Tanárok vitafóruma

["Siegler Gabor" <siegler AT s2.berzsenyi.isk.tvnet.hu>]

Kedves Listatagok!
Nem hiszem, hogy különösebb hatása lenne a kerettanterv körüli
vitánknak (?, inkább eszmecserénknek). Túl kevesen vagyunk ehhez
és az elfogultság vádját is nehéz leküzdeni. Persze ebben a
helyzetben az a kérdés jutott eszembe, hogy vajon a heti egy órában
tanuló állampolgár (ugye mindenki tudja, hogy 5-8 év múlva diákjaink
felnõtt munkavállalók lesznek) meg tudnák-e nézni, hogy hányan
vannak erre a listára feliratkozva?... Nem hiszem, pedig bizton
állíthatom, hogy az Internetes ismeretek oktatása ma a legdivatosabb
téma.

Mit kell tanítani?
Röviden: azt, amire szükség van és várhatóan szükség lesz. Nem
több ezer és nem több száz éves tudományról van szó. 5-10 éve
mást tanítottunk, mint ma és 5-10 év múlva biztos mást fogunk. De
azt mindegyikünk láthatja, hogy vannak olyan témák, és lassan
kikristályosodnak olyan ismeretek, amelyek idõtállóak. Sajátos
problémája az informatikának, hogy legalábbis eszközeiben (szoftver
és hardver) a tágabb és szûkebb igényekhez és lehetõségekhez kell
alkalmazkodni.
Meggyõzõdésem, hogy bármely tantervben (NAT, Keret, ?,....)
kerülni kell a konkrétumokat (informatikai eszközök megjelölése,
milyen szoftver, ezek speciális szolgáltatásai). Értelmetlen a DOS
(WIN, LINUX...), vagy nem DOS vita. Úgyis olyan operációs
rendszert használunk és remélhetõleg annak csak általános
szolgáltatásait tanítjuk, amely környezetünkben elérhetõ. Ha valaki
egy operációs rendszert ismer, és fõleg annak logikáját érti, akkor
az a többit is képes lesz elsajátítani.
Heti egy óra
Számomra érthetetlen, hogy miért kell egy tantervnek egy ismeretkör
minimális követelményét maximális célként megcélozni. Ha jól értem,
akkor ez történik a NAT-ban elõírtak kerettantervesítésével. Nekem a
minimális a minimumot jelenti és nem az optimálist. A minimális
ismeret megléte a gyermek továbblépésének a feltétele. Heti egy
órával se ismereteket, se jártasságot nem lehet hatékonyan átadni. A
tanításra, tanulásra szánt idõ, eredményesség szempontjából, nem
additív mennyiség, a hatékonyság az óraszám felezésével
gyorsabban csökken.
A heti 1 óra bõvítése nem utalható vissza az egyes iskolákhoz, mert
az csak a helyi érdekérvényesítési erõviszonyokon fog múlni, hogy
lesz-e, vagy sem. Ez pedig nem pedagógiai koncepció. Mondjuk ki
nyugodtan, ez a terv a minõséget, amely egy nagyon-nagyon lassan
fejlõdõ képzõdmény, feláldozza a mennyiség (az
óraszámcsökkentés) érdekében.
Azokkal az elõttem szólókkal értek mélységesen egyet, akik a mai
pedagógiai divattal szemben, nem az óraszám drasztikus
csökkentését szorgalmazzák, hanem a tananyagot kívánják
csökkenteni. Ezzel lehetõség lenne arra, hogy tananyag nagy
részét, készségeket és jártasságokat az iskola falai között sajátítsák
el gyerekek. Lehetõleg csak az elkerülhetetlen egyéni tevékenység
maradjon otthoni munkára. (Nem elemezném, hogy informatikából a
heti 1 óra + házi feladat vagy heti 2 óra, de nincs házi feladat
eredményesebb-e.)
Heti nulla óra
Miért nem 0 órában kell tanítani informatikát? Vagyunk még
néhányan, akik a KÖZOKTATÁS szót szeretnénk az eredeti
értelmezésében használni. A felnõtt világ másról sem szól, hogy ki,
hol, és milyen módon használ informatikai eszközöket. Ha nem az
állami finanszírozású iskolák, akkor majd a magán oktatás kielégítik
a képzési igényeket. Esély egyenlõség...?
Bocs, hosszú lett.

Siegler Gábor
Berzsenyi Dániel Gimnázium