ELFT HÍRADÓ

[Tamas Biro <tambiro AT gmail.com>]

Kedves Hudoba György,

Mint egykori fizikus, jelenleg inkább számítógépes nyelvész és egyéb humán-
és társadalomtudományokkal foglalkozó személy, kíváncsian nyitottam meg a
körbeküldött "szkeptikus űrlap" című kérdőívet. Amit láttam, nagyon
meglepett.

Ha valaki hobbiból végez ilyen "kutatást", vagy egy középiskolai diákról
van szó, ám legyen. Ebben az esetben az űrlap első sorában szereplő
"kizárólag tudományos célú" kifejezés nyilván tévedés, és az emailem
folytatása törlendő. Ellenkező esetben...

Bár a szkeptikus közösségről nem tudok sokkal többet, mint amit a fizinfo
listán olvasok róluk, úgy vélem, hogy az egyik legfőbb célja az
"áltudományok" elleni küzdelem. Áltudományból legalább kétféle van:
rosszindulatú, anyagi és egyéb haszon szerzésére törekvő, valamint naiv. A
listán áltudományosként bírált próbálkozások egy nem elhanyagolható része
arról szól, hogy valaki a középiskolai tanulmányai és az ismeretterjesztő
irodalomban olvasottak alapján, megfelelő kreativitással rendelkező lelkes
amatőrként áll elő valami iszonyatosan nagy baromsággal. A garázsban próbál
atomot hasítani, vagy a középiskolai geometriai ismeretei segítségével
oldja meg az ált. rel. minden nyitott kérdését.

Ezzel szemben, a szkeptikus közösség és mindenki más, aki a "valódi"
tudományt műveli, joggal mondja, hogy a tudomány művelése sokkal nagyobb
szakértelmet igényel, mint amit a lelkes amatőr az ismeretterjesztő
irodalomból összeszed. Nem véletlenül kell éveken keresztül tanulni a
szakmát, különösen a módszertant. Éppen ezért lep meg, hogy a szkeptikus
közösség ugyanebbe a hibába lép: láthatóan a szociológiai módszertan, a
vallástudomány, a vallásszociológia és egyéb, releváns tudományok ismerete
nélkül próbált "tudományos célú"-ként beállított "kutatást" végezni.

Ahogy egy lelkes amatőr nem, de egy szakképzett fizikus tudja, hogy mi
mindent kell figyelembe venni annak érdekében, hogy egy mérés eredménye
megbízható legyen, úgy a szociológiai felmérések is komplikáltabbak annál,
mint amit a laikus a felmérésekkel kapcsolatos tapasztalatai alapján
elképzel. (Az nem tartozik ide, hogy ha egy labor nem tartja be a fizikai
mérések szabályait, akkor elveszíti az engedélyét, míg könnyen lehet, hogy
számos piackutató és közvélemény-kutató nem teljesen egzakt módon végzi a
felméréseit.) Egy laikus által összeállított szociológiai kérdőív kb.
olyan, mint egy garázsban összeeszkábált eszközökkel elvégzett fizikai
kísérlet: középiskolai demonstrációként és hobbiként rendben van, de 21.
századi, önmagát "tudományos célú, statisztikai felmérésként" aposztrofáló
kísérletként nem. Áltudomány, mert tudománynak állítja be magát, de nem az.

Bár saját magam nem vagyok szociológus, legalább a következő kérdéseket
gyűjtöttem össze a kérdőív kapcsán:

1. Nagyon-nagyon kérdéses számomra, hogy miért gondolják, hogy jelen
esetben a hólabda-módszerrel vett mintavétel bármennyire is reprezentatív
mintát fog eredményezni, amely majd a "hasonló célú nemzetközi felmérések
eredményeivel" összevethetőek. Egyáltalán meghatározták-e azt, hogy melyik
az a populáció, amelyet hólabda-módszerrel, az interneten keresztül el
akarnak érni? Kiszámolták-e, hogy mennyi válaszra van szükségük ahhoz, hogy
értékelhető eredményeket kapjanak?

