ELFT HÍRADÓ

["Janos Kertesz" <kertesz AT phy.bme.hu>]

Az OKNT 3 ülésen vitatta meg az általa létrehozott természettudományi
bizottság jelentését és 2008. december 11-én az alábbi egyhangú határozatot
hozta.
Kertész János
az OKNT Természettudományi Biz. társelnöke


*AZ OKNT JAVASLATAI A TERMÉSZETTUDOMÁNYOS KÖZOKTATÁS HELYZETÉNEK JAVÍTÁSÁRA*


Az elmúlt évtizedek társadalmi-gazdasági-kulturális átalakulásának számos
eleme világszerte hátrányosan hat a kultúra természettudományos
komponenseinek széleskörű érvényesülésére. Különös okokból a volt
szocialista országok, köztük hazánk e téren – a korábbi eredmények ellenére
- hihetetlen deficitet halmoztak fel. A társadalmi haladás
ipari-mezőgazdasági alapját meghatározó, világra szóló
természettudományos-műszaki eredmények csupán maroknyi értelmiségi elit
tudásába épülnek be, és ez alapvetően járul hozzá Magyarországon a
kulturális olló veszélyes szétnyílásához. Egy ideje a szakmai szervezetek, a
felsőoktatás képviselői, az Akadémia, és újabban a versenyszféra szereplői
is súlyos gondokat fogalmaznak meg a természettudományos közoktatással
kapcsolatban.

Az OKNT, felismerve a kérdés fontosságát, ad hoc természettudományos
bizottságot alakított a helyzet felmérése céljából. A bizottság elkészítette
a jelentését, amit OKNT részletesen megvitatott (www.phy.bme.hu/~termtud/).

A természettudományos közoktatás gondjai rendkívül összetettek, és sok
ponton kapcsolódnak az általános közoktatási problémákhoz. Ugyanakkor a
területre speciálisan jellemző okok miatt az utóbbi időben itt romlott
leginkább a helyzet.

A gondok közül az OKNT kiemelten fontosnak tartja a következőket:
*1.) A természettudományos közoktatás a tanulók széles rétegei számára nem
elég hatékony.
*Ezen, számos okra visszavezethető jelenség súlyos következménye, hogy a
természettudományos műveltség nem kielégítő színvonalú. Ahhoz, hogy a
tanulókból tudatos, felelős állampolgárok válhassanak, akik nincsenek
kiszolgáltatva a demagógiának és az áltudományoknak szerethető és hatékony
természettudományos oktatásra van szükség.
*2.) A természettudományos tanári pályák vonzereje csekély, a fizika és a
kémia területén válságos helyzet alakult ki.
*A fizika és a kémia területén a tanárszakra jelentkezők száma az elmúlt
évtizedben ijesztően csökkent, a tanári korfa erősen torzult, és az
utánpótlás nem biztosított. Sürgős beavatkozásra van szükség az oktatás
folytonosságának biztosítása érdekében.
*3.) A műszaki-természettudományos pályákra jelentkező hallgatók száma és
általános felkészültsége nem kielégítő.
*Magyarországon a természettudományos diplomák aránya az OECD országok
között a legalacsonyabb, és a műszaki területen is az utolsók között
vagyunk. A felsőoktatásba kerülő hallgatók tudásának átlagos színvonala
alacsony és romló. Mélyreható változásra van szükség a természettudományos
közoktatásban annak érdekében, hogy hazánk versenyképessége javuljon és az
európai munkamegosztásban a magas hozzáadott értéket tartalmazó feladatokat
tudjuk vállalni.

Az OKNT szerint ezen problémák megoldása megfontolt és határozott cselekvést
tesz szükségessé. Ennek érdekében az közoktatásért felelős minisztérhez
javaslatokkal fordul.

A hatékony megvalósítás lehetőségének érdekében a javaslatrendszer az
érvényes szabályozásból és az általános gyakorlatból indul ki. Különös súlyt
helyez a központilag végrehajtható feladatokra, miközben szem előtt tartja,
hogy mélyreható változások csak az érintettek aktív együttműködésével
valósíthatók meg. Kiemelten fontos szerepe van a megújulási folyamatban a
szakmai irányításnak és az ellenőrzésnek és a támogató környezetnek.

Az OKNT meggyőződése, hogy a kormányzatnak a természettudományos közoktatás
javítása érdekében halaszthatatlan teendői vannak, amelyeket egy hosszú távú
programba kell illeszteni. A javaslatrendszer megvalósítása szükséges ahhoz,
hogy a felnövekvő nemzedék természettudományos műveltsége és ezáltal
állampolgári kompetenciája európai színvonalú legyen, hogy mérnökeink,
tudományos kutatóink segítségével növekedjék a versenyképességünk, és hogy
legyenek lelkes, korszerű módszerekkel érdekes természettudományt tanító
tanáraink.

