Tisztelt Kollégák!
Mivel
1. A kutatói munkát érintő alapvető fontosságú kérdésről van
szó,
2. Az EISZ kissé nehezen kezelhető szerkezetben részletezi a
helyzetet
3. Az Elsevier híradása semmitmondóan rövid,
idemásolom a Holl András levele alapján elérhető teljes
információt egyben, kiemelve az utolsó válasz nemzetközi
kitekintésű részét:
1.EISZ kérdések-válaszok:
Kérdések és válaszok az Elsevier tárgyalásokról
Az alábbiakban összegyűjtöttünk az Elsevier tárgyalásokhoz
kapcsolódó legfontosabb információkat.
Az EISZ 2018 márciusában kezdte meg az Elsevierrel a
tárgyalásokat a 2019-re szóló szerződésünkről a ScienceDirect
Freedom Collection, Scopus, és SciVal adatbázis tekintetében. Az
eddigi tárgyalások során a kiadó nem nyújtott be olyan
ajánlatot, amely megfelelne a tárgyalóbizottság által
megfogalmazott igényeknek. Mivel a jelenlegi szerződésünk 2018.
december 31-én lejár, így várható, hogy a ScienceDirect Freedom
Collection, Scopus, és SciVal adatbázisok hozzáférésében
problémák léphetnek fel 2019. január 1-től.
K: Ki vesz részt a tárgyalásokon?
V: A tárgyalóbizottság vezetője: Török Ádám, a
Magyar Tudományos Akadémia főtitkára
A bizottság tagjai:
Birkner Zoltán, elnök, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és
Innovációs Hivatal
Gelencsér András, alelnök, Magyar Rektori Konferencia
Havady Tamás, tanácsadó, Innovációs és Technológiai
Minisztérium
Horváth Zita, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár,
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Monok István, az EISZ Programtanács elnöke
Szász Károly, kancellár, Semmelweis Egyetem
Urbán Katalin, osztályvezető, EISZ Titkárság
K: Mi volt a tárgyalások célja?
V: Az Elsevier Magyarországon 18 éve szolgáltatja a
tartalmait az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti
Program keretében. Ez idő alatt a kiadó által felszámított
díjak egyre emelkedtek, nagyrészt ez okozta a jelenleg már
fenntarthatatlan helyzetet. Ez nem magyar sajátosság, az
elmúlt években egyre több külföldi intézmény mondta le a nagy
kiadókkal kötött, úgynevezett big deal előfizetéseit, mivel
már nem tudták fizetni a folyamatosan emelkedő díjakat.
A közelmúltban több intézmény és konzorcium is lépett abba az
irányba, hogy az előfizetések helyett úgynevezett átmeneti
(transitional, offset, read-and-publish stb.) megállapodásokat
kössenek a különböző kiadókkal. A sikerek mellett azonban ez a
kezdeményezés az Elsevier esetén minden esetben ellenállásba
ütközött.
2018 végre változást hozhat a könyvtárak és intézmények
kiszolgáltatott helyzetében, és úgy tűnik, hogy a tudományos
kommunikáció piacán az erőviszonyok átrendeződését
figyelhetjük meg: korábban példátlan volt, hogy az egyetemek,
könyvtárak és kutatóintézetek sikertelen tárgyalások esetén
felálltak az asztaltól. Mára ezt több német és svéd intézmény
megtette, és világszerte várható, hogy amennyiben a kiadó nem
változtat az agresszív üzletpolitikáján, az előfizetések
lemondása tömegessé válik.
A kiadókkal folytatott tárgyalások kimenetele azonban nem
csupán gazdasági szempontból meghatározó: széles körű, hazai
és nemzetközi összefogással egy régóta esedékes
kötelezettségünknek tehetünk eleget azáltal, hogy a jelenleg
diszfunkcionális és fenntarthatatlan tudományos kommunikációs
rendszert a kutatói- és széles szakmai közösség érdekeinek és
igényeinek megfelelően egy átlátható, versenyképes, és hosszú
távon fenntartható modell váltsa fel.
