ELFT HÍRADÓ

["Hudoba, György" <hudoba.gyorgy AT arek.uni-obuda.hu>]

Tisztelt Bíró András!

A közzétett kérdőívre kaptam meleget is, hideget is, de ilyen alapos és 
mélyreható elemzést, mint az öné, eddig még nem. Köszönetet mondok érte, 
sok tanulnivalót, tanulságos és hasznos megjegyzést tartalmaz, s szinte 
kivétel nélkül  minden ponton megállja a helyét. Az gondolom kiderült, 
nem vagyok szociológus, nem is bírom e szakma kifinomult eszközeit, 
mesterfogásait (de meg kell jegyeznem, szociológusoktól hallottam már 
olyan állításokat, amivel nagyon nem tudtam egyetérteni, persze lehet, 
hogy csak én lógok ki nagyon a sorból).

Némi magyarázatként, vagy inkább magyarázkodásként: a felmérést egy 
nemrégiben kezembe került információ inspirálta, melyet.csatoltam. 
Alapvetően ezt szerettem volna összehasonlítani a magyarországi 
helyzettel, minden hátsó szándék nélkül. S ha már kérdezünk, akkor még 
néhány egyéb kérdéssel is próbáltam kiegészíteni a sort, ne legyen 
egyoldalúan vallásközpontú. A kérdések összeállításához a Szkeptikus 
Társaság véleményét/segítségét is kértem, ne egyéni kezdeményezés 
legyen, s az adatokból - amennyiben igénylik - ők is levonhassák az ő 
szempontjaik szerinti következtetéseket. Nem kívánom a felelősséget 
senkire áthárítani, hisz a nevem adtam hozzá, ez lett az eredmény. 
Megjegyzem, akkor sem lett volna jobb, ha egyedül csinálom.

A fentiek alapján a kérdőívet valóban lehet "hobbi"-ból történő 
kutatásnak tekinteni. A "tudományos" megfogalmazás azt kívánta világossá 
tenni, hogy a beküldött adatokkal semmilyen módon nem kívánunk 
visszaélni, és nem is lehetséges a személyiségi jogokat megsérteni. Pont 
ez indokolja a kitöltő csoportba sorolásához bekért adatok előre 
helyezését, ne a kérdőív végére érve  jöjjön rá valaki, hogy az idejét 
hiábavalóságra vesztegette, ilyen feltétek mellet a válaszait nem is 
vállalja. Ha a szokás nem is így kívánja, az én megoldásom feltétlenül 
tisztességesebbnek tartom. (Nem úgy, mint a banki szerződések apró 
betűs  részbe eldugott feltételeit.)

Sajnos olyan kérdőívet készíteni, amely mindenkinek elnyeri a tetszését, 
azt hiszem lehetetlen. Elismerem, a kérdések a vonatkozó szaktudományok 
(beleértve a teológiát is) szemüvegén keresztül nézve amatőrnek tűnnek. 
De a felmérés célja nem is a szaktudományos (ismét csak beleértve a 
teológiát is) ismeretekre vonatkozik, hanem inkább arra kíváncsi,  a 
kitöltő rendelkezik-e a vallásos hit képességével (itt is egyoldalúan a 
kereszténységről esik csak szó, de ugyanilyen joggal más vallásokat is 
be lehetett volna vonni), vannak-e babonás elképzelései, mennyire tud 
(egyáltalán tud-e) racionálisan gondolkodni, vagy a média által 
harsogott áltudományos nézetek foglya. A korosztályi besorolásnál egy 
titkolt kíváncsiságom nyilvánul meg. Arra vagyok ugyanis kíváncsi, a 
redszerváltozás hatása kimutatható-e a statisztikából. (A tanórai 
tapasztalataim ellenére remélem objektív tudok maradni.)  
Elképzelhetőnek tartom, hogy a későbbiekben egy másik, javított, 
hasonló, vagy más témájú kérdőívet is szerkesztünk, erre utal a címben a 
"v.1.0".

