Skip to Content.
Sympa Menu

fizinfo - Re: [Fizinfo] Mennyire szuper a szuperlézer?

fizinfo AT lists.kfki.hu

Subject: ELFT HÍRADÓ

List archive

Re: [Fizinfo] Mennyire szuper a szuperlézer?


Chronological Thread 
  • From: Turcsány János <turcsijancsi AT gmail.hu>
  • To: <fizinfo AT lists.kfki.hu>
  • Subject: Re: [Fizinfo] Mennyire szuper a szuperlézer?
  • Date: Mon, 15 Jun 2015 11:50:19 +0200
  • Authentication-results: smtp0.kfki.hu (amavisd-new); dkim=pass (1024-bit key) header.d=gmail.hu



>Tisztelt Turcsány úr!
>Ezt magánban írom, mert annyira naivan
egyszerű a válasz, hogy kár lenne a FIZINFO-ra tenni.
>Én a lézerekhez
nem értek, de az energiaimpulzusokról van némi fogalmam. Az
impulzusszerű működésre jó példa lehet az olimpiai súlylökő, aki
negyedóránként lök egyet. Ha folyamatosan kellene kifejtenie azt a
teljesítményt, amit a dobás pillanatában a másodperc töredékéig kifejt,
bizonnyal nem emberi lény lenne.
>Az ELI egyik honlapján található
szöveg:
>A nemlineáris kvantum-elektrodinamikai és laboratóriumi
asztrofizikai vizsgálatok elvégzésére specializálódó, 200 PW
csúcsteljesítményű lézerimpulzusok létrehozására és felhasználására
képes negyedik kutatóintézet helyéről várhatóan később születik majd
döntés.
>Ha PW megijeszti, a 200 PW talán még jobban. Feltételezi, hogy
ezt folyamatosan kellene szolgáltatni, holott impulzusokról van szó,
mint a súlylökőnél.
>Világosan lézerIMPULZUSOK (attosec időtartamon
belüli) CSÚCSteljesítményéről van szó.
>Ha a 200*10^15 W
csúcsteljesítményt megszorozzuk az impulzus időtartamával 10^-18
szekundummal, kijön 0.2 J energia, és ha mondjuk az impulzusok 200 msec=
0.2 sec időnként  (másodpercenként ötször, vagyis elég gyakran)
villannak fel újra és újra, akkor a folyamatos teljesítmény
0.2J/0.2sec=1J/s=1Watt. Azért ez nem olvaszt annyi alumíniumot.
>Az egy
más kérdés, fontos és tudást igénylő feladat, hogy a pillanatnyi
csúcsteljesítményt milyen eszközökkel tornásszák fel tíz tizenötödik
hatványára.

Kedves Kádár György,

A helyzet az, hogy én is tisztában
voltam azzal, hogy itt többszöri alkalommal kicsi energia fog
felszabadulni, impulzusonként rendkívül rövid idő alatt. Ebből lesz a
"hatalmas cserebogár". Ott a képletemben az 5mJ:

P = 100000
impulzus/sec * 0.005 J/impulzus = 500W

A PetaWatt-tól nem ilyedtem meg,
hanem szándékos megtévesztésnek tartom.

Nekem a PetaWatt és a
szuperlézer megnevezésekkel a következő a problémám:

Ha nekem lenne egy
bolthálózatom, melyben árulnám ezt a "lézert", ráírva, hogy "SUPERLASER
P = 200PW", és ezt a televízióban is így reklámoznám, akkor a
fogyasztóvédelem kapásból milliókra büntetne és arra kötelezne, hogy
azonnal távolítsam el a termékről a "SUPERLASER" és a "P = 200PW"
feliratokat a következők miatt:

1./ A terméknek köze nincs a LASER-hez,
mivel az nem koherens, hanem csak erősített és FÓKUSZÁLT fényt bocsát
ki.

2./ Bár valóban az egy impulzusra eső teljesítmény P = 200PW, de a
folyamatos teljesítmény mindössze P = 1W, ami a terméken nem lett
feltüntetve (ahogy ez a híradásokból is kimaradt), így a P = 200PW
felirat a terméken ugyanúgy a vásárlók szándékos megtévesztésének
minősül, mint a SUPERLASER felirat.

3./ Az általam eladásra kínált
termék hétköznapi megnevezése femtosecundum kisülési idejű, gyenge
fényteljesítményt adó, másodpercenként többször is felvillanó
villogólámpa.