K: Miért fontos éppen most Open Access (nyílt hozzáférésű
publikálás) szerződéseket kötni? Nem várhat ez?
V: A tudományos kiadók ellenérdekeltek az Open
Access-re való áttérésben, mivel ez a bevételük csökkenéséhez
vezethet. A RELX csoport (az Elsevier anyavállalata)
részvényeseinek szóló éves beszámolóiban évek óta szerepel az
a bekezdés, miszerint az Open Access terjedése hátrányosan
érintheti a 40%-os haszonkulccsal működő üzleti modelljüket.
Az elmúlt években több szervezet is megpróbált lendíteni a
nyílt hozzáférésű publikálás arányán, azonban az előírásokkal
történő szabályozás eddig nem hozott átütő eredményt. A
mozgalom mára olyannyira kiszélesedett, hogy küszöbön áll az
áttörés: az Amerikai Egyesült Államok több intézménye után
Kína is bejelentette, hogy csatlakozik az Open Access (OA)
áttérést segítő kezdeményezésekhez.
Az európai kutatásfinanszírozó testületek (köztük az European
Research Council) által idén bejelentett Plan S preambuluma is
kiemelte és elismerte, hogy az átmeneti szerződések
gyorsíthatnak az OA átállás menetén, illetve elfogadhatónak
nevezte, hogy az ilyen szerződések keretében finanszírozott
publikációk kivételt képezhetnek a szigorú szabályozásuk alól,
miszerint a hibrid OA modellt nem tartják támogatandónak.
Az EISZ jelenleg a Taylor & Francis és a De Gruyter
kiadóval rendelkezik hasonló szerződéssel, és ez 2019-ben
várhatóan tovább bővül olyan kiadókkal, mint a SpringerNature,
Wiley, Akadémiai Kiadó, Sage, RSC.
Elhivatottak vagyunk aziránt, hogy az eddig kizárólag
előfizetésekre fordított összegeket a magyar tudományos
kibocsátás erősítése és láthatóbbá tétele érdekében egyre
nagyobb arányban Open Access publikációs költségekké alakítsuk
át, azonban az Elsevier ebben nem volt partner.
K: Mi a magyar fél álláspontja?
V: A jövőben kizárólag az Open Access publikálást
100%-ban támogató, Read & Publish szerződést kívánunk
kötni a kiadóval. A szerződés összegét a jelenlegi
ScienceDirect Freedom Collection előfizetési díjában (éves 4,6
millió €, 2018 decemberi árfolyamon ez kb. 1,5 milliárd
forint) maximalizáltuk. A magyar álláspont szerint a korábbi
évektől eltérően ez az összeg két összetevőt foglalna magában
2019-ben: az előfizető intézménynél megjelenő levelező szerzős
cikkek publikációs díját, és a ScienceDirect előfizetési
díját.
A kiadó ezzel a konstrukcióval továbbra is megtarthatná a
Magyarországról származó bevételét, a magyar kutatói közösség
azonban a hozzáférés mellett további előnyökben is részesülne,
és mentesülne az OA publikálási költségek alól.
K: De másfél milliárd forint nem is olyan nagy összeg egy ilyen
fontos tartalomért. Miért nem lobbiznak inkább több pénzért a
fenntartó hatóságoknál?
V: Regionális- és globális szinten a magyar
előfizetési díj kiemelkedően magasnak mondható, különös
tekintettel az ország gazdasági és tudományos teljesítményére,
amelyekkel a ScienceDirect előfizetési díja nem mutat
semmilyen összefüggést. A kiadók árazási politikája nem
nyilvános, ezáltal ellenőrzés nélkül tudják országra szabni az
előfizetési díjakat. Erre az Európai Egyetemek Szövetsége
(EUA) által publikált jelentés is felhívta a figyelmet, sőt az
EUA 2018 őszén panasszal is élt az Európai Bizottságnál a
tudományos kiadók monopolhelyzete miatt.