A 6-os kérdés valóban sajnálatos szakmai hibát tartalmaz, Szűz Mária 
helyett Jézus szerepel, viszont eddig - az Önével együtt - csak két 
észrevétel történt ezzel kapcsolatban. Ebből esetleg arra is lehetne 
következtetni, hogy a túlnyomó többség is a helytelen értelmezést 
ismeri. Itt még van egy másik hiba is, mégpedig az, hogy az eredeti 
kérdés alapvetően arra vonatkozott, hogy elhiszi-e, hogy Jézus szűztől 
született. Ezért elnézést kérek, de most már menet közben nem célszerű 
változtatni. Fogjuk fel szöveg értési, értelmezési kérdésként. Egyébként 
véleményem szerint a vallásos ember nem úgy éli meg a vallásosságát, 
ahogy azt az Ön által említett "több, mint száz éves vallástudomány, és 
különösen a vallásszociológia",  mint speciális szaktudomány elvont 
fogalmi szinten kezeli. Tehát erre a kérdésére a válaszom határozott 
nem. De mint korábban említettem, a cél a csatolmányként küldött 
felméréssel való összehasonlíthatóság volt. Az olyan jellegű felmérést 
pedig, melyet Ön vélelmezett, bízzuk rá a vallásszociológia 
szakembereire. (Az összehasonlíthatósághoz megjegyzem, én az eredetihez 
hasonlóan igen/nem válaszokat kértem volna, esetleg egy, a válasz alól 
kibúvási lehetőséget adó harmadik lehetőség felkínálásával (ami most a 
3.), de a Szkeptikus Társaság határozottan az 5 fokozatú skála mellett 
voksolt.)

A kérdőívet - legalább is számomra - meglepően sokan töltötték ki, eddig 
már mintegy 500-an. Többek (és Ön is ezek közé tartozik: "Amúgy nagyon 
remélem, hogy senki nem nézi le azokat, akik erre a kérdésre nemmel 
válaszolnak") hiedelme ellenére, nem kívánunk értékítéletet mondani a 
kitöltőkről, nem kívánjuk értékelni, hogy úgy töltötték-e ki a 
kérdőívet, ahogy mi helyesnek gondoljuk. Szó sincs iskolai tesztlapról. 
Tisztában  vagyunk a magunk korlátaival (és a tudomány "működésével"), 
ebből a szempontból óvatosan kezeljük az adatokat. Egyszerűen csak a 
tényállást szeretnénk rögzíteni. (Idézem a fejlécet: "Kérjük, jelölje 
meg az 5 fokozatú skálán, hogy az alábbi kijelentéseket milyen mértékben 
fogadja el igazságként") A tényfeltárás után a szkeptikusok majd 
megfogalmazhatják a frontvonalakat, mely irányokat kell erősíteni, 
milyen taktikát és stratégiát kövessenek az áltudományos és babonás 
nézetek terjedése ellen.

A felmérés biztosan nem reprezentatív. Eleve nem is lehet az. Csak 
néhány szempont:

- nem lehet biztosítani, hogy mindenki csak egyszer töltse ki a kérdőívet
- a kitöltő komolyan vette-e a kérdéseket, s azokra a legjobb tudása 
szerint válaszolt-e, vagyis megbízható-e
- a kitöltő a saját véleményét adta-e, vagy esetleg közben "googlizott"
- csak az Internet eléréssel rendelkezők tudják a lapot kitölteni
- mivel a FIZINFO-n hirdettem meg, nagy valószínűséggel az oktatási 
rendszeren kívül esőkhöz el sem jut az információ, hogy ezt a kérdőívet 
ki lehetne tölteni (a médiának, pl. az Origó-nak fel lehetne rá hívni a 
figyelmét, de nincs ilyen irányú kapcsolatom.)

Akármi is lesz az eredmény, ha értékítéletet kellene mondani, 
meggyőződésem, hogy az egész országot tekintve rosszabb a beküldöttnél.