Mint látható; semmi mást nem tettem, mint a híradásokban
elhangzottakat ráírtam az eszközre és ugyanazok a dolgok nem a
Tényekben, a Fókuszban vagy a Hiradóban, hanem egy reklámműsorban
hangzottak el.

A válaszolók mindegyike levegőnek nézte a következő
kérdéseimet, nyilván mert telitalálatok:

1./ Ki fogja finanszírozni a
laboratórium működését annak elkészülte után, mivel az állampolgár csak
arról lett értesítve, hogy EU-s pénzből épül, de hogy ki fogja az
üzemeltetését finanszírozni, arról én speciel még nem hallottam? Az EU
vagy az adófizető magyar állampolgárok?

2./ Én úgy tudom, hogy egy
laboratóriumban kísérletek szoktak folyni, így felettébb kíváncsi vagyok
arra, hogy milyen cégek és mit fognak oda beszállítani (a büfé
feltöltésén kívül), és az inkubátorházból milyen termékekért fognak az
odatelepült cégek képviselői naponta átjárni? A beszállító cégekkel
kapcsolatban ez már csak azért is érdekes, mivel az ELI ALPS-nak saját
műhelye lesz CNC, lézer és egyéb precíziós ipari megmunkáló eszközökkel,
valamint szakember gárdával (Full Pack) az ottani igények teljes
kiszolgálására.

Kedves Földes István,

Látom, hogy felbuzdult azon,
hogy én a "fizikát kedvelőnek" neveztem magam.
Akkor most mutatok egy
kicsit többet magamból.

>Elnézést a fizikus kollégáktól amiatt, hogy
trivialitásokat írok le, de nem
>hagyhatom szó nélkül Turcsány János
hozzáértés nélkül írott zavaros szövegét,
>aki az általa emlegetett EU
politikusokhoz hasonlóan kimaradhatott
>a fizikaórákról.
>1. A Petawatt
(és nem pettawatt) teljesítmény a paksi reaktor
teljesítményének
>félmilliószorosa. Elég nagy bajban lennénk, ha egy
ilyen teljesítményű valamit
>el kellene látnunk folyamatosan
energiával.

Köszönöm, már én is sokalltam azt a négy t-ét. Nem az én
szövegem a zavaros, hanem a média tájékoztatása a hiányos és a
megtévesztő! Nyilvánvaló, hogy ez esetben nem a szenzációhajhász média
buherálta meg a híreket.

>A petawatt a berendezés csúcsteljesítménye,
amelyet nagyon rövid idő alatt bocsájt ki. >Ez a nagy pillanatnyi
teljesítmény új lehetőségeket nyit az anyag kutatásában. Segítségével
nagyon rövid távolságon igen nagy sebességre lehet felgyorsítani
elektronokat és egyéb  részecskéket, ami a prágai ELI lézer egyik fő
célja.