2. Nem jöttem rá, és természetesen mint interjúalany, nem is szabad
rájönnöm arra, hogy mi a felmérés valódi célja: pl. vannak-e olyan
kérdések, amelyek csak "filler"-ek, a kérdőív célja tisztán deskriptív,
vagy esetleg egyes kérdéscsoportok közötti korrelációt fogják-e számolni,
stb.? Mindenesetre érdekelne, hogy a "hit" és a "szkeptikusság" fogalmait
valamilyen, operacionalizálható módon meghatározták-e.

A "(vallásos) hit" kifejezés a hétköznapi szóhasználatban egy diffúz
jelenséghalmazt fed, amit a vallástudomány elméletei a huszadik század
eleje óta alaposan szétboncoltak (hasonlóan ahhoz, ahogy a fizikusok
eljutottak a szubjektív hőérzet "folks physics" fogalmától a
termodinamikáig). Kérem, cáfoljon meg, ha tévedek, de nekem a kérdéssor
olyannak tűnik, mint amit egy jó szándékú, de naiv laikus állít össze.
Kíváncsi lennék arra, hogy vajon a kérdőív összeállítása során
támaszkodtak-e a több, mint száz éves vallástudomány, és különösen a
vallásszociológia fogalmaira, módszereire és eredményeire?

Nem csak arra gondolok, hogy a vallásszociológusok évtizedekre visszamenő,
a világ számos országát lefedő, nagy és reprezentatív mintákon végzett
kutatások adataival rendelkeznek. Hanem arra is, hogy a sok évtizedes
kutatói gyakorlat és a még több évtizedes elméleti viták során
kialakították a "hit" és a "vallásosság" fogalmainak különböző aspektusait,
meghaladva a laikus és a hétköznapi szóhasználatot, majd ezeket
operacionalizálható módon definiálták. Valamint arra is, hogy kialakítottak
olyan módszertanokat, amelyekkel a hit és vallásosság operacionalizálható
aspektusait mérni lehet: hogyan kell feltenni egy-egy kérdést annak
érdekében, hogy a kapott válasz tényleg azt mérje, amit mérni szeretnénk?
(Ld. "reliabiliy" és "validity" -- hogy mondják ezeket magyarul?) Nem lepne
meg, ha léteznének különböző standardizált kérdéssorok, ahogy a szociológia
és a pszichológia oly sok területén van ilyen.

3. Meglepett, hogy a "humán vs. reál beállítottság" mint demográfiai
kategória szerepel, és hogy nincs "egyéb" opció. Gyanítom, hogy a
társadalomnak csak néhány százaléka tudna erre egyértelmű választ adni. A
felsőfokú végzettségűek közül sem mindenki: az általam ismert közgazdászok
pl. gondban lennének ennek a kérdésnek a megválaszolása során. Sőt, saját
magamat sem tudom hova tenni, mert mind a TTK-ról, mind a BTK-ról van
diplomám, számítógépes nyelvészetből van PhD-m, és a diákjaimat a Yale-en
éppen a kétfajta gondolkodásmód szintézisére tanítom, egyszerre adva fel
nekik matematikai, programozási, nyelvészeti és filozófiai jellegű
feladatokat.

Apróbb megjegyzések:

1. Bár tudom, hogy számos magyarországi kérdőív esetén a demográfiai adatok
(nem, életkor, stb.) a kérdőív elején szerepelnek, én úgy tanultam, hogy
ezeket a kérdőív végére kell tenni. Különösen fontos ez egy olyan szenzitív
téma esetén, mint a jelenlegi.

2. A vallással kapcsolatos kérdések között szándékos-e a
keresztény-specifikus és az általánosan vallásos kérdések közötti ugrálás?

3. "Jézus fogantatása szeplőtelenül történt": ez a kérdés erősen
félrevezető. Ugyanis a "szeplőtlen fogantatás" kifejezés általában nem
Jézus fogantatására, hanem Mária fogantatására vonatkozik, ami egy 1854-ben
elfogadott római katolikus dogma. (Feltételezem, hogy ez nem újdonság egy
olyan valaki számára, aki a vallás terén végez önmagát tudományosnak nevező
felmérést.) Ha a válaszadó a feltett kérdésre igennel válaszol, akkor az
vagy római katolikus, aki nem figyelte meg jól a feltett kérdést, vagy
római katolikus, aki nincs pontosan tisztában a saját felekezete
hitelveivel. Egy "nem" válasz jöhet egy római katolikustól, aki felfigyelt
a "beugratós kérdésre", vagy egy protestánstól, vagy egy ateistától is. Ha
a kérdés valóban Jézus fogantatására vonatkozik, akkor viszont
szerencsésebb lett volna egy olyan megfogalmazás, amely nem juttatja a
válaszadó eszébe a "szeplőtlen fogantatás" római katolikus hittételét.

