ELFT HÍRADÓ

[zagyvai AT reak.bme.hu]

Tisztelt kollégák!

Mint a KFKI campus egyik "lakója", valamint az Izotóp Intézet kft.-vel
közös kéményen osztozó AEKI alkalmazottja megszólítva éreztem magamat a
két kolléga által. A jódizotóp-gyártás és kiszerelés (részben
Lengyelországból importált anyagból) sok éve folyó tevékenység, a
mennyiséget az igény szabályozza. A I-131-ből nagy mennyiséget rendel a
nukleáris medicina, pl. tumoroperációt követő pajzsmirigy-ablációhoz, ami
páciensenként kb. 10 GBq-t igényel.

Részletes leírás pl. itt olvasható:

www.izotop.hu/pdf/egyeb/kornyei.ppt

Az izotópfeldolgozó labor kimenő levegője szűrés után távozik a kéményen.
Tegnap az m1 televízióban is megszólalt már Környei József, tudományos
igazgató, ő precízen elmondta, hogy miért és miképpen volt gyenge a
szűrés, és hogyan fogják kijavítani.

A kibocsátást - mint mindig - most is ellenőrizték a kéményben, illetve a
telephelyen elhelyezett mérőhelyeken. Az őszi munkák kezdete óta
nagyságrendileg ugyanakkora mennyiség ment ki a kéményen, mint tavasszal,
és a telephelyi mérések eredményei is hasonlóak voltak. Csak akkor ugyanez
a mennyiség szinte "referencia" értékként szolgált a fukushimai kibocsátás
európai megjelenésének méréséhez, most pedig "ismeretlen eredetű
szennyezés" lett.

A kibocsátást az egészségügyi hatóság (ÁNTSZ OTH) által meghatározott éves
dózismegszorításból (= a hatásnak leginkább kitett "referencia" lakossági
személyre vonatkozó, túl nem léphető emissziós dózis) levezetett
kibocsátási korlát limitálja. Ez 1 évre 1600 GBq I-131, amelytől az idei
év összegzett kibocsátása még messze van.

A különlegesség a mostani helyzetben a szmogriadót is előidéző sajátos
légköri állapot. A kibocsátás más esetekben hamar szétterül, az
aktivitáskoncentráció csökken. Most azonban, amikor az inverziós
határréteg csak néhány 100 m magasan van, a csóva jóval kevésbé terül
szét, tehát a csóvatengelybe eső mérőállomások (de csak azok) nagyobb
távolságban (Prága) is ki tudják mutatni a radiojódot.

A legfontosabb adat talán az, hogy a mért környezeti légköri
koncentrációk, melynek nagyságrendje 10 - 100 mikroBq/m3, mintegy
100.000-szer kisebbek, mint a természetes radioaktivitás (radon EEC).
Emiatt csak nagy érzékenységű, sok száz m3/óra térfogatáramú mintavevők
képesek mérni, többnapos mintavételi, pihentetési és mérési idővel.

Ennyit röviden, nyilván nálam inkább hozzáértők ennél többet és
precízebbet is fognak majd írni.

Üdv., Zagyvai Péter AEKI - BME NTI