A 4-es pontban tett megjegyzésére reagálva, miszerint:

[4. "A csillagok állásából megbízhatóan megjósolható a sorsunk, még ha 
az asztrológusok néha tévednek is": kihagynám a "megbízhatóan" szót, 
mert ez a megfogalmazás túlságosan kategorikus, sarkos véleményt 
feltéktelez.]

Jósolni bármiből bármit lehetséges. A lényeg pont azon van, hogy úgy 
gondolja-e a kitöltő, hogy a csillagokban (és most az egyszerűség 
kedvéért nyilván pongyolán fogalmazok, de itt hadd ne tartsunk 
asztrológia tanfolyamot, hisz ezzel is vaskos könyvek foglalkoznak, és 
bizonyára programot is letölthetünk rá) valóban meg van-e írva a 
sorsunk, vagyis "elvileg" létezik e jó asztrológia (ahogy pl. Kepler is 
gondolta), vagy egyszerűbben fogalmazva egy adott hibaszázalékon belül 
megbízható-e a csillagjóslás, vagy alapjaiban hibás elképzelés. 
Folytathatnánk a sort  kávézaccból, Tarot kártyából, ólomöntésből, 
frissen leölt állatok májából, vadludak repüléséből, és hasonló 
dolgokból való jóslások megbízhatóságára való kérdésekkel, de ezek 
legyenek majd egy más alkalommal. (Egyébként tolonganak az emberek a 
jósoknál, és hatalmas összegeket hagynak náluk, a médiában állandó 
fórumaik vannak, ... hadd ne folytassam.)

Nem tudom, sikerült-e minden felvetett témára kielégítő választ adnom, 
de itt most befejezem. Segítő szándékú észrevételeit, ötleteit, jó 
tanácsait természetesen mindig örömmel fogadom.

Még ez jutott eszembe: "Aki szelet vet, vihart arat..."  :-)

