ELFT HÍRADÓ

[Mészáros "mpeter" Péter <mpszakkor AT gmail.com>]

2011/3/31 dr Zana János 
Janos.Zana AT uni-corvinus.hu

>  Kimaradt a felsorolásból mégegy elem: a veláris í hang. Ez mély
> hangrendű, és ilyen rag is jár hozzá. Közismert pl. férfival.
>
> De ez sem következetes, mert például azt mondjuk: szívvel
>
> Megpróbálok rendszert vinni a dologba (de nem vagyok nyelvész):

A "férfi" ragozásáról:
A teljes szó: férfiú (="férjnek való fiú"), csak az ú hang lekopott, habár
cinikus-modoroskodó-pejoratív felhanggal ritkán ma is használjuk. A "férfi"
így rövidült formájában megtartotta a vegyes hangrendűségét, a "fiú" szóra
utalva, ami mély toldalékot vonz.
(Önmagában a "fiú" szó gyereket, fiókát jelentett, konkrét nemi meghatározás
nélkül, lásd Arany: Családi kör: "nézz ki, fiam, Sára".)

"í" hang:
Az egy szótagú, í-t tartalmazó szavak bizonyos esetekben mély ragot kapnak,
de csak azért, mert valamikor mély hangrendű szónak számítottak:
szív (igeként) -om, -ja (de főnévként már nem!)
zsír, híd, kín, pír (=piros), nyíl, nyír, sír (igeként is főnévként
is), csín(y) (=csinos), bír, csík, hív (-ja, om: igeként, de ott a még
megmaradt ú-s változat a "hiú"="hívságos"), víg stb.

Extrabónusz:
tyúk (-ot, -om) DE régies, tájnyelvi változatában megvan a mély í-s
változata: "tik", mély ragot is kap: "vettem egy tikot".




>               mpeter
>                  :-)


             MOBILIS
Interaktív Kiállítási Központ
                Győr