4. "A csillagok állásából megbízhatóan megjósolható a sorsunk, még ha az
astrológusok néha tévednek is": kihagynám a "megbízhatóan" szót, mert ez a
megfogalmazás túlságosan kategorikus, sarkos véleményt feltéktelez.

5. "Amit a szakértők sem értenek, az természetfölötti,
megmagyarázhatatlan": szerintem szerencsétlen a "természetfölötti,
megmagyarázhatatlan" kombináció. Mi van, ha valaki (és gyanítom, nagyon
sokan) úgy gondolják, hogy megmagyarázhatatlan, de nem természetfeletti?

Amúgy, azt gondolom, ha a szkeptikus közösség arra kíváncsi, hogy hányan
gondolkodnak úgy, hogy "ha valamit a szakértők sem értenek, akkor az
biztosan természetfeletti", akkor az nem hiszem, hogy egy ilyen direkt
kérdéssel lehetne mérni. Ugyanis a gondolkodás két szintjét ma már élesen
külön tudjuk választani (amit az általam ismert kognitív vallástudomány pl.
"teológiailag korrekt" vs. "intuitív" gondolkodásmódnak nevez). Ha
explicite rákérdezünk, akkor minimális intelligenciával rendelkező emberek
is azt fogják mondani, hogy "persze, attól, hogy valamit nem tudnak még a
szakértők sem megmagyarázni, attól még nem feltétlenül természetfeletti az
adott jelenség". Ez a válaszuk nem mond ellent annak, hogy ha nem kérdezünk
erre rá explicite, akkor intuitíve nem tesznek ilyen következtetéseket.
Mert az emberek egyszerűen nem gondolják végig az összes lépésüket és
következtetésüket a szerintük helyes logika formális szabályai szerint. Ha
valaki helytelen következtetésre jut, annak nem az lehet az egyedüli oka,
hogy helytelen logikai lépéseket követ, amikor "hangosan", explicit
formában gondolkodik. Cseles pszichológiai kísérletekkel lehet a kétfajta
gondolkodásmódot különválasztani.

Mellesleg, a szkeptikusok tévednek, ha azt hiszik, hogy a
"paratudományokban" hívő emberek mindig a "természetfelettiben" hisznek.
Nem, sok esetben "alternatív" tudományokban hisznek, amelyek szerintük
semmivel sem "természetfelettibbek" a valódi tudományoknál, csak épp más
"alapokon" állnak. Véleményem szerint ezt is figyelembe kell venni a 17.
kérdésre adott válaszok értékelése során.

6. "A gondolat erejével rajtunk kívül álló dolgokat is befolyásolni
tudunk": a válaszom az, hogy igen, méghozzá a beszéd révén...

7. "Három egymás utáni kockadobás eredményeként az 5-1-3 gyakoribb, mint a
2-2-2 ": Tartok tőle, hogy a populáció nagy része nem érti a kérdést. Azok
esetén pedig, akik értik, mert tanultak valószínűségszámítást, ott a
kérdésre adott válasz nem az illető gondolkodásmódját méri, hanem azt, hogy
megértette-e az illető a tananyagot. Azt, amire a kérdés rá akar kérdezni,
sokkal kifinomultabb eszközökkel kell mérni. Amúgy pedig a valószínűség
intuitív értelmezésének szintén nagy pszichológiai irodalma van.