A jelenlegi előfizetési díj 2013-ban emelkedett drasztikusan,
amikor is a kiadó az intézmények által korábban egyénileg
előfizetett és abban az évben lemondott nyomtatott folyóiratok
díját egyszerűen hozzáadta az elektronikus előfizetési
díjakhoz.
Az EISZ teljes költségvetésének közel 45%-át az Elsevier
termékei teszik ki, így elmondható, hogy 2018-ban az EISZ a
központi költségvetését is meghaladó összeget fizet az
Elsevier szolgáltatásaiért, és az intézményi befizetések
fedezik az összes többi tartalmat.
K: Az év során több levelet is kaptam a kiadótól, amelyben azt
írják, hogy az ajánlataik sokkal nagyobb előnyöket biztosítottak
volna a korábbi előfizetési időszakokhoz képest.
V: Mivel a folyamatban lévő tárgyalás részletei és
az indikatív ajánlatok üzleti titkot képeznek, így azokat nem
hozhatjuk nyilvánosságra. A lehető legnagyobb átláthatóság
biztosítása érdekében kértük a kiadót, hogy a széles szakmai
közösség tájékoztatása érdekében a tárgyalási folyamatról
több, konkrét részletet és adatokat is nyilvánosságra
hozhassunk, azonban a kiadó ebbe nem egyezett bele.
Azt elmondhatjuk, hogy az árajánlatokban foglaltak nem
reflektáltak a kéréseinkre, és nem tartalmaztak „kreatív” és
„előnyös” feltételeket a korábbi szerződésekhez képest.
Összességében a kiadó legutolsó ajánlata alapján a konzorciumi
előfizetés költsége éves szinten jelentősen emelkedne anélkül,
hogy ez lényegesen növelné a magyar Open Access kibocsátást az
Elsevier lapokban. Ez az áremelkedés semmiben nem különbözik
az elmúlt években megszokottaktól.
Az EISZ márciusi ajánlatkérője itt érhető el.
K: Mit tartalmazott a kiadó ajánlata?
V: A kiadó ajánlatai semmilyen pontban nem
reflektáltak a tárgyalóbizottság által meghatározott
követelményekre, azok továbbra is az elmúlt évek
áremelkedésével operáltak.
Az Open Access publikálás elősegítésére a kiadó csekély
kedvezményeket biztosított volna az APC (Article Processing
Charges) díjakból, az előfizetési díjakat pedig csak abban az
esetben csökkentette volna, ha a konzorcium által előfizetett
tartalmak is csökkennek.
K: Mi vezetett a tárgyalások megszakításához?
V: Az álláspontok közelítése és érdemi tárgyalás
helyett az Elsevier az utóbbi években a részükről már
megszokott oszd meg és uralkodj stratégiát alkalmazta: egyéni
ajánlatokkal keresték meg a résztvevő intézményeket és a
tárgyalóbizottság tagjaival való egyeztetés helyett a
finanszírozó hatóságok vezetőit.
K: Mi vezetett a tárgyalások megszakításához?
V: Az álláspontok közelítése és érdemi tárgyalás
helyett az Elsevier az utóbbi években a részükről már
megszokott oszd meg és uralkodj stratégiát alkalmazta: egyéni
ajánlatokkal keresték meg a résztvevő intézményeket és a
tárgyalóbizottság tagjaival való egyeztetés helyett a
finanszírozó hatóságok vezetőit.
K: Az Elsevier termékei a leghasználtabb tartalmak az EISZ
adatbázisok körében, a folyóirataik számos tudományterületen a
legmeghatározóbbak. Az egyik legfontosabb tartalom
szolgáltatójával miért nem lehet kivételt tenni?
V: Vizsgálataink alapján az Elsevier termékek
relevanciája mind az adatbázisok használata, mind a
publikációk, sőt a hivatkozások arányában is csökkenő
tendenciát mutat. Tisztában vagyunk vele, hogy a folyóirataik
közül több is kiemelkedően magas minőségű, azonban a kiadó ezt
a helyzetét megpróbálja kihasználni a könyvtárakkal és
intézményekkel szemben, hiszen ezek mindegyike egyedi értéket
képvisel és nem váltható ki más előfizetésekkel.