Üdvözlettel

Hudoba György


2014.03.09. 9:12 keltezéssel, Tamas Biro írta:
> Kedves Hudoba György,
>
> Mint egykori fizikus, jelenleg inkább számítógépes nyelvész és egyéb 
> humán- és társadalomtudományokkal foglalkozó személy, kíváncsian 
> nyitottam meg a körbeküldött "szkeptikus űrlap" című kérdőívet. Amit 
> láttam, nagyon meglepett.
>
> Ha valaki hobbiból végez ilyen "kutatást", vagy egy középiskolai 
> diákról van szó, ám legyen. Ebben az esetben az űrlap első sorában 
> szereplő "kizárólag tudományos célú" kifejezés nyilván tévedés, és az 
> emailem folytatása törlendő. Ellenkező esetben...
>
> Bár a szkeptikus közösségről nem tudok sokkal többet, mint amit a 
> fizinfo listán olvasok róluk, úgy vélem, hogy az egyik legfőbb célja 
> az "áltudományok" elleni küzdelem. Áltudományból legalább kétféle van: 
> rosszindulatú, anyagi és egyéb haszon szerzésére törekvő, valamint 
> naiv. A listán áltudományosként bírált próbálkozások egy nem 
> elhanyagolható része arról szól, hogy valaki a középiskolai 
> tanulmányai és az ismeretterjesztő irodalomban olvasottak alapján, 
> megfelelő kreativitással rendelkező lelkes amatőrként áll elő valami 
> iszonyatosan nagy baromsággal. A garázsban próbál atomot hasítani, 
> vagy a középiskolai geometriai ismeretei segítségével oldja meg az 
> ált. rel. minden nyitott kérdését.
>
> Ezzel szemben, a szkeptikus közösség és mindenki más, aki a "valódi" 
> tudományt műveli, joggal mondja, hogy a tudomány művelése sokkal 
> nagyobb szakértelmet igényel, mint amit a lelkes amatőr az 
> ismeretterjesztő irodalomból összeszed. Nem véletlenül kell éveken 
> keresztül tanulni a szakmát, különösen a módszertant. Éppen ezért lep 
> meg, hogy a szkeptikus közösség ugyanebbe a hibába lép: láthatóan a 
> szociológiai módszertan, a vallástudomány, a vallásszociológia és 
> egyéb, releváns tudományok ismerete nélkül próbált "tudományos 
> célú"-ként beállított "kutatást" végezni.
>
> Ahogy egy lelkes amatőr nem, de egy szakképzett fizikus tudja, hogy mi 
> mindent kell figyelembe venni annak érdekében, hogy egy mérés 
> eredménye megbízható legyen, úgy a szociológiai felmérések is 
> komplikáltabbak annál, mint amit a laikus a felmérésekkel kapcsolatos 
> tapasztalatai alapján elképzel. (Az nem tartozik ide, hogy ha egy 
> labor nem tartja be a fizikai mérések szabályait, akkor elveszíti az 
> engedélyét, míg könnyen lehet, hogy számos piackutató és 
> közvélemény-kutató nem teljesen egzakt módon végzi a felméréseit.) Egy 
> laikus által összeállított szociológiai kérdőív kb. olyan, mint egy 
> garázsban összeeszkábált eszközökkel elvégzett fizikai kísérlet: 
> középiskolai demonstrációként és hobbiként rendben van, de 21. 
> századi, önmagát "tudományos célú, statisztikai felmérésként" 
> aposztrofáló kísérletként nem. Áltudomány, mert tudománynak állítja be 
> magát, de nem az.
>
> Bár saját magam nem vagyok szociológus, legalább a következő 
> kérdéseket gyűjtöttem össze a kérdőív kapcsán:
>
> 1. Nagyon-nagyon kérdéses számomra, hogy miért gondolják, hogy jelen 
> esetben a hólabda-módszerrel vett mintavétel bármennyire is 
> reprezentatív mintát fog eredményezni, amely majd a "hasonló célú 
> nemzetközi felmérések eredményeivel" összevethetőek. Egyáltalán 
> meghatározták-e azt, hogy melyik az a populáció, amelyet 
> hólabda-módszerrel, az interneten keresztül el akarnak érni? 
> Kiszámolták-e, hogy mennyi válaszra van szükségük ahhoz, hogy 
> értékelhető eredményeket kapjanak?
>
> 2. Nem jöttem rá, és természetesen mint interjúalany, nem is szabad 
> rájönnöm arra, hogy mi a felmérés valódi célja: pl. vannak-e olyan 
