még ez jutott eszembe: "Aki szelet vet, vihart arat..."  :-)
>
> Üdvözlettel
>
> Hudoba György
>
>
> 2014.03.09. 9:12 keltezéssel, Tamas Biro írta:
>
>>
>>
>> Kedves Hudoba György,
>>
>> Mint egykori fizikus, jelenleg inkább számítógépes nyelvész és egyéb
>> humán- és társadalomtudományokkal foglalkozó személy, kíváncsian nyitottam
>> meg a körbeküldött "szkeptikus űrlap" című kérdőívet. Amit láttam, nagyon
>> meglepett.
>>
>> Ha valaki hobbiból végez ilyen "kutatást", vagy egy középiskolai diákról
>> van szó, ám legyen. Ebben az esetben az űrlap első sorában szereplő
>> "kizárólag tudományos célú" kifejezés nyilván tévedés, és az emailem
>> folytatása törlendő. Ellenkező esetben...
>>
>> Bár a szkeptikus közösségről nem tudok sokkal többet, mint amit a fizinfo
>> listán olvasok róluk, úgy vélem, hogy az egyik legfőbb célja az
>> "áltudományok" elleni küzdelem. Áltudományból legalább kétféle van:
>> rosszindulatú, anyagi és egyéb haszon szerzésére törekvő, valamint naiv. A
>> listán áltudományosként bírált próbálkozások egy nem elhanyagolható része
>> arról szól, hogy valaki a középiskolai tanulmányai és az ismeretterjesztő
>> irodalomban olvasottak alapján, megfelelő kreativitással rendelkező lelkes
>> amatőrként áll elő valami iszonyatosan nagy baromsággal. A garázsban próbál
>> atomot hasítani, vagy a középiskolai geometriai ismeretei segítségével
>> oldja meg az ált. rel. minden nyitott kérdését.
>>
>> Ezzel szemben, a szkeptikus közösség és mindenki más, aki a "valódi"
>> tudományt műveli, joggal mondja, hogy a tudomány művelése sokkal nagyobb
>> szakértelmet igényel, mint amit a lelkes amatőr az ismeretterjesztő
>> irodalomból összeszed. Nem véletlenül kell éveken keresztül tanulni a
>> szakmát, különösen a módszertant. Éppen ezért lep meg, hogy a szkeptikus
>> közösség ugyanebbe a hibába lép: láthatóan a szociológiai módszertan, a
>> vallástudomány, a vallásszociológia és egyéb, releváns tudományok ismerete
>> nélkül próbált "tudományos célú"-ként beállított "kutatást" végezni.
>>
>> Ahogy egy lelkes amatőr nem, de egy szakképzett fizikus tudja, hogy mi
>> mindent kell figyelembe venni annak érdekében, hogy egy mérés eredménye
>> megbízható legyen, úgy a szociológiai felmérések is komplikáltabbak annál,
>> mint amit a laikus a felmérésekkel kapcsolatos tapasztalatai alapján
>> elképzel. (Az nem tartozik ide, hogy ha egy labor nem tartja be a fizikai
>> mérések szabályait, akkor elveszíti az engedélyét, míg könnyen lehet, hogy
>> számos piackutató és közvélemény-kutató nem teljesen egzakt módon végzi a
>> felméréseit.) Egy laikus által összeállított szociológiai kérdőív kb.
>> olyan, mint egy garázsban összeeszkábált eszközökkel elvégzett fizikai
>> kísérlet: középiskolai demonstrációként és hobbiként rendben van, de 21.
>> századi, önmagát "tudományos célú, statisztikai felmérésként" aposztrofáló
>> kísérletként nem. Áltudomány, mert tudománynak állítja be magát, de nem az.
>>
>> Bár saját magam nem vagyok szociológus, legalább a következő kérdéseket
>> gyűjtöttem össze a kérdőív kapcsán:
>>
>> 1. Nagyon-nagyon kérdéses számomra, hogy miért gondolják, hogy jelen
>> esetben a hólabda-módszerrel vett mintavétel bármennyire is reprezentatív
>> mintát fog eredményezni, amely majd a "hasonló célú nemzetközi felmérések
>> eredményeivel" összevethetőek. Egyáltalán meghatározták-e azt, hogy melyik
>> az a populáció, amelyet hólabda-módszerrel, az interneten keresztül el
>> akarnak érni? Kiszámolták-e, hogy mennyi válaszra van szükségük ahhoz, hogy
>> értékelhető eredményeket kapjanak?