Az EISZ tartalmak szolgáltatói közül az összes releváns
kiadóval biztató tárgyalásokat folytattunk 2018-ban, ezek alól
egyedül az Elsevier volt kivétel. A kiadó saját magát hozta a
jelenlegi helyzetbe.
K: Mi történik 2019. január 1. után?
V: A kiadótól először csak december 6-án kaptunk
hivatalos információt arról, hogy a hozzáférés megszűnhet,
amennyiben a jelenlegi szerződésünket nem hosszabbítjuk meg.
Mivel ezt nem áll módunkban megtenni, így előfordulhat, hogy
2019. január 1. után a ScienceDirect és a Scopus nem lesz
elérhető.
A kiadó 2019. január 9-én kelt levelében tájékoztatta az
intézményeket, hogy 2019. január 11-től megszünteti a
hozzáférést a tartalmakhoz.
K: Mi a helyzet a korábban előfizetett tartalmakkal? Azok
továbbra is elérhetők maradnak?
V: 2012-ben a tárgyalások során a magyar tárgyaló
fél az árcsökkentés érdekében lemondott az előfizetett
tartalmak örökös hozzáférési jogáról. Ez azt a képtelen
helyzetet eredményezi, hogy habár 2012 és 2018 között
Magyarország több mint 10 milliárd forintot fizetett az
Elseviernek, a kiadó az ez idő alatt előfizetett tartalmakhoz
való hozzáférést sem biztosítja.
A tárgyalások során lépéseket tettünk a korábban előfizetett
tartalmak hozzáférési jogának visszaszerzésére, az ezt
lehetővé tevő közbeszerzési eljárás dokumentációját november
végére előkészítettük, és készek lettünk volna arra, hogy az
intézmények számára az EISZ központi költségvetés terhére
beszerezzük a korábban előfizetett tartalmakat.
Azonban november végén az Elsevier levélben arról tájékoztatta
a tárgyalóbizottságot, hogy ezen a közbeszerzési eljáráson nem
kíván indulni, a korábban előfizetett tartalmak
visszamenőleges megvásárlására csak meglévő előfizetés esetén
biztosít lehetőséget, a szokásos előfizetési díjakon felül.
K: Nem szeretnék illegális eszközökhöz folyamodni – milyen
lehetőségeim vannak, hogy az Elsevier folyóiratcikkeit legálisan
elérjem?
V: A honlapunkon korábban összegyűjtöttük azokat a
lehetőségeket, amelyek segítségével biztosítható a tudományos
szakirodalomhoz való legális hozzáférés. Ez természetesen csak
a cikkek egy részére igaz, de a legtöbb esetben léteznek
alternatív és legális lehetőségek a cikkek letöltésére.
Emellett a kiadó Clinical Key adatbázisa továbbra is elérhető,
2019-ben 13 előfizető intézményben, így az Elsevier orvosi
tartalmaihoz továbbra is biztosított a hozzáférés ezeken a
helyeken. A Compass adatbázis segítséget nyújt a
tájékozódásban.
K: Mi a helyzet a Scopus hozzáféréssel?
V: 2017-ben a kiadóval kötött megállapodás
értelmében a Scopus a ScienceDirect előfizetéshez kapcsolt
termékként került beszerzésre: az intézmények csak együttes
előfizetés esetén férhettek hozzá mindkét tartalomhoz,
külön-külön nem volt lehetőség ezek előfizetésére.
A Scopus adatbázisra 2017 előtt 20 intézmény fizetett elő, az
árukapcsolás után ez a szám 40-re nőtt. Azonban ez a modell
nem hozta magával a használat növekedését: 2017-ben 40
intézmény együttesen alacsonyabb használatot mutatott, mint 20
intézmény 2016-ban.
Ezért a bizottság az árukapcsolás felbontását tűzte ki célul,
azonban a kiadó ragaszkodott hozzá, hogy a Scopus továbbra is
a ScienceDirect előfizetéshez legyen kötve. Egyedül akkor
egyeztek volna bele az igény-alapú beszerzésbe, ha az
intézmények előfizetési díjai drasztikusan növekednek.