> kérdések, amelyek csak "filler"-ek, a kérdőív célja tisztán 
> deskriptív, vagy esetleg egyes kérdéscsoportok közötti korrelációt 
> fogják-e számolni, stb.? Mindenesetre érdekelne, hogy a "hit" és a 
> "szkeptikusság" fogalmait valamilyen, operacionalizálható módon 
> meghatározták-e.
>
> A "(vallásos) hit" kifejezés a hétköznapi szóhasználatban egy diffúz 
> jelenséghalmazt fed, amit a vallástudomány elméletei a huszadik század 
> eleje óta alaposan szétboncoltak (hasonlóan ahhoz, ahogy a fizikusok 
> eljutottak a szubjektív hőérzet "folks physics" fogalmától a 
> termodinamikáig). Kérem, cáfoljon meg, ha tévedek, de nekem a 
> kérdéssor olyannak tűnik, mint amit egy jó szándékú, de naiv laikus 
> állít össze. Kíváncsi lennék arra, hogy vajon a kérdőív összeállítása 
> során támaszkodtak-e a több, mint száz éves vallástudomány, és 
> különösen a vallásszociológia fogalmaira, módszereire és eredményeire?
>
> Nem csak arra gondolok, hogy a vallásszociológusok évtizedekre 
> visszamenő, a világ számos országát lefedő, nagy és reprezentatív 
> mintákon végzett kutatások adataival rendelkeznek. Hanem arra is, hogy 
> a sok évtizedes kutatói gyakorlat és a még több évtizedes elméleti 
> viták során kialakították a "hit" és a "vallásosság" fogalmainak 
> különböző aspektusait, meghaladva a laikus és a hétköznapi 
> szóhasználatot, majd ezeket operacionalizálható módon definiálták. 
> Valamint arra is, hogy kialakítottak olyan módszertanokat, amelyekkel 
> a hit és vallásosság operacionalizálható aspektusait mérni lehet: 
> hogyan kell feltenni egy-egy kérdést annak érdekében, hogy a kapott 
> válasz tényleg azt mérje, amit mérni szeretnénk? (Ld. "reliabiliy" és 
> "validity" -- hogy mondják ezeket magyarul?) Nem lepne meg, ha 
> léteznének különböző standardizált kérdéssorok, ahogy a szociológia és 
> a pszichológia oly sok területén van ilyen.
>
> 3. Meglepett, hogy a "humán vs. reál beállítottság" mint demográfiai 
> kategória szerepel, és hogy nincs "egyéb" opció. Gyanítom, hogy a 
> társadalomnak csak néhány százaléka tudna erre egyértelmű választ 
> adni. A felsőfokú végzettségűek közül sem mindenki: az általam ismert 
> közgazdászok pl. gondban lennének ennek a kérdésnek a megválaszolása 
> során. Sőt, saját magamat sem tudom hova tenni, mert mind a TTK-ról, 
> mind a BTK-ról van diplomám, számítógépes nyelvészetből van PhD-m, és 
> a diákjaimat a Yale-en éppen a kétfajta gondolkodásmód szintézisére 
> tanítom, egyszerre adva fel nekik matematikai, programozási, 
> nyelvészeti és filozófiai jellegű feladatokat.
>
> Apróbb megjegyzések:
>
> 1. Bár tudom, hogy számos magyarországi kérdőív esetén a demográfiai 
> adatok (nem, életkor, stb.) a kérdőív elején szerepelnek, én úgy 
> tanultam, hogy ezeket a kérdőív végére kell tenni. Különösen fontos ez 
> egy olyan szenzitív téma esetén, mint a jelenlegi.
>
> 2. A vallással kapcsolatos kérdések között szándékos-e a 
> keresztény-specifikus és az általánosan vallásos kérdések közötti ugrálás?
>
> 3. "Jézus fogantatása szeplőtelenül történt": ez a kérdés erősen 
> félrevezető. Ugyanis a "szeplőtlen fogantatás" kifejezés általában nem 
> Jézus fogantatására, hanem Mária fogantatására vonatkozik, ami egy 
> 1854-ben elfogadott római katolikus dogma. (Feltételezem, hogy ez nem 
> újdonság egy olyan valaki számára, aki a vallás terén végez önmagát 
> tudományosnak nevező felmérést.) Ha a válaszadó a feltett kérdésre 
> igennel válaszol, akkor az vagy római katolikus, aki nem figyelte meg 
> jól a feltett kérdést, vagy római katolikus, aki nincs pontosan 
> tisztában a saját felekezete hitelveivel. Egy "nem" válasz jöhet egy 