>>
>> 2. Nem jöttem rá, és természetesen mint interjúalany, nem is szabad
>> rájönnöm arra, hogy mi a felmérés valódi célja: pl. vannak-e olyan
>> kérdések, amelyek csak "filler"-ek, a kérdőív célja tisztán deskriptív,
>> vagy esetleg egyes kérdéscsoportok közötti korrelációt fogják-e számolni,
>> stb.? Mindenesetre érdekelne, hogy a "hit" és a "szkeptikusság" fogalmait
>> valamilyen, operacionalizálható módon meghatározták-e.
>>
>> A "(vallásos) hit" kifejezés a hétköznapi szóhasználatban egy diffúz
>> jelenséghalmazt fed, amit a vallástudomány elméletei a huszadik század
>> eleje óta alaposan szétboncoltak (hasonlóan ahhoz, ahogy a fizikusok
>> eljutottak a szubjektív hőérzet "folks physics" fogalmától a
>> termodinamikáig). Kérem, cáfoljon meg, ha tévedek, de nekem a kérdéssor
>> olyannak tűnik, mint amit egy jó szándékú, de naiv laikus állít össze.
>> Kíváncsi lennék arra, hogy vajon a kérdőív összeállítása során
>> támaszkodtak-e a több, mint száz éves vallástudomány, és különösen a
>> vallásszociológia fogalmaira, módszereire és eredményeire?
>>
>> Nem csak arra gondolok, hogy a vallásszociológusok évtizedekre
>> visszamenő, a világ számos országát lefedő, nagy és reprezentatív mintákon
>> végzett kutatások adataival rendelkeznek. Hanem arra is, hogy a sok
>> évtizedes kutatói gyakorlat és a még több évtizedes elméleti viták során
>> kialakították a "hit" és a "vallásosság" fogalmainak különböző aspektusait,
>> meghaladva a laikus és a hétköznapi szóhasználatot, majd ezeket
>> operacionalizálható módon definiálták. Valamint arra is, hogy kialakítottak
>> olyan módszertanokat, amelyekkel a hit és vallásosság operacionalizálható
>> aspektusait mérni lehet: hogyan kell feltenni egy-egy kérdést annak
>> érdekében, hogy a kapott válasz tényleg azt mérje, amit mérni szeretnénk?
>> (Ld. "reliabiliy" és "validity" -- hogy mondják ezeket magyarul?) Nem lepne
>> meg, ha léteznének különböző standardizált kérdéssorok, ahogy a szociológia
>> és a pszichológia oly sok területén van ilyen.
>>
>> 3. Meglepett, hogy a "humán vs. reál beállítottság" mint demográfiai
>> kategória szerepel, és hogy nincs "egyéb" opció. Gyanítom, hogy a
>> társadalomnak csak néhány százaléka tudna erre egyértelmű választ adni. A
>> felsőfokú végzettségűek közül sem mindenki: az általam ismert közgazdászok
>> pl. gondban lennének ennek a kérdésnek a megválaszolása során. Sőt, saját
>> magamat sem tudom hova tenni, mert mind a TTK-ról, mind a BTK-ról van
>> diplomám, számítógépes nyelvészetből van PhD-m, és a diákjaimat a Yale-en
>> éppen a kétfajta gondolkodásmód szintézisére tanítom, egyszerre adva fel
>> nekik matematikai, programozási, nyelvészeti és filozófiai jellegű
>> feladatokat.
>>
>> Apróbb megjegyzések:
>>
>> 1. Bár tudom, hogy számos magyarországi kérdőív esetén a demográfiai
>> adatok (nem, életkor, stb.) a kérdőív elején szerepelnek, én úgy tanultam,
>> hogy ezeket a kérdőív végére kell tenni. Különösen fontos ez egy olyan
>> szenzitív téma esetén, mint a jelenlegi.
>>
>> 2. A vallással kapcsolatos kérdések között szándékos-e a
>> keresztény-specifikus és az általánosan vallásos kérdések közötti ugrálás?
>>
>> 3. "Jézus fogantatása szeplőtelenül történt": ez a kérdés erősen
>> félrevezető. Ugyanis a "szeplőtlen fogantatás" kifejezés általában nem
>> Jézus fogantatására, hanem Mária fogantatására vonatkozik, ami egy 1854-ben
>> elfogadott római katolikus dogma. (Feltételezem, hogy ez nem újdonság egy
>> olyan valaki számára, aki a vallás terén végez önmagát tudományosnak nevező
>> felmérést.) Ha a válaszadó a feltett kérdésre igennel válaszol, akkor az
>> vagy római katolikus, aki nem figyelte meg jól a feltett kérdést, vagy
>> római katolikus, aki nincs pontosan tisztában a saját felekezete
>> hitelveivel. Egy "nem" válasz jöhet egy római katolikustól, aki felfigyelt
>> a "beugratós kérdésre", vagy egy protestánstól, vagy egy ateistától is. Ha
>> a kérdés valóban Jézus fogantatására vonatkozik, akkor viszont
>> szerencsésebb lett volna egy olyan megfogalmazás, amely nem juttatja a
>> válaszadó eszébe a "szeplőtlen fogantatás" római katolikus hittételét.
