Tanárok vitafóruma

["Andras Lutter" <lutter AT dkrmg.sulinet.hu>]

RBF írta:
> A leépítések viszont sajnos nem rajtuk múlik, arra szerintem is sajnos
> szükség van, egyszerűen nincs kit oktatni, mondhatnám viccesen, hogy

Hahó!

Csak az a problémám, hogy a "kevesebb diákhoz kevesebb tanárt" feltevésből 
nem következik az "óraszámemelés szükséges". Bár ez az érvelés igen sokszor 
megjelenik, mintegy az óraszámemelés alapdogmájává vált.  Miért nem tűnik 
fel mindenkinek, hogy helytelen?

Ha pl.a gyerekek száma (extrém ellenpélda) felére csökken, akkor őket 
feleannyi tanár tanítaná dupla óraszámmal?
Vagy: ha az egyik iskolában felére csökken, a másikban nem változik a 
gyerekek száma, akkor mindkét iskolában kevesebb tanár tanítson magasabb 
óraszámban?
Vagy: nálunk lokálisan nem csökken a gyereklétszám. Miért kell akkor 
csökkennie a tanárlétszámnak?
Vagy írjunk fel egyenletet: 
(tanárlétszám*tanári_óraszám)/(gyereklétszám*gyerek_óraszám)=állandó? Valami 
ilyesmi, de finomíthatunk rajta. Mi lesz, ha a tanárok óraszámát 20%-kal 
növeljük, a tanárok létszámát pedig 17%-kal csökkentjük? A számláló állandó 
marad. Csökkentsük most a gyereklétszámot... Kevesebb diákra valóban most 
kevesebb tanár jut, de... hol itt a bibi?

Egy helytelen érvelést nagyon nehéz megmagyarázni, mint pl. azt, hogy: 
"ánégyzet meg bénégyzet egyenlő cénégyzet, tehát kék az ég". Értitek, miről 
beszélek? Ha nem, még megpróbálom elmagyarázni.

Szóval itt egy hibás alapdogmáról van szó, és szerintem fontos lenne, hogy 
mi ezt tisztán lássuk, mert úgy látom, sokan bedőlnek ennek.

Sziasztok

Lutter Andras