ELFT HÍRADÓ

[Härtlein Károly <hartlein AT eik.bme.hu>]

Kedves Kollégák!

Egy cikket és egy videót ajánlok, mindketto" szerzo"je ugyanaz. A videót 
felfoghatjuk egyfajta bírálatnak, amiro"l szerintem mindannyian tudjuk, 
hogy így van. Csakhát nem szeretünk vele szembesülni. A videó itt 
érheto" el:

   http://vimeo.com/11690875

Mottó:
"Stábunk két neves egyetemen, az ELTE bölcsészkarán és a BME-n tett fel 
általános mu"veltségi kérdéseket a leendo" értelmiségieknek. Szegény 
Klebelsberg Kunó, még jó, hogy ezt a napot már nem érte meg..."

A cikk talán még fájóbb, talán azért mert olyas valaki írta aki több 
mint vitatható. Szánalmas az, hogy már o" is érzi és ki is mondja....

Härtlein Károly

------------------------------------------------------------------------
Bunkók, elo"re!

Páran talán meglepo"dtek, hogy egyesekbo"l milyen reakciót váltott ki e 
heti videóriportunk, én nem annyira. A butaságkutatás szakérto"i tudják, 
hogy a droidoknak van egy speciális önvédelmi rutinjuk, amely arra 
utasítja o"ket, hogy ha egy másik droid szikrázva-füstölve égni kezd, 
gyorsan odarohanjanak, és egységfrontot alkossanak vele, mintegy véd- és 
dacszövetséget alkotva a józan gondolkodással szemben.

Nem szeretném idekeverni a politikát, de ott például elég sok formációt, 
népfrontot, mozgalmat és hasonlót eredményezett ez a mechanizmus, 
melynek lényege, hogy ha bunkók vagyunk, verjük meg, aki ezt észreveszi 
- hogy fizikailag vagy verbálisan, korszakja válogatja - illetve legyünk 
büszkék rá, hogy mi hülyék vagyunk, mert valójában az a normális, és 
voltaképpen sokkal okosabbak vagyunk mindenkinél, csak ez a bunkó 
akadékoskodik itt, aki ezt a szemét kérdést feltette. No, hát ebben 
foglalható össze egynéhány heves fiatal titán gyorsan begépelt, 
helyesírási hibáktól hemzsego" véleménye, amit a Nagy Egyetemista-teszt 
elso" része alá bátorkodott odaokádni, és ehhez mást nem is kell 
hozzátenni. Ezek ilyenek.

Mert nem fogja fel a baromállatja, hogy vannak dolgok, amiket egy 
európai embernek tudnia kell. Kell és kész, ha tetszik, ha nem. Mint 
ahogy az autóban sem azért van a mento"láda, mert különben az a hülye 
rendo"r cseszeget, hanem mert célja van. Lehet, hogy sosem kell, de ez 
nem jelenti, hogy felesleges. Ilyen mento"ládát jelent az az 
alapmu"veltség, amelyet az általános iskolában, gimnáziumban szedhet 
össze az ifjú titán, hogy aztán - szerencsés esetben - a nemzet szellemi 
elitjévé emelkedjen, amikor kezébe nyomják azt a darab keménypapírt, 
amely igazolja, hogy már eleget szívott ahhoz, hogy a neve elé 
biggyeszthesse a "dr." szócskát. S hogy értsük: ez nem a droid rövidítése.

Miért kell tudni, mikor volt a második világháború? Mert Európában élsz, 
kedves droid, ahol ez az esemény határoz meg ma, hatvanöt évvel késo"bb 
nagyjából mindent. Országhatárokat, népek sorsát, politikai pártok 
felemelkedését és lesüllyedését, viszonyulást más népekhez, viszonyulást 
bizonyos eseményekhez és értékrendekhez, annak tudását, hogy mi volt és 
hogy volt. Nemcsak azért, nehogy megismételjük, hanem azért is, hogy 
értsük, miro"l van szó ma. Hogy ehhez miért kell a mikor? Mert az is 
hozzá tartozik. Ha tetszik, ha nem. Azért tanítják az iskolában, és nem 
azért, hogy elfelejtsd, hülye gyerekem.