> római katolikustól, aki felfigyelt a "beugratós kérdésre", vagy egy 
> protestánstól, vagy egy ateistától is. Ha a kérdés valóban Jézus 
> fogantatására vonatkozik, akkor viszont szerencsésebb lett volna egy 
> olyan megfogalmazás, amely nem juttatja a válaszadó eszébe a 
> "szeplőtlen fogantatás" római katolikus hittételét.
>
> 4. "A csillagok állásából megbízhatóan megjósolható a sorsunk, még ha 
> az astrológusok néha tévednek is": kihagynám a "megbízhatóan" szót, 
> mert ez a megfogalmazás túlságosan kategorikus, sarkos véleményt 
> feltéktelez.
>
> 5. "Amit a szakértők sem értenek, az természetfölötti, 
> megmagyarázhatatlan": szerintem szerencsétlen a "természetfölötti, 
> megmagyarázhatatlan" kombináció. Mi van, ha valaki (és gyanítom, 
> nagyon sokan) úgy gondolják, hogy megmagyarázhatatlan, de nem 
> természetfeletti?
>
> Amúgy, azt gondolom, ha a szkeptikus közösség arra kíváncsi, hogy 
> hányan gondolkodnak úgy, hogy "ha valamit a szakértők sem értenek, 
> akkor az biztosan természetfeletti", akkor az nem hiszem, hogy egy 
> ilyen direkt kérdéssel lehetne mérni. Ugyanis a gondolkodás két 
> szintjét ma már élesen külön tudjuk választani (amit az általam ismert 
> kognitív vallástudomány pl. "teológiailag korrekt" vs. "intuitív" 
> gondolkodásmódnak nevez). Ha explicite rákérdezünk, akkor minimális 
> intelligenciával rendelkező emberek is azt fogják mondani, hogy 
> "persze, attól, hogy valamit nem tudnak még a szakértők sem 
> megmagyarázni, attól még nem feltétlenül természetfeletti az adott 
> jelenség". Ez a válaszuk nem mond ellent annak, hogy ha nem kérdezünk 
> erre rá explicite, akkor intuitíve nem tesznek ilyen 
> következtetéseket. Mert az emberek egyszerűen nem gondolják végig az 
> összes lépésüket és következtetésüket a szerintük helyes logika 
> formális szabályai szerint. Ha valaki helytelen következtetésre jut, 
> annak nem az lehet az egyedüli oka, hogy helytelen logikai lépéseket 
> követ, amikor "hangosan", explicit formában gondolkodik. Cseles 
> pszichológiai kísérletekkel lehet a kétfajta gondolkodásmódot 
> különválasztani.
>
> Mellesleg, a szkeptikusok tévednek, ha azt hiszik, hogy a 
> "paratudományokban" hívő emberek mindig a "természetfelettiben" 
> hisznek. Nem, sok esetben "alternatív" tudományokban hisznek, amelyek 
> szerintük semmivel sem "természetfelettibbek" a valódi tudományoknál, 
> csak épp más "alapokon" állnak. Véleményem szerint ezt is figyelembe 
> kell venni a 17. kérdésre adott válaszok értékelése során.
>
> 6. "A gondolat erejével rajtunk kívül álló dolgokat is befolyásolni 
> tudunk": a válaszom az, hogy igen, méghozzá a beszéd révén...
>
> 7. "Három egymás utáni kockadobás eredményeként az 5-1-3 gyakoribb, 
> mint a 2-2-2 ": Tartok tőle, hogy a populáció nagy része nem érti a 
> kérdést. Azok esetén pedig, akik értik, mert tanultak 
> valószínűségszámítást, ott a kérdésre adott válasz nem az illető 
> gondolkodásmódját méri, hanem azt, hogy megértette-e az illető a 
> tananyagot. Azt, amire a kérdés rá akar kérdezni, sokkal kifinomultabb 
> eszközökkel kell mérni. Amúgy pedig a valószínűség intuitív 
> értelmezésének szintén nagy pszichológiai irodalma van.
>
> Amúgy nagyon remélem, hogy senki nem nézi le azokat, akik erre a 
> kérdésre nemmel válaszolnak. A valószínűség intuitív fogalma 
> ugyanolyan, mint a tömegé és a hőmérsékleté: hosszú évszázadokra volt 
> szükség arra, hogy eljussunk az intuitív fogalomtól a tudományos 
> fogalomig. És hiába van fizikus diplomám, hiába tudom, hogy egy 10 
> fokos fadarab ugyanolyan hideg/meleg, mint egy 10 fokos fémdarab, ha 
