ELFT HÍRADÓ

[Tamas Biro <birot AT nytud.hu>]

Kedves Lista,

Fizikus es nyelveszeti vegzettseggel is rendelkezo, jelenleg 
szamitogepes nyelveszkent dolgozo kutatokent hadd szoljak hozza ehhez az 
izgalmas vitahoz:

Eloszor is, mit jelent az, hogy "helyes/helytelen"? Nem helyesirasi 
kerdesrol van szo, amellyel kapcsolatban valoban letezik egy akademiai 
szabalyzat: bar nem jogszabaly, a rendor nem ir fel, de tarsadalmi elvaras 
az, hogy tartsuk hozza magunkat.

Nem is az a kategoria, mint a suk-su"k-ozes. Aki a magyar nyelv 
suk-su"k-olo valtozatat hasznalja, azt a muvelt tarsadalom lenezi. Aki ad 
magara, annak nem illik suk-su"k-olve beszelnie, mint ahogy nem illik 
dialektusban sem beszelnie (legalabbis Budapesten nem). Az ikes igekkel 
kapcsolatos hibakat es a ban/ben [n]-jenek a lehagyasat meeg sok muvelt 
ember is "elkoveti", de irasban illik ezekre odafigyelni. De, azt 
gondolom, a vegyes hangrendu szavak ragozasanak a kerdese nem ez a 
kategoria. Bizonyitek erre maga a jelenlegi levelezes, kulonben a lista 
egyetemet vegzett, a muvel elitbe tartozo tagjai tudna'k a "valaszt".

Otodik altalanosban azt tanultuk, hogy a vegyes hangrendu szavak (tehat 
amelyben mind elolkepzett, mind hatulkepzett maganhangzok is vannak), azok 
mely hangrendu toldalekot kapnak. Aztan, egy evtizeddel kesobb az 
egyetemen hivtak fel a figyelmemet arra, hogy ez egyaltalan nincs mindig 
igy. A mar emlegetett "velaris i" (barmi is legyen annak torteneti oka), 
azaz a "ferfi", "hid", "ij" stb. szavakon tul, valoban vannak azok a 
szavak, amelyek ingadoznak: "dzsungelban" vagy "dzsungelben", mindkettot 
ugyanugy helyesnek erezzuk. A "velaris i" csupan nehany regi, "osi" szot 
erint, a magyar nyelv szoallomanyanak egy zart csoportjat. Ezzel szemben 
a masodik kategoriaba tartozo, ingadozo tovek eppen az ujabb, idegennek 
erzett szavak koreben vannak tobbsegben.

Manapsag a Nyelvtudomanyi Intezetben tobben is dolgoznak egy olyan, un. 
"analogias nyelvtanmodellen" (mar doktori disszertacio is szuletett a 
temaban), amely kategorikus "szabalyok" helyett valoszinusegi modellekkel 
probalja -- tobbek kozt -- ezt a jelenseget is megfogni. Mely tenyezok 
hatnak arra, hogy a magas vagy a mely hangrendu toldalekot illesztjuk-e 
egy uj szohoz (pl. a "grafen"-h_z)? Mennyiben meghatarozo a megelozo 
maganhangzo, esetleg a korabbi maganhangzok is befolyasoljak az 
erzeseinket? A massalhangzoknak van-e szerepuk a "dontesunkben"? A hasonlo 
hangzasu szavak ragozasa befolyasolja-e a dontesunket? Ha igen, hogyan? 
Peldaul nagyobb sullyal vesznek reszt az analogiaban a gyakoribb szavak? 
Igaz-e, hogy minel inkabb hasonlit egy masik szo, annal nagyobb sullyal 
befolyasolja a dontesunket? Szamit-e a szo "eredete", vagyis az idegennek 
erzett szavak eseten masok-e a donteseink, mint az osinek erzett szavak 
eseten?

Csak azt tudom javasolni, hogy mindenki ugy ragozza a "grafen" szot, ahogy 
azt az o sajat nyelverzeke diktalja. Egyaltalan nem biztos, hogy 
mindenkinek ugyanazt fogja diktalni a nyelverzeke; nagyon valoszinu, hogy 
lesznek egyenenkent valtozatok. A sajat nyelverzekunk is valtozhat 
napszaktol fuggoen. Es az is erdekes, hogy egyesek a magas hangrendu ragot 
"hivatalosabbnak" vagy "finomkodonak", a mely hangrendut pedig 
"csaladiasabbnak" vagy "vaskosabbnak" erzik (ez az un. 'nyelvszimbolika' 
klasszikus peldaja), vagyis a ragozas fugghet kommunikacios kontextustol 
is.

Egy ismert pelda a kontextus jelentosegere: ki hogyan egeszitene' ki a 
kovetkezo ket mondatreszletet?
  - ezzel a farmerr_l
  - azzal a farmerr_l

Udv,

Tamas

U.I.: Maganlevelben, megkoszonnem, ha minel tobben valaszolnanak a 
kovetkezo kerdesre, ekezetekkel (!):

Hogyan ejti ki a kovetkezo kepletet: \cos( \alpha \cdot \beta )?
(\cdot = szorzas, helyette lehet persze x vagy semmi is.)




___________________________________
*  Biro Tamas: 
birot AT nytud.hu
*              
birot AT birot.hu
*        http://www.birot.hu