Jelen pillanatban a Scopus előfizetés folytatására tehát nincs
lehetőség ScienceDirect előfizetés nélkül.
K: Akkor ez most azt jelenti, hogy Magyarország kikerül az olyan
nemzetközi rangsorokból, amelyek a Scopus adataira alapulnak?
V: Nem. A Scopus rekordjai az indexelt
folyóiratcikkek metaadatain alapulnak, az előfizetésnek
ezekhez semmi köze.
K: A szakirodalom követéséhez, MTMT adatok karbantartásához,
doktori eljárásokhoz elengedhetetlen a Scopus használata. Mit
tehetek hozzáférés nélkül?
V: A tárgyalóbizottság és a széles szakmai közösség
véleménye szerint a tudományértékelési rendszerek
meghatározásakor tartózkodni kell a konkrét piaci termékek
értékelési szabályzatokba való beépítésétől, mivel éppen ezek
a mérőszámok és platformok segítik a szolgáltatókat a
monopolhelyzetük megtartásában.
Az idézettségi adatok eléréséhez továbbra is használható lesz
a Clarivate Analytics cég Web of Science adatbázisa. Tisztában
vagyunk vele, hogy az egyes termékek lefedettsége különböző,
és hogy egyes tudományterületeken a fontosabb folyóiratok csak
egyik vagy másik adatbázisban szerepelnek.
Az elmúlt években több szabadon hozzáférhető termék is
megjelent a piacon, amely kiválthatja a fenti két adatbázis
használatát a szakirodalom és az idézettségi adatok nyomon
követésében. A korábban idézett alternatív hozzáférést
biztosító lehetőségek között külön fejezetben foglalkoztunk az
olyan bibliográfiai adatbázisokkal, mint a Dimensions, 1findr,
Lens, vagy a Semantic Scholar.
K: De a Scopus nélkül még azt sem látom, hogy egy folyóirat
milyen Q1-Q4 kategóriába tartozik. Nem lehet ezeket az adatokat
valahonnan máshonnan elérni?
V: A Q1-Q4 besorolások valóban a Scopus adatain
alapulnak, azonban az ezt szolgáltató Scimago Lab által
fejlesztett termék, a SCImago Journal & Country Rank
szabadon elérhető.
K: Mi a következő lépés? Elképzelhető, hogy a jövőben
megegyeznek a felek?
V: 2018-ban várhatóan már nem tartunk több
tárgyalási fordulót. Amennyiben a kiadó változtat az
üzletpolitikáján és az általa oly sokat emlegetett „választási
lehetőségek” közé beemeli a Read & Publish opciót, úgy mi
is készek vagyunk ismét leülni a tárgyalóasztalhoz. Minden
erőnkkel a megállapodás létrehozásán fáradozunk, és nagyon
reméljük, hogy összhangban a változó nemzetközi fejleményekkel
és tendenciákkal, meg fogunk tudni állapodni az Elsevierrel.
Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a hozzáférés megszűnése a
magyar tárgyalási pozíció változását is magával hozza:
előfizetés hiányában a magyar álláspont nem a jelenlegi
előfizetési díjakat fogja kiindulási alapnak tekinteni.
Az intézmények önrészeivel kapcsolatban, és a további
lépésekről minden felmerülő kérdésre választ adunk a
későbbiekben, addig is javasoljuk, hogy tanulmányozzák a
nemzetközi példákat:
Svédországban az Elsevier előfizetési díjak
megspórolásával több intézmény is létrehozta, vagy növelte a
már meglévő Open Access publikálási alapját.
Finnországban a tárgyalások előmozdítására a kutatók
bojkottot szerveztek.
Németországban a kutatók az Elsevier folyóiratainál
betöltött szerkesztőbizottsági tagságukról mondtak le a
tárgyalások során.
A Kaliforniai Egyetem levélben kérte a kutatóit, hogy vegyék
fontolóra a lektorálási munka felfüggesztését kiadó
folyóiratainál.