Amit nem értek, az az, hogy minek ezeket a szerencsétlen
elektronokat gyorsítgatni?
Több mint 100 éve a világ több száz
laboratóriumában több ezren nap mint nap ezzel ütik el az időt, nem kis
energiákat pocsékolva, és száz éve pontosan annyit tudunk az
elektronokról, azok kölcsönhatásairól, surárzásáról, mint száz évvel
ezelőtt. Ez arra emlékezetet, mint amikor apáink gyerekkorukban versenyt
futottak a parasztház földudvarán a madzagra kötött, fából faragott
játékautóikkal, és nem tudták abbahagyni az értelmetlen játékot.
Na
persze ez az egész azért van, mert a csibész Max Planck, - aki egész
életében mást sem csinált, mint fűt, fát, bokrot összeszorzot egymással
és elosztotta a vonatfütty negyedik hatványával, majd azt mondta a
bírkáknak, hogy itt a bizonyíték, hogy a fizika törvényei nem
vonatkoznak az atomi világra, így mást se kell tenni, mint elméleteket
meg ákom-bákomokat gyártani - könnyedén rávette a buta Einsteint, hogy
tegye bele a relativitáselméletébe, hogy a tömeg is relativisztikus,
vagyis sebességfüggő, így a "kutatók" a mai napig nem tudnak betelni
ezzel a butasággal.
Cserébe Einstein kapott Planck-tól (Planck-nak az
összes porosz akadémikussal szemben nagy nehezen, de sikeresen megvívott
csatája után) egy akadémiai széket, egy fényelektromos elméletet és a
kapott fényelektromos elméletért egy Nobel-díjat. Se előtte, se utána
nem tette még így lóvá a tudományos világot senki, mint a "nagy" Max
Planck. Az egész világon Planck tudta egyedül, hogy mivel az elektron
tömege nem állandó, így az elektron nem részecske, hanem ionizált
gázatom, melynek a tömege az őt ionos állapotba hozó fotonok, X-ray
fotonok tömegével növekszik meg. Hogy ez mennyire így van, ahhoz nem
kell egyetlenegy gyorsító sem, csak az elektron sebességét el kell
osztani a hullámhosszával vagy a kinetikus energiáját a Planck
állandóval (de Broglie képlet visszafelé) ahhoz, hogy megkapjuk az ionos
állapotot okozó foton vagy X-ray foton elektromágneses rezgésszámát. Az
ionizáló foton, X-ray foton tömegét a rezgésszámából pedig az m =
h/c^2*frekvencia vagy az elektron kinetikus energiájából az m =
m*v^2/c^2 képletből kapjuk meg.
Azt is jól tudta Planck, hogy ha ő
előáll az igazsággal, akkor ezért őt valószínűleg nem fogják majd akkora
becsben tartani, mint amekkora becsben tartották azért, mert negatív
töltésű gázionokat ugráltatott Bohr atommodelljében, melyek 1913-tól
1932-ig (a neutronak elnevezett, 20 perc alatt elbomló gázmolekula
felfedezéséig) az egymást 23000N erővel taszító pozitív hidrogénionok
körül lejtették a köreiket. Így a totális bukást elkerülendő, inkább azt
a megoldást választotta, hogy egy buta emberből akadémikust és
Nobel-díjas "fizikust" kreált, elkerülendő ezzel, hogy az emberek
elgondolkodjanak azon, hogy mi az elektronok és más ionizált atomok
tömegváltozásának a valódi okozója.
More details available here:
http://particle.loomhost.com
Érdekes, hogy néhányszor 10eV-os energia
befektetésével már "protonokat", helyesebben elemi hidrogénionokat lehet
nyerni pl. izzó fémfelületeken vagy gázkisülésekben. Ugyanez nem
történik meg, ha a CERN-i LHC-ben csak úgy beengedik a hidrogénatomokat
a 125GeV-os elektrosztatikus térbe az anód előtt fél centivel.
Az
összesen négy müont és két fotont, azaz 0.4 proton tömeget detektáló és
133 proton tömegű Higgs-bozont hazudó genevei csalóknak még nagyon nem
jött be, hogy nem proton részecskéket nyernek a hidrogénatomoknak az
anódra történő injektálásakor, hanem az anód atomjai által ionizált
hidrogénatomokat.

Nos itt az ideje ezt a sebességfüggő tömeg ökörséget
leleplezni!