> megköveztek, akkor sem fogom tudni őket egyenlő hőmérsékletűnek 
> érezni. Ugyanígy, ha egymás után háromszor jön ki a 2-es, az sokkal 
> jobban meg fog lepni, mint ha egymás után kijön az 5, az 1, majd a 3!
>
> 8. "A homeopátia gyógynövényeken alapuló, bizonyítottan működő 
> természetes gyógymód": ez ugye becsapós kérdés? Mert aki hisz a 
> homeopátiában, az erre nemmel fog válaszolni. A "bizonyítottan" is 
> rossz szó, mert az, aki hisz a homeopátiában, az nem azért hisz benne, 
> mert valami "bizonyítottan működik", hanem azért, mert ő és a 
> környezete úgy érzi, hogy működik. Amúgy ez megint egy komplexebb 
> kérdés, mert van, aki azért használ homeopátiát, mert úgy érzi, az 
> neki segít (pl. én magam is), más azért, mert hisz a homeopátia 
> "alapfilozófiájában" (pl. én nem). Szerintem nagyon sokan úgy 
> használnak homeopátiát, hogy nem hallottak Hahnemannról /similia 
> similibus curantur /elvéről. Tehát én külön-külön rákérdeznék arra, 
> hogy "1. a homeopátia hasznos gyógymód", "2. a homeopátia hasznosságát 
> kísérletileg bizonyították", "3. hiszek abban, hogy a hasonló hasonlót 
> gyógyít-elve alapján lehet gyógyítani", "4. az alternatív orvoslás 
> holisztikus szemlélete hasznosabb a hagyományos orvoslás lokális 
> szemléleténél", stb. (a kérdések pontos megfogalmazásán még kell 
> csiszolni).
>
> Hirtelen ennyi.
>
> Üdvözlettel,
>
>
> Biró Tamás
>
>
> 2014. március 6. 23:03 "Hudoba, György" írta, 
> <hudoba.gyorgy AT arek.uni-obuda.hu 
> <mailto:hudoba.gyorgy AT arek.uni-obuda.hu>>:
>
>     Tisztelt FIZINFO olvasók!
>
>     Kidolgoztunk egy kérdőívet, amely azt hivatott felmérni, miben és
>     milyen mértékben hisznek az emberek. Az űrlapon megadott
>     válaszokból készült statisztikát össze kívánjuk hasonlítani
>     hasonló célú nemzetközi felmérések eredményével.
>
>     A kutatás sikere érdekében kérjük, töltse ki az űrlapot, valamint
>     hívja fel a kérdőívre barátai, ismerősei, munkatársai, és
>     amennyiben oktatási tevékenységet (is) folytat, tanítványai
>     figyelmét. Minél több és változatosabb a kitöltők palettája, annál
>     reálisabb lesz a felmérés eredménye.
>
>     A kérdőív elérhető a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló
>     szkeptikus honlapjáról:
>
>     http://telapo.datatrans.hu/szkeptikus
>
>     vagy közvetlenül az alábbi linken:
>
>     
> https://docs.google.com/forms/d/1Xbdu2kZmbFKXRlGWLx7T4-2CTT7GeCvJPJzy1AjJDAo/viewform
>
>     Fáradozásukat előre is köszönve
>
>     Hudoba György
>
>
>     *-----------------------------------------------------------------------*
>     |             A FIZINFO a fizikus informacios rendszer resze      
>          |
>     |               |
>     |     Cikk, hozzaszolas a               |
>     |               |
>     | fizinfo AT lists.kfki.hu <mailto:fizinfo AT lists.kfki.hu>            
>                 |
>     |               |
>     | cimre  kuldheto.  Ilyenkor  a subject-sorba a cikk cimet kell
>     irni.   |
>     | A cikk szovege a level torzse. Ez sima szoveg legyen!          
>         |
>     |               |
>     | Informacio: https://mailman.kfki.hu/sympa/info/fizinfo          
>          |
>     |               |
>     | A  beerkezo  levelek feldolgozasat program vegzi. Az emberi
>     valaszt   |
>     | igenylo kerest, kerdest az alabbi cimre lehet megirni:          
>        |
>     |               |
>     | 
> listsadm AT mail.kfki.hu
>  
> <mailto:listsadm AT mail.kfki.hu>
>         |
>     |               |
>     *-----------------------------------------------------------------------*

Attachment: MitHisz.jpg
Description: JPEG image