JAVASLATOK

*1. Az OKM készíttessen az általános iskolák számára integrált szemléletű, a
középiskolák számára pedig az „általános" tanterv mellett „humán" és „reál"
típusú, integrált szemléletű természettudományos tantárgyi kerettanterveket,
Az OKM általában is ösztönözze a tanári közösségeket, műhelyeket ilyen
szellemiségű (keret)tantervek, tankönyvek és oktatási segédletek
elkészítésére. Az általános iskolák és a középiskolák számára készítendő, az
életkori sajátosságokat messzemenően figyelembe vevő, új kerettantervekben
az összehangolt tantárgyi koncentráció révén valósuljon meg a
természettudományos tantárgyak tananyagának „integrált szemléletű"
modernizációja, és négy éven belül készüljenek megfelelő korszerű
módszertani kultúrát tükröző tankönyvek, módszertani segédanyagok,
programcsomagok.  Az általános iskolák hatodik évfolyamáig meglévő integrált
természettudományos oktatáshoz szervesen kapcsolódó, integrált szemléletű
kerettantervek kidolgozására van szükség az egyes természettudományos
tantárgyakból. Az OKNT javasolja a miniszternek, hogy a középiskolák számára
az OKM kerettanterv-rendszerét tegye differenciáltabbá,
hangsúly-eltolódásokat képviselő kerettantervek kidolgoztatásával. A
tehetséggondozó és az általános kerettantervek mellett szükség van közbenső,
az iskolák széles köre által megvalósítható szintre, amely a
hangsúlyeltolódás mellett szélesebb műveltség megszerzését teszi lehetővé,
és nagyobb teret enged a választásnak és az átjárhatóságnak.
*Az egyes tantárgyak kerettanterveit, valamint a matematikai ismereteket a
kidolgozás során kell összehangolni. A nemzetközi gyakorlattal összhangban
célszerű, hogy a konkrét természettudományos szaktárgyi ismeretek mellett
nagyobb szerepet kapjanak a mindennapjainkban megjelenő, gyakran több
tudományterülethez kapcsolódó, gyakorlati, életszerű kérdések,
problémakörök, beleértve a társadalmi-környezeti-egészségvédelmi
vonatkozásokat. Ugyancsak nagyobb hangsúlyt kell helyezni a tananyagokban az
ismeretek megszerzési technikáinak elsajátítására, a természettudományos
gondolkodás gyakorlatban, valós élethelyzetekben történő alkalmazási
képességének fejlesztésére, a csoportmunkára. Az általános iskolák
kerettanterveiben, illetve a középiskolák természettudományos tantárgyainak
humán jellegű kerettanterveiben az általános kompetenciák fejlesztésének, az
általános természettudományos műveltség közvetítésének kell dominálnia. A
középiskolai reál és általános tantervekben fokozatosan kapjon egyre nagyobb
hangsúlyt a szakmai kompetenciák fejlesztése, ötvözve a társadalomorientált,
a fenntarthatóság szempontjából fontos tartalmakkal és módszerekkel.

*2. A nem természettudományos tantárgyak kerettanterveinek,
programcsomagjainak fejlesztésénél a Kerettantervi Bizottság fokozottan
kérje számon a NAT-ban is hangsúlyozott természettudományos
kompetenciafejlesztést. A helyi tantervek fenntartói ellenőrzése során
legyen ez kiemelt szempont.
*A természettudományos tudás-, ill. kompetenciafejlesztés a  hatályos
Nemzeti Alaptanterv  szerint a kiemelt kulcskompetenciák fejlesztésének
körébe tartozik. Ezért e fejlesztések nem csupán a hagyományos
 természettudományi tantárgyakon kérhetők számon, e kompetencia fejlesztése
az  iskolai világ valamennyi mozzanatában érvényesíthető és érvényesítendő
alapelv. A nem természettudományos kerettanterveket át kell abból a
szempontból vizsgálni, hogy ezek a tantárgyak, továbbá más műveltségi
tartalmakra szerveződő iskolai tevékenységi formák miképp építenek be saját
konstrukcióikba természettudományos kompetenciafejlesztő mozzanatokat,
feladatrendszereket tantárgyi koncentrációként, „cross-curriculum"-ként.
Mindennek kiemelt jelentősége van a tanulók természettudományos tantárgyi
attitűdjének megváltoztatása szempontjából. Mivel végső soron a helyi
tanterveknél dől el, hogy az iskolákban mit és hogyan tanítanak, ezek
összeállítása, ellenőrzése az említett szempontból kiemelten fontos.
Ugyanakkor a természettudományos kerettanterveken és oktatási segédanyagokon
is számon kell kérni a nem természettudományos (pl. társadalmi-történelmi,
vagy esztétikai) kulcskompetenciákat.