Mert lehetséges, hogy egy mai tizenévesnek sokkal érdekesebbek a 
legújabb mobiltelefonok, a legmeno"bb autómárkák, az együttesek és 
popsztárok, továbbá annak megtanulása, hogyan legyen minél gizdább, 
nehogy kinézzék a társaságból, ám egy normális társadalomban a 
jampeckodás csak egy bizonyos korig divat. A felno"ttkor határáig 
azonban nem csak ezt kellene megtanulni, hanem azt is, hogy például a 
leendo" értelmiségi hogyan viszonyuljon másokhoz, hogy ne nézze le a 
melóst, akinek nincs diplomája. Én is megkaptam itt valamelyik felforrt 
okostojástól, hogy majd figyeljem, amikor o" fog engem dirigálni a 
betonozásnál, hú de jó lesz az, mert o" valaki lesz ám, én meg sose 
leszek építo"mérnök, so"t, én biztos börtönbe is fogok majd kerülni. 
Hogyne. Valamikor arra is jó volt a sorkatonaság, hogy az ilyen elszállt 
fo"okosokat jól tarkón vágják mondjuk pont egy betonozólapáttal, ha 
magas lóról beszélnek az alsóbb néposztályokkal, no nem azért, mert azok 
ilyen agresszív néposztályok, hanem mert a bunkó fogalma univerzális, és 
a parasztgyerek sem szíveli azokat, akik túl sokat képzelnek magukról. 
Pláne, ha még a cipo"jüket sem tudják bekötni, mert az nem szerepelt az 
egyetemi tananyagban.

Svájcban egyébként addig nem mehet senki mu"szaki egyetemre, amíg le nem 
tett egy szakmunkás-vizsgát az adott témában. Ott tehát nem lesz 
építo"mérnök olyanból, aki legalább egy évet nem robotolt hegeszto"ként 
vagy ko"mu"vesként egy építkezésen. S erre nem azért van szükség, hogy 
biztosan tudjon hegeszteni, hanem azért, hogy lássa, milyen a munkás. 
Közelro"l.

A bunkók ma még csak azon háborodnak fel, ha a második világháborút 
kellene tudniuk, vagy azt, merre esik egy toll a Holdon. Ha nem tudják, 
vagy a hozzá hasonszo"ru"ek bukják a kérdést, máris kész a magyarázat: 
szemét kérdés, hogy lehet így összezavarni, hiszen o" magasztos 
feladatra készül, hídszerkezetet meg mu"velo"dési házat fog tervezni 
rövidesen, mit neki az a hülye történelem, meg különben is, az a tahó 
kamerás se tudja, csak játssza az eszét. So"t, a kérdést is más mondta 
neki, valami központból küldték, o" se tud gondolkodni, csak égetni 
akarja a leendo" elitet, mert irigy rá, mert neki nem lehet bölcsész 
vagy építész diplomája.

Egy társadalomra a legveszélyesebb pedig nem a járvány, a háború vagy a 
természeti katasztrófák, hanem az ostobaság. Hiába bombázzák porig 
országunkat, ha utána elo"jönnek a pincébo"l az emberek, és tudják, mit 
kell csinálniuk. Pláne, ha még azt is tudják, mindez miért történt, és 
jól megjegyzik. Hiába tör ki a vulkán, ha képben vagyunk, és nem csak 
garázst építeni tudunk, hanem arra is emlékszünk, mit tettünk legutóbb, 
amikor ilyen történt. S az sem mindegy, hogy amikor a szavazóurnákhoz 
járulunk négyévente, tudjuk-e egyáltalán, kik azok a nevek ott a 
papíron, honnan bújtak elo", mi az elo"zményük, kinek az örökségét hozzák.

S a Hold? Na jó, az tényleg nem fontos. Átlagember tényleg ritkán 
dobálja a golyóstollát a Nyugalom Tengerébe. Az egyetemeken viszont 
állítólag a szellemi elitet képzik. Ahhoz pedig nem csupán nagy arc 
tartozik - hallotta-e valaha is bárki, hogy báró Eötvös József, Kármán 
Tódor vagy Bolyai Farkas lenézo"en beszélt volna másokkal? - hanem annak 
megalapozása is. Anélkül pedig csak egy közönséges bunkó a T. Diplomás, 
már ha egyáltalán eljut odáig, hogy az legyen. És ezen mit sem 
változtat, hogy azt hiszi, o" is tudna nehezet kérdezni a riporterto"l, 
fo"leg mivel a riporter nem is kérdezett nehezet.

(Közkívánatra végignéztem a vágatlan nyersanyagot, és megszámoltam, 
milyen arányban kaptunk jó és rossz válaszokat. Az ELTE-n a holdas 
kérdésre 11 helyes és 18 rossz választ kaptunk. Eötvös Lorándot 4 tudta, 
6 nem tudta, 2 valamit nyögött, de nem nevezhetjük érdemi válasznak. A 
BME-n a holdasra 17 jó és 18 rossz választ kaptunk. A második 
világháborút a BME-n 20 diák tudta, 17 nem. Összesen 75 diákot 
kérdeztünk a két egyetemen.)