2. Az Elsevier híradása:
Elsevier has made
far-reaching offers to meet the requirements of the Hungarian
Electronic Information Service National Program (EISZ MTAK),
including considerable discounts. Despite all our efforts, we
have not been able to come to an agreement to date and the
current contract has now expired. As a result, Elsevier cannot
provide the consortium with access to ScienceDirect, Scopus
and Scival from 11th January 2019.
We have good
relationships with Hungarian universities and are looking
forward to continuing those. We remain open for talks with
EISZ MTAK and are committed to reaching an agreement with them
for the benefit of Hungarian research.
On 2019.01.15. 10:54, András Holl wrote: *-----------------------------------------------------------------------*
| E L F T H I R A D O |
| Az Eotvos Lorand Fizikai Tarsulat informacios es vita-lapja |
|-----------------------------------------------------------------------|
| Az ELFT adoszama (ide kerjuk az SZJA 1 szazalekat!): 19815644-2-43 |
|-----------------------------------------------------------------------|
| A megjelent cikkek tartalmaert teljes egeszeben bekuldojuk felelos. |
*-----------------------------------------------------------------------*
Tisztelt Kollégák!
...
...
Üdvözlettel:
Bottyán László
Wigner FK
*-----------------------------------------------------------------------*
| A FIZINFO a fizikus informacios rendszer resze |
| |
| Cikk, hozzaszolas a |
| |
| fizinfo AT lists.kfki.hu |
| |
| cimre kuldheto. Ilyenkor a subject-sorba a cikk cimet kell irni. |
| A cikk szovege a level torzse. Ez sima szoveg legyen! |
| |
| Informacio: https://mailman.kfki.hu/sympa/info/fizinfo |
| |
| A beerkezo levelek feldolgozasat program vegzi. Az emberi valaszt |
| igenylo kerest, kerdest az alabbi cimre lehet megirni: |
| |
| listsadm AT mail.kfki.hu |
| |
*-----------------------------------------------------------------------*
*-----------------------------------------------------------------------*
| A FIZINFO a fizikus informacios rendszer resze |
| |
| Cikk, hozzaszolas a |
| |
| fizinfo AT lists.kfki.hu |
| |
| cimre kuldheto. Ilyenkor a subject-sorba a cikk cimet kell irni. |
| A cikk szovege a level torzse. Ez sima szoveg legyen! |
| |
| Informacio: https://mailman.kfki.hu/sympa/info/fizinfo |
| |
| A beerkezo levelek feldolgozasat program vegzi. Az emberi valaszt |
| igenylo kerest, kerdest az alabbi cimre lehet megirni: |
| |
| listsadm AT mail.kfki.hu |
| |
*-----------------------------------------------------------------------*
--
VÉDD ISMERŐSEID (ÉS MÁSOK) E-MAIL CÍMÉT!
Amennyiben továbbküldöd ezt a levelet,
előtte töröld ki a levélben szereplő többi címet,
hogy ne keringjenek az interneten.
Ha egymás számára ismeretleneknek küldesz
e-mailt, a címzetteket a Bcc-be írd!
Köszönet érte!
Protect Your buddies' E-mail addresses!
Prior to forwarding this e-mail, please remove addresses
it contains to avoid circulating them around the whole Internet.
If You send e-mail to parties unknown to each other, write all
addresses into BCC field only. Thanks!
PÁLOS Zoltán
E-MAIL: mailto://palos.zoltan AT wigner.mta.hu
WEB: http://www.rmki.kfki.hu/~palos
Személyes adatok(Personal data):
Magyarul: http://www.kfki.hu/cgi-bin/nevtar/pbsearch.cgi?name=P%E1los%20Zolt%E1n&-do=search
English: http://www.kfki.hu/cgi-bin/nevtar/pbsearch.cgi?name=P%E1los%20Zolt%E1n&-do=search
letters to: H-1525 Budapest HUNGARY Bp. 114 Postafiok 49. MTA Wigner FK RMI TFO
Phone:(+36-1)3922222 ext. 3393
"Omnia sponte fluant — absit violentia rebus"
|