*3. Az érettségi követelményeket összhangba kell hozni az 1.-3. pontokban
tett javaslatokkal. Ezeket a változtatásokat az érettségi rendszer közép és
hosszú távú fejlesztési elképzeléseinek megfelelően kell végrehajtani (l.:
FTT-nek az érettségi vizsga szakmai fejlesztésére vonatkozó anyaga, ill.
Zöld Könyv (2008)). A felvételi szabályozást úgy kell megváltoztatni, hogy
az egyetemek érdekeltek legyenek a felvételi tárgyakból az emelt szintű
érettségi megkövetelésében.
*A jelenleg érvényben lévő szabályozás kétszintű érettségit definiál. A
középszintű érettségi elsősorban az általános természettudományos műveltség
ellenőrzésére összpontosítson, míg az emelt szintű érettségi kérje számon a
szakmai kompetenciákat is. Mindkét szinten jelenjenek meg korszerű,
alkalmazásokhoz közelálló tartalmak. Az egyetemek vonakodása az emelt szintű
érettségi megkövetelésével kapcsolatban a normatív finanszírozásra vezethető
vissza. Alkalmas változtatással, pl. a felvételi pontszámok figyelembe
vételével a természettudományos-műszaki normatívánál, az egyetemek
ösztönözhetők lennének a felvételi követelmények emelésére.

*4. Szükség van a természettudományos közoktatás folyamatos, tudományos
szintű vizsgálatára. Legyen Magyarországon rendszeres és általános
természettudományos kompetenciamérés.
*A természettudományos közoktatás kiemelt jelentőségének, sajátos
módszereinek megfelelő, nemzetközi színvonalú kutatás személyi és egyéb
feltételeit meg kell teremteni. A mérések elengedhetetlen, szükséges
feltételei mind a tudományos vizsgálatoknak, mind pedig a rájuk támaszkodó
döntéseknek. A minisztérium háttérintézményei stratégiai terv szerint
tervezzenek és folytassanak folyamatos kutatásokat, hatásvizsgálatokat a
természettudományos nevelés-oktatás-tehetséggondozás, a természettudományos
értelmiség, természettudományos utánpótlás  feltétel- és eszközrendszerének
 működéséről. A kormányzat segítse elő a természettudományos oktatással
foglalkozó, magas színvonalú tudományos műhelyek kialakulását és fejlődését.

*5. A természettudományos területen javasoljuk elektronikus szaktanácsadói
rendszer létrehozását és finanszírozását. Meg kell újítani a szaktanácsadói
rendszer egészét, beleértve a működési (anyagi) feltételeket, és ennek a
természettudományos közoktatás átalakulásában különösen nagy szerepe van.
Támogatni kell a horizontális, hálózat-szerű szerveződést.  A
minőségbiztosítást összhangba kell hozni a szaktanácsadói rendszerrel.
*Működő szaktanácsadói rendszer a természettudományi területen alapvetően
segítené a javasolt tartalmi-módszertani fejlesztések, a paradigmaváltás
megvalósítását a természettudományos területen. Egy ilyen rendszer a
kétirányú információáramlást és ezen keresztül a visszacsatolást teszi
lehetővé. Az elektronikus rendszer viszonylag rövid időn belül, csekély
ráfordítással megvalósítható hatékony eszköz, noha nem helyettesíti a
személyes kapcsolatokat.

*6. A természettudományos tanár-továbbképzés rendszerét meg kell újítani.
*A természettudományos tanár-továbbképzés rendszerét át kell tekinteni és
ösztönző-motiváló elemeket kell bevonni. Meg kell teremteni a tanárok
számára a továbbképzésen való részvétel feltételeit. Át kell tekinteni az
akkreditációs rendszert és tartalmi (módszertani és szaktudományos) alapra
kell helyezni.

*7. A természettudományos szaktanárok óraterhelésénél vegyék figyelembe a
kísérleti munkával járó sajátosságokat, valamint a tanórákon kívüli
tehetséggondozásra fordított időt. Támogatni kell az asszisztensek
alkalmazását. Az óraszámok meghatározása és az órák elosztása során legyen
szempont a nevelőmunkához szükséges minimális számú kontaktóra kialakítása.
Intézkedéseket kell hozni a tanárok kutatómunkájának, PhD
fokozat-szerzésének megkönnyítésére.
*Ezek az intézkedések a természettudományos tanárok speciális problémáinak
megoldását segítik.