>>
>> 4. "A csillagok állásából megbízhatóan megjósolható a sorsunk, még ha az
>> astrológusok néha tévednek is": kihagynám a "megbízhatóan" szót, mert ez a
>> megfogalmazás túlságosan kategorikus, sarkos véleményt feltéktelez.
>>
>> 5. "Amit a szakértők sem értenek, az természetfölötti,
>> megmagyarázhatatlan": szerintem szerencsétlen a "természetfölötti,
>> megmagyarázhatatlan" kombináció. Mi van, ha valaki (és gyanítom, nagyon
>> sokan) úgy gondolják, hogy megmagyarázhatatlan, de nem természetfeletti?
>>
>> Amúgy, azt gondolom, ha a szkeptikus közösség arra kíváncsi, hogy hányan
>> gondolkodnak úgy, hogy "ha valamit a szakértők sem értenek, akkor az
>> biztosan természetfeletti", akkor az nem hiszem, hogy egy ilyen direkt
>> kérdéssel lehetne mérni. Ugyanis a gondolkodás két szintjét ma már élesen
>> külön tudjuk választani (amit az általam ismert kognitív vallástudomány pl.
>> "teológiailag korrekt" vs. "intuitív" gondolkodásmódnak nevez). Ha
>> explicite rákérdezünk, akkor minimális intelligenciával rendelkező emberek
>> is azt fogják mondani, hogy "persze, attól, hogy valamit nem tudnak még a
>> szakértők sem megmagyarázni, attól még nem feltétlenül természetfeletti az
>> adott jelenség". Ez a válaszuk nem mond ellent annak, hogy ha nem kérdezünk
>> erre rá explicite, akkor intuitíve nem tesznek ilyen következtetéseket.
>> Mert az emberek egyszerűen nem gondolják végig az összes lépésüket és
>> következtetésüket a szerintük helyes logika formális szabályai szerint. Ha
>> valaki helytelen következtetésre jut, annak nem az lehet az egyedüli oka,
>> hogy helytelen logikai lépéseket követ, amikor "hangosan", explicit
>> formában gondolkodik. Cseles pszichológiai kísérletekkel lehet a kétfajta
>> gondolkodásmódot különválasztani.
>>
>> Mellesleg, a szkeptikusok tévednek, ha azt hiszik, hogy a
>> "paratudományokban" hívő emberek mindig a "természetfelettiben" hisznek.
>> Nem, sok esetben "alternatív" tudományokban hisznek, amelyek szerintük
>> semmivel sem "természetfelettibbek" a valódi tudományoknál, csak épp más
>> "alapokon" állnak. Véleményem szerint ezt is figyelembe kell venni a 17.
>> kérdésre adott válaszok értékelése során.
>>
>> 6. "A gondolat erejével rajtunk kívül álló dolgokat is befolyásolni
>> tudunk": a válaszom az, hogy igen, méghozzá a beszéd révén...
>>
>> 7. "Három egymás utáni kockadobás eredményeként az 5-1-3 gyakoribb, mint
>> a 2-2-2 ": Tartok tőle, hogy a populáció nagy része nem érti a kérdést.
>> Azok esetén pedig, akik értik, mert tanultak valószínűségszámítást, ott a
>> kérdésre adott válasz nem az illető gondolkodásmódját méri, hanem azt, hogy
>> megértette-e az illető a tananyagot. Azt, amire a kérdés rá akar kérdezni,
>> sokkal kifinomultabb eszközökkel kell mérni. Amúgy pedig a valószínűség
>> intuitív értelmezésének szintén nagy pszichológiai irodalma van.
>>
>> Amúgy nagyon remélem, hogy senki nem nézi le azokat, akik erre a kérdésre
>> nemmel válaszolnak. A valószínűség intuitív fogalma ugyanolyan, mint a
>> tömegé és a hőmérsékleté: hosszú évszázadokra volt szükség arra, hogy
>> eljussunk az intuitív fogalomtól a tudományos fogalomig. És hiába van
>> fizikus diplomám, hiába tudom, hogy egy 10 fokos fadarab ugyanolyan
>> hideg/meleg, mint egy 10 fokos fémdarab, ha megköveztek, akkor sem fogom
>> tudni őket egyenlő hőmérsékletűnek érezni. Ugyanígy, ha egymás után
>> háromszor jön ki a 2-es, az sokkal jobban meg fog lepni, mint ha egymás
>> után kijön az 5, az 1, majd a 3!