Képzelje el kedves István a következő helyzetet! Ön egy
belülről kivilágított zárt vasúti kocsiban ébred fel egy métermázsán
ülve. Mivel előzőleg a fülébe Pur habot nyomtak, így nem hall semmit.
(Bocs, de a füldugót könnyedén ki tudná szedni.) A vasúti sínek olyan
precízen vannak megépítve, hogy a vonatszerelvény nem zötykölődik rajta
egy cseppet sem és az ütközők közötti hézag is ki van hézagolva. A sínek
mellett egy rendőr beméri a radarjával a szerelvényt, amely 120 km/h
sebességgel halad, melyről ön nem tud semmit, lévén hogy nem hall és a
szerelvényből sem lát ki, így a fizikai állapotáról annyi tudomása van,
amennyit lát, azaz, hogy ön a vasúti kocsiban nyugalmi állapotban
csücsül a métermázsán. A vasúti sínek körbe futnak az egyenlítőn és a
szerelvény a Föld forgásának az irányában halad a 120 km/órás
sebességével. Az egyenlítőn egy hosszúsági fok óránként 1631 kilométert
tesz meg a Föld forgástengelye körül. Önnek most már három fizikai
állapota van, melyek közül csak egyről, a nyugalmi állapotról van
tudomása. A Föld a Nap körül 104400 km/órás sebességgel űrhajózik önnel,
mint a többi 7 milliárd asztronautával együtt, akik semmit sem fognak
fel az egészből, mivel az égboltra feltekintve az óriási távolságok
miatt mozdulatlannak látnak minden égitestet, nincsenek a világűrben
elsuhanó villanyoszlopok, előbukkanó majd eltűnő hegyek és völgyek, vagy
sátorbontó vándor cirkuszosok. Eddig önnek négy különböző fizikai
állapota van: egy nyugalmi, egy 120 km/órás, egy a Föld középpontjából
megfigyelt 120+1631=1751 km/órás és egy a Nap irányából megfigyelt
104400 km/órás sebessége.
Fokozzuk még egy kicsit a dolgot! Fogjuk rá a
vasúti kocsiban világító lámpából kilépő fotonokra, hogy van szemük és
beszélni is tudnak. Mit fognak ezek a fotonok mondani, amikor az ön
testével ütköznek? Nyilván azt fogják kérdezni egymástól, hogy ezt az
Istvánt meg ugyan honnét lőtték ki, mivel az egymás mellett haladó
fotonok egymásra tekintve azt tapasztalják, hogy ők vannak nyugalmi
állapotban és ez az István rontott nekik 299792 km/sec-kel.
Így már a
relativitáselméletnek nevezett butaság szerint önnek van egyidejűleg egy
nyugalmi és négy különböző mozgási tömege, melyek közül az egyik a
fénysebességből ered.
Lehet egy fizikai testnek egyidejűleg öt különböző
tömege? Nem! Az ön fizikai állapota a vasúti kocsiban nevezhető nyugalmi
állapotnak? Igen, de csak mindaddig, amíg szándékosan semmibe vesszük a
négy másik fizikai állapotát. Viszont ezeket is figyelembe véve megmarad
az ön nyugalmi állapota is.
Ezért egy kolosszális hülyeség az, amit
Planck megetetett Einsteinnel, Einstein pedig a hozzá hasonló buta
emberekkel!!!
A fenti példából jól látható, hogy minden test a saját
vonatkoztatási rendszerében állandóan nyugalmi állapotban van és a
sebesség csak kölcsönhatás esetén mutatkozik meg.
Ha nincs kölcsönhatás
vagy megfigyelő, aki például a tárgyakról kibocsátott vagy visszavert
fény és a retinájának a kölcsönhatásból észleli a mozgást, akkor nincs
sebesség sem.
A fizikai testek tömege mindössze két módon változhat meg
a tömegmegmaradás törvénye miatt:
1./ Elveszünk a test tömegéből,
miáltal két vagy több test jön létre.
2./ A változtatni kívánt test
tömegéhez hozzáadjuk egy másik test
tömegét.

*********************************
TEHÁT CSAK EGYFÉLE TÖMEG
VAN, MELY NEM NEVEZHETŐ SEM NYUGALMI, SEM PEDIG MOZGÁSI TÖMEGNEK, MIVEL
EGYETLEN TESTRŐL SEM JELENTHETŐ KI, HOGY AZ NYUGALMI ÁLLAPOTBAN VAN VAGY
PEDIG MOZGÁSBAN, MIVEL EGY TESTNEK EGYIDEJŰLEG LEHET NYUGALMI ÁLLAPOTA
ÉS SZÁMTALAN SEBESSÉGE IS! TÖMEGE VISZONT CSAK
EGY!
*********************************

Mivel a tömegmegmaradás törvény,
ezért a relativitáselmélet és a sebességfüggő tömeg egy kolosszális
hülyeség. Jól tudom, hogy ennek a felfogása és elfogadása nem várható el
azoktól, akik az egész életüket-(14-18év) ebben a butaságban sínylődve
élték le, mint nagy tekintélynek örvendő "részecskefizikusok".

A nem
létező idő képes lassulni és a szerkezettel nem rendelkező teret is meg
tudja görbíteni, a kitalált, nem létező inerciarendszerek egymással
egyenértékűek, nyugvó foton nincs, de a nyugvó foton tömege 0, a
kitalált feketelyukak kitalált gravitációs hullámokat keltenek és
Einsteinnek a fizika az puszta geometria.
A potsdami Albert Einsten
Institute-ban nap mint nap vagy 60 kretén geometriai analízist végez, és
a hülyeségeikből már a szupergravitációig jutottak. Csak a racionális
gondolkodásra totálisan alkalmatlan idiótáknak nem ugrik be, hogy a
speciális relativáselmélet az nem az általános relativtáselméletnek a
kiegészítése, hanem az abban foglalt ökörségeknek a tagadása. Az
egyikben van gravitáció és a fénysebesség is állandó, a másikban nincs
gravitáció és a fénysebesség sem állandó, miközben nagyon jól tudjuk,
hogy gravitáció mindenhol van és a fénysebesség is állandó.
Sem a
mutatós óra sem az atomóra nem mér semmi féle ídőt, csak azonos
rezgésfázisokat számlálnak. Ezért van az, hogy amelyik óra gyorsabban
rezeg, az több azonos rezgésfázist számlál, mint a lassabban rezgő
társa, így több "időt" mutat. Ha a kvarcórában merül az elem, akkor
ugyebár lassul a nem létező idő.

