ELFT HÍRADÓ

[Forgacs Peter <forgacs.peter AT wigner.mta.hu>]

Tisztelt Kollegak, kedves Laszlo,

Az  Altalad felvetett problema nem is annyira egyszeru, mint azt
talan elsore gondolnank.

Kello folkeszultseg hianyaban nem tudom itt akarcsak roviden is vazolni 
az
egyenletesen gyorsulo ponttoltes sugarzasanak problematikajanak 
torteneti attekinteset, csak annyit, hogy a kerdesnek jo 100 evre 
visszameno irodalma van.
Az elso kerdes ugyanis az, hogy a klasszikus elektrodinamika szerint
ha egy toltes egyenletesen gyorsul,akkor az tenyleg sugaroz-e mint azt 
a Larmor-formula alapjan elsore nyilvanvalonak gondolnank.

Egy ok ami miatt ketsegek merultek fol evvel kapcsolatban szamos kivalo 
fizikusban (peldaul Pauliban), az az, hogy ha a toltes gyorsulasa idoben 
allando, akkor a sugarzasi visszahatas nulla.
Ebbol azt a kovetkeztetest lehet levonni, hogy a sugarzo toltes 
mozgasat NEM befolyasolja az altala kibocsatott sugarzas, ami azert 
meglepoen hangzik.

A masik ok, ami miatt nem is olyan nyilvanvalo ez a kerdes, az pontosan 
az Altalad is folvetett paradoxon. Az ekvivalencia elv alapja ugy lehet 
ervelni, hogy miutan egy egyenletesen gyorsulo vonatkozasi rendszer  
fizikailag ekvivalens egy sztatikus, homogen gravitacios mezovel
amelyben a kerdese toltes nyugalomban van, akkor nyilvanvalonak tunik, 
hogy az egyenletesen gyorsulo toltes tenyleg nem sugaroz.

Itt utalnek Fulton es Rorlich (Ann. Phys. NY, 22, 169, (1963)) cikkere 
ahol ezt a problematikat alaosan koruljarjak, es arra a kovetkeztetesre 
jutnak, hogy az egyenletesen gyorsulo toltes megiscsak sugaroz. Az 
ekvivalencia elv alapjan megfogalmazott paradoxont pedig lenyegeben 
fizikai ervelessel probaljak fololdani: az egesz Univerzumban homogen 
gravitacios mezo foltetelezese eleve nem fizikai, maga az ekvivalencia 
elv csak LOKALISAN alkalmazhato, nem pedig globalisan amire a paradoxon 
epul.

Velemenyem szerint a kerdest legfrappansabban Boulware valaszolja meg 
(Ann. Phys. NY 124, 169, (1980)) aki megmutatta, hogy a toltessel egyutt 
gyorsulo megfigyelo szamara a toltes altal kibocsatott sugarzasa NEM 
eszlelheto.
Ennek pedig pontosan az az oka, hogy a megfigyelo gyorsul!
Maskent mondva a sugarzasi mezo a terido olyan tartomanyaban eszlelheto 
csak,
amely a gyorsulo megfigyelo szamara, eppen a gyorsulas miatt 
elerhetetlen
(ha ugy tetszik esemeny-horizontjan tul esik).

Igy minden rendben van, az egyenletesen gyorsulo toltes tenyleg 
sugaroz, ahogy azt tanultuk,
az ekvivalencia elv is alkalmazhato.

Udvozlettel,

Forgacs Peter
sugarzast, mert az az