ELFT HÍRADÓ

["Szegedi Péter" <pszegedi AT caesar.elte.hu>]

Tisztelt Kollegak!

Elnezest, ha esetleg egy mar kihult vitat probalnek felmelegiteni, de 
csak most jutottam el odaig, hogy a Magyar Tudomany tematikus 
szamanak osszes cikket atnezzem. Tovabbi elnezest azert, mert hosszu 
leszek, mentsegemre szolgaljon, hogy - bar a FIZINFO-nak rendszeres 
olvasoja vagyok - eddig nem raboltam a lista olvasoinak idejet.

A cikkek kozul Kampis Gyorgye foleg tudomanyfilozofiai megkozelitest 
tartalmaz, es a kozles tenyevel kapcsolatban hasonlo konkluziora jut, 
mint Geszti Tamas es masok: a vitanak nem kellene tul nagy feneket 
keriteni a tudomanyos kozeletben, talan nem kellene a Nature-ben, 
vagy akar a MT-ben Jokay-fele cikkeket lekozolni. A dolog megis 
megtortent, es bar nem ismerem a szerkesztoseg munkajat, tehat 
empirikus adataim nincsenek a kozles "miert?"-jere, azert egy gyanu 
megfogalmazodhat bennunk Tasi Istvan cikket olvasva. Ez a cikk nem 
foglalkozik az E=mc^2-tel, tehat nyilvan kevesbe bosszantja fel a 
fizikusokat, de az Intelligens Tervezest illetoen az alapallaspont 
ugyanaz. Ennek alatamasztasara a szerzo tobbek kozott idez az MTA 
elozo elnoketol, jelenlegi alelnoketol es az egyik - hogy is mondtak 
ezt regen? - "legjobban dekoralt tabornok"-atol. A hivatkozasok 
teljesen jogosnak tunnek (de ez persze nem von le az illeto tudosok 
tenyleges tudomanyos munkassaganak ertekebol). Az IT tamogatok tehat 
nem csupan az MTA-n kivulrol jonnek, hanem belulrol - a legmagasabb 
helyekrol - is, ami talan magyarazza az ilyen cikkek megjelenteteset.

Fuggetlenul attol, hogy a megjelentetesre vonatkozo hipotezisem igaz-
e, erdemes errol a tudosi magatartasrol nehany (??:-)) szot ejteni. 
Elegge nyilvanvaloan vallasi motivumok vannak mogotte, amely mar 
szoba kerult ebben a vitaban, de mint kinos tema abba is maradt, 
pedig a dolog tortenetileg, logikailag, filozofiailag, teologiailag 
stb. is vizsgalhato.

A XVII. sz. elejen F. Bacon mar azt javasolta a tudosoknak, hogy 
zarjak ki a tudomanybol a dogmatikus (azaz filozofiai vagy vallasi) 
rendszereket. Ez, mint torekves meltanyolhato, de persze sohasem 
sikerult teljesen. A tudomany sokat koszonhet a vallasi es hasonlo 
motivacioknak Gondoljunk akar csak Bacon elodjere a tudomany 
objektivitasanak megteremteseben, Giordano Brunora, aki tisztan 
teologiai okokbol allitotta, hogy a vilag vegtelen, a Fold es az 
ember nem a teremtes kozeppontja - ezzel letrehozta az un. 
kozmologiai elvet (a vilagegyetem homogen es izotrop), bar ra nem 
illett szerzokent hivatkozni. (Nem mellesleg ezt az elvet akarja 
helyettesiteni az IT-hez hasonlo antropikus kozmologiai elv.) 
Gondoljunk a misztikus Keplerre vagy a Royal Society puritan alapito 
tagjaira, akik vallaserkolcsi alapon mukodtek tudoskent. Gondoljunk a 
vallasilag erosen motivalt Newtonra, akit tobb evtizedes alkimiai 
munkassaga, vagy Biblia-vizsgalatai okan akar misztikusnak is 
nevezhetnenk.  Az o eseteben azonban mar azt is lathatjuk, hogy 
lehetseges egy melyen hivo tudosnak szetvalasztani az Iras, a jelek 
es az okok vizsgalatat. Newton a Principia elso mondataban kizarja az 
aktualis kutatasbol az okkult minosegeket - nem azert, mert 
nincsenek, hanem mert most mas a targykor. A mu masodik kiadasaban 
pedig - elsosorban a szinten hivo, de mas istenkeppel rendelkezo 
Leibniz biralatanak hatasara -, az osszes teologiai utalast 
hatrarakta a III. konyv vegen levo altalanos megjegyzesekbe. Ezaltal 
eloallt egy olyan korpusz, amely csak fizika volt, es amelyet a 
kovetok igy is kezeltek (nyilvan a szerzo nagy banatara).

Ez az a lenyeges pont, amit az IT tudos tamogatoinak erdemes lenne 
megfontolniuk. A Principianak a fo reszeben ugyanis ezek utan 
nincsenek termeszetfeletti magyarazatok. Ha a kovetok elfogadtak 
volna Newton teologiai nezeteit (a vegso megjegyzesekbol, vagy 
leveleibol), akkor nem vizsgalhattak volna - a newtoni mechanika 
alapjan - a Naprendszer keletkezesi, stabilitas stb. problemait, 
vagyis a tortenetet. Szerencsenkre nem ezt tettek. A termeszetfeletti 
magyarazatoknak ugyanis ez a nagy hibajuk - es ez Kampis cikkeben is 
benne van -, nem adnak kutatasi programot, hanem eppenhogy lezarjak a 
kerdest. Motivaciot szerezhetunk a vallasbol, filozofiabol stb., 
magyarazatot nem! Ez az IT (es az antropikus elv) eseteben is 
fennallonak tunik.

Az egesz hozzaallasnak van egy masik sulyos hibaja, ugyanis nemcsak a 
tudomany szempontjabol problematikus, hanem erdekes modon a 
vallasebol is. Ennek egy reszerol Ganoczy Sandor teologus cikkebol 
ertesulhetunk, aki azzal kezdi irasat, hogy az ilyesfajta torekvesek 
rendszerint leegyszerusitett bibliaolvasasbol es a szoveg teves 
ertelmezesebol indulnak ki, kozuk nincs a mai teologiahoz. Mas 
teologusoknak es Vatikan-kozeli tudosoknak is az a velemenyuk, hogy 
az IT nem tudomanyos jellegu elmelet. Az IT-t tamogato tudosok azon 
tul, hogy a termeszeti jelensegekre termeszetfeletti valaszokat 
akarnak adni, raadasul a termeszetfelettit pedig empirikusan akarjak 
bizonyitani (a ket emlitett IT cikkben, illetve a bennuk hivatkozott 
szerzoknel ez lathato), amivel a vallasi nezeteket foldhozragadta 
teszik, degradaljak. Valoban ugy gondoljak, hogy pl. a kereszteny 
egyhaz vertanui azert aldoztak eletuket, mert eltertek a nezeteik 
masoktol olyan szintu empirikus kerdesekben, mint hogy a pesti 
villamosok sargak vagy kekek?

Elnezest, hogy ilyen hosszu voltam, szerettem volna meg irni a 
tudomany fogalmarol is, de azt majd egy masik levelben.

Szegedi Peter

==================================================
Szegedi Peter              
pszegedi AT caesar.elte.hu
ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia T.
1117 Budapest, Pazmany Peter setany 1/C I. 1.111
T/Rogz.: 209-0555/66-70        Fax: 209-0555/66-74
Postacim: 1518 Budapest Pf. 32
==================================================