>A bukaresti ELI lézernél a nagy
teljesítményt, illetve az
>ezáltal felgyorsított részecskéket, és azok
sugárzását atommagok szétbontására,
>reakcióira akarják
felhasználni.

Ez olyan, mint az "akartam adni egy pofont a Sanyinak, de
adtam egy pofont a Jóskának,  a Jóska a Pistának, Pista pedig adott
egyet Sanyinak, így a végére Sanyi megkapta a neki szánt pofonomat".
A
radioaktív izotópok mindenféle hókuszpókusz nélkül ontják magukból
azokat a gamma-sugarakat, melyek szétverik azokat az atommagokat,
amelyeket szét lehet verni, amelyeket pedig ezek a gamma-sugarak sem
vernek szét, azt a bucharesti Jóska-Pista-Sanyi herkentyű sugárzása sem
fogja szétverni, főleg, hogy az energiaszintjük elmarad a radióaktív
izotópok által sugárzott gamma-sugarak energiaszintjétől.
http://www.eli-np.ro
Gondolom, hogy itt a "kutatók" arra spekulálnak,
hogy ha majd gyors egymásutánban sok kis ütés éri az atommagot, akkor az
majd széthasad. Ami itt a látókörükön kívülre került, az az, hogy az
egyszer megütött atommag nem fogja egy helyben várni a következő
koccanásokat, hacsak Tóthok módjára ki nem drótozzák négy sarokra.

>2.
Az ELI lézer természetesen valódi lézer (fényerősítés indukált
emisszióval),
>és a nagyberendezés a hagyományos lézerelrendezés mellett
felhasznál nemlineáris
>kristályokat is. Mindezek nem rontják el a
lézerek legfőbb lézertulajdonságát,
>az ún. koherenciát. A koherencia
például elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy
>a lézerrel
attoszekundumos impulzusokat keltsünk (1 attoszekundum a
másodperc
>milliomod részének a milliomod részének a milliomod része).
Amiben specifikusak
>a rövid lézerimpulzusok, az a hullámhossz: Ahhoz,
hogy rövid impulzusokat
>keltsünk, a lézernek (koherensen) széles
hullámhossz-tartományban kell
>sugároznia. Az természetesen butaság,
hogy a lézerek "bármekkora távolságban is
>összetartók maradnak,
ugyanakkora marad a keresztmetszetük". Minden lézer
>nyalábja tágul a
diffrakció jelenségének következtében, de az izzólámpa
>tágulásánál
nagyságrendekkel kevésbé.
>Ez igaz az ELI lézerre is.

Az igazi
lézernyaláb az a fénynyaláb, amelyben olyan különböző frekvenciájú
elektromágneses mezők vannak egymás mellett, amelyek erősítik egymás
elektromágneses rezgését. Az erősítés által lesz a fénynyaláb
összetartó, koherens lézernyaláb. Az a fénynyaláb, amelyben diffrakció
jön létre és ezáltal széttartóvá válik - NEM lézernyaláb, nincs benne
meg az erősítés feltétele, valamelyik fotonnak vagy fotonoknak olyan a
frekvenciája, hogy az elektromágneses rezgése révén erősítés helyett
eltolja a nyalábban lévő fotonokat magától!!! A tudományban az nem úgy
működik, hogy igaz, hogy nem az, de már olyan közel van hozzá, hogy
hívhatjuk annak is. Vagy az, vagy nem az! 0 or 1, false or true!

Lehet
visszavonni a címemet a listáról! Hamarosan én is ezt fogom tenni az
egyetemknél az önök fizikusi diplomájával.

Üdvözlettel,
Fekete
Gábor

 

 


Archive powered by MHonArc 2.6.19+.

Top of Page