ELFT HÍRADÓ

[mcsete AT physx.u-szeged.hu]

Szeminárium meghívó

Cím: A METÁNKÉPZŐDÉS ALTERNATÍV LEHETŐSÉGE ÉS BIOLÓGIAI JELENTŐSÉGE EMLŐSÖKBEN

Előadó: Prof. Dr. Boros Mihály,tanszékvezető egyetemi tanár
SZTE ÁOK Sebészeti Műtéttani Intézet

Időpont: 2021. november 9. (kedd), 14.00 óra
SZTE TTIK FTCS Budó Ágoston tanterem & online
https://join.skype.com/NYACt528rbQF


Absztrakt:
Közismert, hogy a biológiai metánképződéshez anoxiás környezetre és  
anaerob, metanogén prokarióták (Archeák - korábbi elnevezéssel  
ősbaktériumok) aktivitására van szükség, így a tankönyvi leírások  
szerint az emberi gyomor-bél traktusból származó metán is kizárólag az  
obligát anaerob flóra terméke. Ugyanakkor in vitro (Ghyczy, FASEB J  
2003) és in vivo vizsgálatok is kimutatták a nem mikrobiális  
metánképződés lehetőségét több alternatív útvonalon, oxigén  
jelenlétében is, mitokondriumokban és eukaryota sejtekben (Ghyczy,  
Cell Physiol Biochem 2008), növényekben (Keppler, Nature 2006)  
cianobaktériumokban (Keppler, Sci Adv 2020) és Acidovorax speciesekben  
(Wang, PNAS 2021) és valószínű, hogy ez a jelenség az emberi  
szervezetben is lejátszódik (Keppler, J Breath Res 2016). Fontos  
továbbá, hogy a mitokondriális légzési lánc gátlása is jelentős  
mértékű metánképződést indukál mind növényekben (Wishkerman, Plant  
Cell Environ 2011), mind rágcsálókban (Tuboly, Am J Physiol 2013), a  
metanogén flórától függetlenül. Felmerült tehát a kérdés, hogy az  
emlősökben kimutatható metán - pontosabban a kilégzett levegőben  
detektálható gázmennyiség - összefüggésben állhat-e helyi vagy  
szisztémás hipoxiás eseményekkel, oxido-reduktív stresszel, vagy  
mitokondriális diszfunkcióval - és az is, hogy a gáz biológiailag  
inert metabolikus végtermék, vagy képződése, más gázmolekulákkal  
történő kölcsönhatása befolyásolhatja-e ezeket az intracelluláris  
eseményeket. Előadásomban konkrét példákon keresztül szeretném  
bemutatni a Sebészeti Műtéttani Intézet legfontosabb technológiai  
repertoárját ezen a területen (a mitokondrium funkció felmérésére  
szolgáló nagy felbontású respirometriát és a metánképződés detekcióját  
lehetővé tevő fotoakusztikus spektroszkópiát), és megpróbálom  
meggyőzni a hallgatóságot, hogy kísérletes körülmények között, exogén,  
normoxiás metán alkalmazásával valóban befolyásolhatjuk a hipoxiás  
események nyomán kialakuló gyulladásos reakciót, többek között a  
szepszis, vagy a szív-tüdő gép alkalmazásakor észlelhető  
gyulladásos-hemodinamikai válaszokat, klinikailag releváns  
állat-modelljeinkben.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Dr. Csete Mária
Szeminárium koordinátor




----------------------------------------------------------------
This message was sent using IMP, the Internet Messaging Program.