Amúgy nagyon remélem, hogy senki nem nézi le azokat, akik erre a kérdésre
nemmel válaszolnak. A valószínűség intuitív fogalma ugyanolyan, mint a
tömegé és a hőmérsékleté: hosszú évszázadokra volt szükség arra, hogy
eljussunk az intuitív fogalomtól a tudományos fogalomig. És hiába van
fizikus diplomám, hiába tudom, hogy egy 10 fokos fadarab ugyanolyan
hideg/meleg, mint egy 10 fokos fémdarab, ha megköveztek, akkor sem fogom
tudni őket egyenlő hőmérsékletűnek érezni. Ugyanígy, ha egymás után
háromszor jön ki a 2-es, az sokkal jobban meg fog lepni, mint ha egymás
után kijön az 5, az 1, majd a 3!

8. "A homeopátia gyógynövényeken alapuló, bizonyítottan működő természetes
gyógymód": ez ugye becsapós kérdés? Mert aki hisz a homeopátiában, az erre
nemmel fog válaszolni. A "bizonyítottan" is rossz szó, mert az, aki hisz a
homeopátiában, az nem azért hisz benne, mert valami "bizonyítottan
működik", hanem azért, mert ő és a környezete úgy érzi, hogy működik. Amúgy
ez megint egy komplexebb kérdés, mert van, aki azért használ homeopátiát,
mert úgy érzi, az neki segít (pl. én magam is), más azért, mert hisz a
homeopátia "alapfilozófiájában" (pl. én nem). Szerintem nagyon sokan úgy
használnak homeopátiát, hogy nem hallottak Hahnemannról *similia similibus
curantur *elvéről. Tehát én külön-külön rákérdeznék arra, hogy "1. a
homeopátia hasznos gyógymód", "2. a homeopátia hasznosságát kísérletileg
bizonyították", "3. hiszek abban, hogy a hasonló hasonlót gyógyít-elve
alapján lehet gyógyítani", "4. az alternatív orvoslás holisztikus
szemlélete hasznosabb a hagyományos orvoslás lokális szemléleténél", stb.
(a kérdések pontos megfogalmazásán még kell csiszolni).

Hirtelen ennyi.

Üdvözlettel,


Biró Tamás


2014. március 6. 23:03 "Hudoba, György" írta, <
hudoba.gyorgy AT arek.uni-obuda.hu>:


> Tisztelt FIZINFO olvasók!
>
> Kidolgoztunk egy kérdőívet, amely azt hivatott felmérni, miben és milyen
> mértékben hisznek az emberek. Az űrlapon megadott válaszokból készült
> statisztikát össze kívánjuk hasonlítani hasonló célú nemzetközi felmérések
> eredményével.
>
> A kutatás sikere érdekében kérjük, töltse ki az űrlapot, valamint hívja
> fel a kérdőívre barátai, ismerősei, munkatársai, és amennyiben oktatási
> tevékenységet (is) folytat, tanítványai figyelmét. Minél több és
> változatosabb a kitöltők palettája, annál reálisabb lesz a felmérés
> eredménye.
>
> A kérdőív elérhető a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló szkeptikus
> honlapjáról:
>
> http://telapo.datatrans.hu/szkeptikus
>
> vagy közvetlenül az alábbi linken:
>
> https://docs.google.com/forms/d/1Xbdu2kZmbFKXRlGWLx7T4-
> 2CTT7GeCvJPJzy1AjJDAo/viewform
>
> Fáradozásukat előre is köszönve
>
> Hudoba György
>
>
> *-----------------------------------------------------------------------*
> |             A FIZINFO a fizikus informacios rendszer resze            |
> |                                                                       |
> |     Cikk, hozzaszolas a                                               |
> |                                                                       |
> |                         
> fizinfo AT lists.kfki.hu
>                          |
> |                                                                       |
> | cimre  kuldheto.  Ilyenkor  a subject-sorba a cikk cimet kell irni.   |
> | A cikk szovege a level torzse. Ez sima szoveg legyen!                 |
> |                                                                       |
> | Informacio: https://mailman.kfki.hu/sympa/info/fizinfo                |
> |                                                                       |
> | A  beerkezo  levelek feldolgozasat program vegzi. Az emberi valaszt   |
> | igenylo kerest, kerdest az alabbi cimre lehet megirni:                |
> |                                                                       |
> |                                          
> listsadm AT mail.kfki.hu
>         |
> |                                                                       |
> *-----------------------------------------------------------------------*
>
>
>
>
>
>