ELFT HÍRADÓ

[uhlar AT konkoly.hu (Karola_Uhlar)]

                                Meghívó
        az  MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete 
                             szemináriumára

Elõadó: Szabó Gyula (MTA KTM CSKI)

Cím: Néhány statisztikai alkalmazás az exobolygók vizsgálata területén

Kivonat:
Az elõadásban a szeptember-december között megvalósult kutatóút 
(University of Texas at Austin) tapasztalatai alapján mutatom be az 
exobolygó-kutatás néhány fontos és kurrens eredményét, illetve nyitott 
kérdéseit. Az exobolygók paramétertér-beli eloszlását vizsgálva 
megismerhettük az exobolygók belsõ szerkezetét és légkörének fõbb 
jellemzõit. A bolygólégkörök egyszerû modelljével általában kielégítõen 
interpretálhatóak a rendelkezésre álló adatok, és beigazolódni látszanak a 
bolygók felhõzöttségével, viharos légköri folyamataival illetve 
evaporációjával kapcsolatos, korábbi merész jóslatok. Egy merõben új 
sejtés szerint a bolygó pályák inklinációja a csillag hõmérsékletével is 
korrelációt mutat, amely újabb merész feltételezéshez vezetett: a bolygó 
pályája és a kis tömegû konvektív zóna spin-orbit csatolásba kerülhet, és 
a csillag "tekert", axiálisan differenciált rotációjához vezethet. Saját 
vizsgálataink bemutatására térve bemutatom, hogy a legforróbb bolygók 
tömegfüggvénye meglehetõsen eltérõen alakul, mint az egyszerû égi 
mechanikai szcenáriók jóslata: közepes tömegû, 2,8 napnál kisebb periódusú 
bolygót nem ismerünk (itt található a szub-Jupiter sivatag). Itt a bolygók 
- a tömegfüggvény szempontjából - két csoportra oszhatóak: a nagy tömegû 
és nagy sûrûségû bolygók bárhol elõfordulhatnak a naprendszerekben, 
ellenben a kis tömegû vagy kis sûrûségû bolygókra periódus cenzor hat a 
2,8 napos keringési periódus környékén. A cenzor oka lehet evaporáció, 
vagy már a kialakulás szakaszában fellépõ, diszk eredetû árapályerõk 
játéka is. Az elõadás második felében áttekintem a radiális sebességmérés 
legújabb kihívásait, és a GJ 436g bolygó létezése körüli kétségeket. Az UT 
exobolygó szemináriumán kifejtettem, hogy a kétség eldönthetõ lenne a FAP 
(fals alarm probability) megfelelõ kezelésével, az "ökölszabály": a 
"normál eloszlású fehér zaj" feltételezésének elvetésével. A mérés 
reziduáljainak bootstrapjével frekvenciafüggõ FAP szinteket számoltam, 
amellyel a hasonló kérdések egyszerûen tisztázhatóak. (Az algoritmus egyéb 
folyamatok, pl. csillagpulzáció analízisénél is használható). Végezetül 
vázolom az exobolygó-rendszerekben esetlegesen elõforduló üstökösök 
megfigyelésének lehetõségeit, esélyeit, illetve azokat az észleléseket, 
amelyek ilyen üstökösök létére utalnak; és ismertetem az exokométákkal 
foglalkozó hazai kutatás jelen állását. Az elõadást többek között GNU-R 
szkript részletekkel illusztrálom, ezzel is propagálva e program 
használatát a magasabb szintû adatelemzéshez.

Az elõadás idõpontja: 2011. január 27., csütörtök  14 óra 

Helye: MTA KTM CSKI elõadóterme 
Budapest, XII., Konkoly Thege M. út 15-17.