ELFT HÍRADÓ

[Tepliczky István <level AT tepi.hu>]

--------------------------

www.galileowebcast.hu

Élő közvetítésünk február 9-én, csütörtökön 17 órától:

Härtlein Károly (Budapesti Műszaki Egyetem, Fizikai Intézet):
A széndioxidról fizikatanár szemmel - elsőbbség a kísérleteknek!
(ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat)

A szén-dioxid színtelen, szagtalan (esetleg enyhén savanykás szagú), 
savanykás ízű, a levegőnél nehezebb, nem éghető gáz. Vízzel vegyítve 
szénsavat (H2CO3) képez. Töményen belélegezve mérgező! Az ivóvíz 
előkezelésénél és a szennyvíz semlegesítésénél szintén gyakori a CO2 
alkalmazása. Mélyhűtött cseppfolyós illetve szilárd formában (szárazjég) 
-79 °C-ig hűtőközegként használják. A szárazjégszórás a kíméletes 
felülettisztítás egyik eszköze. A szén-dioxidot számtalan helyen 
használják, alkalmazzák: az élelmiszeriparban például a szén-dioxid tesz 
"buborékossá" sok üdítőitalt. A szén-dioxid kibocsájtás szó hallatán 
mindenkinek az jut az eszébe, hogy az emberiség minden évben körülbelül 
negyvenmilliárd tonna szén-dioxidot juttat a légkörbe, ami nagyban 
hozzájárul a globális felmelegedéshez. Mindezekről azonban kevés szó fog 
esni, mert a szén-dioxid halmazállapot-változásai oly csodásak, - nyomás 
alatt könnyen cseppfolyósítható kis sűrűségű, színtelen folyadékká, 
hirtelen nyomás-csökkentéskor (expandáltatva) szilárd hószerű anyagot, 
szénsavhavat, más néven szárazjeget képez - hogy e folyamatok kísérleti 
bemutatásának szenteljük az előadást!

Az előadás helyszíne: az ELTE TTK lágymányosi északi tömbjében (1117 
Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A), az Eötvös teremben (földszint 0.83 
terem). A teremhez további bejárati lehetőség: az 1. emelet 1.67-es vagy 
1.68-as ajtón.

Az előadássorozat honlapja: http://atomcsill.elte.hu/

--------------------------

www.galileowebcast.hu

Élő közvetítésünk február 9-án, csütörtökön 19 órától:

Dr. Kovács József csillagász:
Az asztrofotózás hőskora
(TIT Uránia Csillagászati Szabadegyetem)

A fényképészet az 1800-as évek vége felé jutott el arra a technikai 
színvonalra, hogy az égitestek is megörökíthetővé váljanak. (A korábbi 
nyersanyagok ugyanis nem voltak kellő érzékenységűek a halvány 
célpontokhoz.) Nem kellett sok idő, hogy az asztrofotózás a hazai 
csillagvizsgálókban, Ógyallán és Herényben is a tudomány szolgálatába 
álljon. 1886-ban Gothard Jenő felvételt készített a Lyra gyűrűs-köd 
központi csillagáról. Ezzel beírta magát a természettudomány 
történetébe. (Gothard Jenőre emlékezve)

További információk: www.urania-budapest.hu

--------------------------