>>
>> 8. "A homeopátia gyógynövényeken alapuló, bizonyítottan működő
>> természetes gyógymód": ez ugye becsapós kérdés? Mert aki hisz a
>> homeopátiában, az erre nemmel fog válaszolni. A "bizonyítottan" is rossz
>> szó, mert az, aki hisz a homeopátiában, az nem azért hisz benne, mert
>> valami "bizonyítottan működik", hanem azért, mert ő és a környezete úgy
>> érzi, hogy működik. Amúgy ez megint egy komplexebb kérdés, mert van, aki
>> azért használ homeopátiát, mert úgy érzi, az neki segít (pl. én magam is),
>> más azért, mert hisz a homeopátia "alapfilozófiájában" (pl. én nem).
>> Szerintem nagyon sokan úgy használnak homeopátiát, hogy nem hallottak
>> Hahnemannról /similia similibus curantur /elvéről. Tehát én külön-külön
>> rákérdeznék arra, hogy "1. a homeopátia hasznos gyógymód", "2. a homeopátia
>> hasznosságát kísérletileg bizonyították", "3. hiszek abban, hogy a hasonló
>> hasonlót gyógyít-elve alapján lehet gyógyítani", "4. az alternatív orvoslás
>> holisztikus szemlélete hasznosabb a hagyományos orvoslás lokális
>> szemléleténél", stb. (a kérdések pontos megfogalmazásán még kell 
>> csiszolni).
>>
>>
>> Hirtelen ennyi.
>>
>> Üdvözlettel,
>>
>>
>> Biró Tamás
>>
>>
>> 2014. március 6. 23:03 "Hudoba, György" írta, <
>> hudoba.gyorgy AT arek.uni-obuda.hu
>>  
>> <mailto:hudoba.gyorgy AT arek.uni-obuda.hu
>> >>:
>>
>>
>>     Tisztelt FIZINFO olvasók!
>>
>>     Kidolgoztunk egy kérdőívet, amely azt hivatott felmérni, miben és
>>     milyen mértékben hisznek az emberek. Az űrlapon megadott
>>     válaszokból készült statisztikát össze kívánjuk hasonlítani
>>     hasonló célú nemzetközi felmérések eredményével.
>>
>>     A kutatás sikere érdekében kérjük, töltse ki az űrlapot, valamint
>>     hívja fel a kérdőívre barátai, ismerősei, munkatársai, és
>>     amennyiben oktatási tevékenységet (is) folytat, tanítványai
>>     figyelmét. Minél több és változatosabb a kitöltők palettája, annál
>>     reálisabb lesz a felmérés eredménye.
>>
>>     A kérdőív elérhető a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló
>>     szkeptikus honlapjáról:
>>
>>     http://telapo.datatrans.hu/szkeptikus
>>
>>     vagy közvetlenül az alábbi linken:
>>
>>
>> https://docs.google.com/forms/d/1Xbdu2kZmbFKXRlGWLx7T4-2CTT7GeCvJPJzy1AjJDAo/viewform
>>
>>     Fáradozásukat előre is köszönve
>>
>>     Hudoba György
>>
>>
>>
>> *-----------------------------------------------------------------------*
>>     |             A FIZINFO a fizikus informacios rendszer resze
>>       |
>>     |               |
>>     |     Cikk, hozzaszolas a               |
>>     |               |
>>     | 
>> fizinfo AT lists.kfki.hu
>>  
>> <mailto:fizinfo AT lists.kfki.hu>
>>              |
>>
>>     |               |
>>     | cimre  kuldheto.  Ilyenkor  a subject-sorba a cikk cimet kell
>>     irni.   |
>>     | A cikk szovege a level torzse. Ez sima szoveg legyen!
>>    |
>>     |               |
>>     | Informacio: https://mailman.kfki.hu/sympa/info/fizinfo
>>       |
>>     |               |
>>     | A  beerkezo  levelek feldolgozasat program vegzi. Az emberi
>>     valaszt   |
>>     | igenylo kerest, kerdest az alabbi cimre lehet megirni:
>>     |
>>     |               |
>>     | 
>> listsadm AT mail.kfki.hu
>>  
>> <mailto:listsadm AT mail.kfki.hu>
>>         |
>>     |               |
>>
>> *-----------------------------------------------------------------------*
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>>
>