*8. Fokozott figyelmet és megfelelő forrásokat kell fordítani a gyermekeket
elérő média világára annak érdekében, hogy a természettudományok
megjelenítése, a tudományos ismeretterjesztés súlya és szakmai színvonala
javuljon. A kormányzat kiemelten támogassa a nem iskolai természettudományos
kultúraközvetítést (tudományos ismeretterjesztés modern formái, Csodák
Palotája, médiafelületek, múzeumi és kutatóhelyi közművelődés,
tudomány-népszerűsítés, stb.). Orientálja a nyilvános szakmai közbeszédet a
megújulási folyamat érdekében.
*A modern médiának különösen nagy szerepe van egy olyan világban, amikor a
gyermekek az információ jelentős részét nem az iskolában vagy a szülőktől
szerzik. Ugyanakkor nélkülözhetetlenek ahhoz is, hogy a természettudománnyal
szembeni általános közhangulatot kedvező irányban befolyásolják. De ide kell
érteni a megújulási folyamat bemutatását rendszeres elemzését és vitáját a
pedagógiai szaksajtóban, ami a tanárok mozgósításának fontos eszköze lehet.

*9. A kormányzat a költségvetésből, illetve európai uniós forrásokból a
természettudományos közoktatás fejlesztésére rövid és középtávon különítsen
el támogatási összeget. Ezt pályázatokkal, széleskörű szakmai ellenőrzés
mellett kell eljuttatni az iskolába és a tanárokhoz. Javasoljuk, hogy a
természettudományos tanári pályára készülő jó képességű egyetemi hallgatókat
kollégiumi kedvezményekkel és fokozott mértékű speciális ösztöndíjakkal
támogassa a OKM. Meg kell találni versenyszféra szereplői számára a
természettudományos közoktatás támogatási formáit.
*A természettudományos közoktatás minőségének, eredményességének javításához
a szerkezeti, tartalmi, módszertani, szemléleti fejlesztések mellett
alapvetően szükséges a természettudományos tárgyakat tanító tanárok
helyzetének, munkakörülményeinek, és az oktatás feltételeinek a javítása. A
korábbi pontokban említett javaslatok anyagi vonzatát kell első helyen
említeni: órakedvezmény a természettudományos tanároknak a kísérleti
oktatásra tekintettel; a szakasszisztensek alkalmazásának finanszírozása; a
tehetséggondozás anyagi elismerése, és a természettudományos szaktanácsadói
rendszer, az ESZR költségei, de értelemszerűen ide tartozik az
eszközfejlesztés és az infrastruktúra-fejlesztés is. A pályázatok nem csak
az élvonalbeli iskolák továbbfejlesztését, hanem a lemaradók
felzárkóztatását is szolgálják, azt, hogy minden iskolában teljesüljön egy
természettudományos infrastrukturális minimum. Mindezek szervezeti,
többnyire iskolai szintű pályázati tevékenységet feltételeznek.
Fontos eleme a javasolt rendszernek, hogy a szaktanárok közvetlenül is
részesülhessenek személyi támogatásban oktatásfejlesztési tevékenységért,
eredményes oktatásért, sikeres tehetséggondozásért, felzárkóztatásért,
valamint a továbbképzéseken, szakmai fórumokon való aktív részvétel
finanszírozása céljából. Ez a természettudományos tanárok anyagi helyzetét
kedvezően befolyásoló pályázati elem sem csupán az „elit" támogatását
szolgálja. Egyének és munkacsoportok pályázhassanak az előző pontokban
javasolt tartalmi, módszertani fejlesztések, tantervek, tankönyvek, oktatási
segédanyagok kidolgozásának finanszírozására.
Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a rendelkezésre bocsátott
forrásokat széleskörű szakmai ellenőrzés mellett használják fel. A
beszerzett kísérleti berendezéseket, oktatási anyagokat, a kidolgozott
tanterveket működtetni kell, és ennek ellenőrzésére csak szakmai grémium
alkalmas.

*10. A közoktatásért felelős miniszter hozzon létre általános, középiskolai
és szakiskolai tanároknak, pedagógiai, módszertani és szaktudományi
felsőoktatási szakembereknek, a természettudományos kultúra közvetítőinek,
valamint a versenyszféra képviselőinek az együttműködésén alapuló
szervezetet a természettudományos közoktatás megújulási folyamatának
koordinálása, ellenőrzése, a munkaerő-piaci jelzések elemzése és az
esetleges korrekciók szükségességének a megállapítása céljából.
*A természettudományos közoktatásban végrehajtandó, paradigmaváltást jelentő
megújulási folyamat csak elkötelezett szakmai irányítás mellett valósítható
meg. Ebből a célból a miniszter hozzon létre tanácsadó és ellenőrző
funkciókat ellátó bizottságot vagy kuratóriumot.