ELFT HÍRADÓ

["dr. BARTOS-ELEKES Istvan" <beistvan AT yahoo.com>]

Kedves Tamás ésDezső, tisztelt listaolvasók!

Örömmel olvastam aFizInfon közzétett véleményedet (személyesen válaszoltam is 
neked). Még jóval ezelőtt meg a napokban is, telefonon már megbeszéltem 
SarkadiDezsővel a kísérletet, ugyanis mi régi, jó kapcsolatban vagyunk.

A kísérletelső látásra nagyon megtetszett, de Cavendish-kísérletnektartottam. 
Nemsokára rájöttem, hogy a mostani ingamozgással azonos síkúelmozdulás nem is 
jöhet létre, mert a nehezék, a lengés síkjában valóközeledéskor vonzza az 
ingát, utána pedig ellentétes erő hat, vagyis lényegébenkompenzálás történik. 
Sokkal erősebb lenne a lengés síkjára merőleges iránybanlétrejövő 
kölcsönhatás, mert az erősen változó távolság miatt aközeledő-távolodó 
kölcsönhatás többet változik, és mindig vonzó, vagy kevésbévonzó. Ezek 
szerint az álló inga a mostani síkra merőlegesen indulna el. Nemindulhat el – 
jött a gyors válasz – mert ez dinamikus gravitáció! Vajon, akörmozgás 
centripetális gyorsulása is okozhat „dinamikus” gravitációt, volt aválaszom. 
Nem tartottam elégségesnek a kapott magyarázatot.
Kísérleti fizikuslévén, először „élőben” is megnéztem a kísérletet, ugyanis 
477 képre bontottam akisfilmet, így nyugodtan elemezhettem minden képet. Az 
érdekesnek tartottrészekből négy, néhányképes pdf-et készítettem, ezeket 
csatolom. A képeket akísérlet elejéről, közepéről és a végéről úgy 
választottam ki, hogy egy teljesperiódus kb. ¾ részét ábrázolják. Az 
elképzelt kerék-óraszámlapon „délben”, azüveg mellett lenne a legerősebb 
kölcsönhatás. A képek elemzése nagyon nemezt mutatja! A szellemesen 
elszigetelt inga össze-vissza leng a kialakultkomplex, csatolt rezgés miatt. 
Az inga másként leng a négy sorozatban. A DG074-079.pdf-en a nehezék 
közeledésekor az inga közeledik, de a DG219-224.pdf-en éppen fordítva 
történik. A másik két pdf-ben már erősoldalrezgések is vannak, alig 
állapítható meg a lengés iránya. Abban is egyetértek Tamással, hogy az mozgó 
üveg levegője mozgatja az ingát (akárcsak a szél). 
A teljes kisfilm képeit egy pdf-fé alakítottam, ez 70 MB felett lévén, SD 
kiserlete.pdf címmel innen letölthető. A letöltésutáni első indításkor a pdf 
rákérdez a teljes képernyő engedélyezésére, azelfogadást az Adobe Reader 
megjegyzi. A teljespdf-et léptetve, szomorúan állapítottam meg, hogy a 
filmezéskor egy ilyenérdekes kísérlet megérdemelt volna egy állványt, mert a 
képek össze-visszamozognak. Az asztal (padló) nem mozog, hiszen a nehezék + 
asztal rendszertömegközéppont-változása ezt is eredményezheti. Utólag jöttem 
rá, hogy a lágypadlón álló kamera rezeg az állványával együtt. Mostmár 
egyértelmű lett acsatolt rezgés ténye!

Összegezve: a lengésés a körmozgás egyáltalán nincs szinkronban, ezek szerint 
az inga lengése akézzel való indítás után egy csatolt rezgésből származik, és 
főleg önállóéletet él! Maradjunk a newtoni gravitációnál! Én számtalan 
kísérletetterveztem, építettem, mértem, és szinte mindig valamit nagyon 
rosszul oldottammeg. Az elméletisek kiradírozzák, de nekünk újat kell 
építenünk!

Ennyi kritika után illik bemutatni az én elképzelésemet. Nem vetem el a 
dinamikus gravitáció létét, azt kísérletileg kelleneigazolni! Két egyforma, 
azonos síkban lengő ingát készítenék, egy-egy öntött éslecsiszolt, 10-15 
kg-os ólomgolyóval. A borosüveg helyett (azt mindeneshetőségre magam mellett 
tartanám), egy levágott aljú műanyag hengerthasználnék, átlátszó ablakkal. Ha 
gazdagabb lennék, akkor egy légritkítottműanyag hengerbe (az utcai 
szennyvízvezetékekhezhasználják) szerelném az egész ingát! Ha még gazdagabb, 
akkor meghívnámDezsőt a NASA vákuumkamrájába. A rendszer gerjesztését egy 
másik,számítógép-vezérelt ingával oldanám meg, amely az első inga 
kétperiódusnyiidőközében érkezne az álló ingához. A mindig újraindított inga 
szögamplitúdójaállandó! Számítógép-vezérléssel és a golyók közötti távolság 
állíthatóságávalnéhány mm közeledés is létrehozható. Amennyiben a sokszor 
megismételt,kétperiódusnyi időnként létrehozott newtoni vonzás elégséges, az 
első inga ismeg fog mozdulni! 

Ha nem mozdul meg, akkor megpróbáljuk ajóval erősebbnek tartott dinamikus 
gravitációval. A két inga gyorsulása akkor alegnagyobb, amikor 
indulnak-érkeznek, tehát – az elmélet szerint – ekkor alegerősebb a dinamikus 
gravitáció kölcsönhatása is. Szembe lengetjük azingákat. Ha a gerjesztő inga 
állandó amplitúdója mellett elérjük aközeledésüket, akkor nemsokára 
értesítést kapunk Stockholmból… 

Amennyiben a célinga amplitúdója csökken, akkor maradjunk csak a 
newtonigravitációnál.

Az se baj, ha a nehéz építkezés előtt a IX. osztályos fizika és a newtonierők 
alapján előre kiszámítjuk a golyó elmozdulásának nagyságrendjét, nehogymár az 
elmozdulás vélt hiányában lemondjunk a newtoni gravitációról is.

Tisztelettel,István

Attachment: DG 074-079.pdf
Description: Adobe PDF document

Attachment: DG 219-224.pdf
Description: Adobe PDF document

Attachment: DG 324-329.pdf
Description: Adobe PDF document

Attachment: DG 359-363.pdf
Description: Adobe PDF document