Skip to Content.
Sympa Menu

fizinfo - [Fizinfo] abszolut rotáció a gravitáció forrása?

fizinfo AT lists.kfki.hu

Subject: ELFT HÍRADÓ

List archive

[Fizinfo] abszolut rotáció a gravitáció forrása?


Chronological Thread 
  • From: "Tibor Lakatos Dr" <tiborlakatos32 AT gmail.com>
  • To: Fizinfo AT lists.kfki.hu
  • Subject: [Fizinfo] abszolut rotáció a gravitáció forrása?
  • Date: Wed, 16 Jan 2008 22:32:42 +0100
  • List-archive: <http://mailman.kfki.hu/pipermail/fizinfo>
  • List-id: ELFT HÍRADÓ <fizinfo.lists.kfki.hu>

Kedves Kollégák,
furcsa irományra, bocsánat "cikk"-re lehet találni az interneten.
Megtalálható, ha a Gooole keresőjébe beírjuk:

"néhány kísérlet - Benkő László"

Néhány izelítő a műből:
...
"Sajnos, ehhez néhány eddigi nézetet is részletesebben kell majd
megtárgyalni, hogy az eltérés világossá váljék. Az egyik
(végeredményben gyakorlatilag egyetlen) ilyen a forgómozgás
matematikai és "megnevezési" kérdése(i). Szerencsére, a forgómozgás
feltétlen fontos képletei, melyekre szükség lesz, igen egyszerűek, nem
érdemes összecsukni miatta az egész irományt. A legfontosabb, amire
feltétlen szükségünk van, a centripetális gyorsulás képlete. (ugye,
nem is olyan veszedelmes?) A "pontossághoz" még le kell írnom az ?
"értékét" is, ez:, tehát az . A betűk jelentése a következő: r. = a
"korong" rádiusza, ? = pi, az a bizonyos 3,1415...stb. szám, n pedig a
fordulatszám. Íme, már túl is vagyunk rajta.

Miért volt fontos ez a képlet? Ha az eddig leírtakra visszaemlékszik
valaki, ott említettem, hogy úgy a forgásgravitáció, mint az
"elforgatással szembeni tehetetlenség" egyenesen arányos a rádiusszal,
és négyzetesen arányos a fordulatszámmal. Pontosan úgy, mint a
centripetális gyorsulás. Kezd "beugrani" valami? Lehetséges, hogy
mindez "fatális véletlen"? Szerintem, ennek a "véletlennek" a
valószínűsége, szinte kizárt. Márpedig, ha nem véletlen, akkor igen
fontos és alapvető, eddig figyelmen kívül hagyott "törvényt", illetve
összefüggést tár elénk. Lássuk részletes indoklással együtt, miről is
van szó.

Meglátásom szerint, ha a tehetetlenség mértéke matematikai
kapcsolatban van (abszolút rotáció esetén) a forgó rendszer
rádiuszával és a fordulatszámmal, tehát magyarul ezeknek függvénye,
teljes joggal feltételezhető, hogy – valamilyen mechanizmus szerint –
minden tehetetlenség kapcsolatos "valamilyen" abszolút rotációval.
Nehéz elképzelni, hogy a tehetetlenséget "többféle" mechanizmus is
képes lenne azonos formában, egymástól megkülönböztethetetlenül
létrehozni. (A tömeg és az abszolút rotáció tehetetlenségének az
ekvivalenciája.) Ha ez nem így lenne, a természet a világ
legcsodálatosabb, (egyben legérthetetlenebb) "véletlenjét" produkálná.
Ennek a véletlennek a feltételezése sokkal kevésbé logikus és
értelmes, mint a szoros kapcsolat feltevése. A tehetetlenség (és
tömeg) abszolút rotáció által való "keletkezését" nevezzük a "tömeg új
szemléletének". Ennek az új szemléletnek viszont nagyon komoly
következményei is vannak. Nyilvánvaló, hogy ennek alapján a
tehetetlenség és a tömeg fogalma "sokkal közelebb kerül egymáshoz",
mint az eddigi nézetünk szerint. Ilyen "esemény" már történt, mikor
Eötvös kimutatta a "súlyos" és "tehetetlen" tömeg szigorú
arányosságát. A fenti gondolatsor "mellékesen" ezt egyértelműen
indokolja is, bizonyítja is.

Mint a leírt kísérletek és mérések szintén tanúsítják, (lásd a
mellékleteket) a forgásgravitáció is a rádiusszal egyen arányban, a
fordulatszámmal négyzetes arányban áll, akárcsak a
"tengelyelfordítással szembeni tehetetlenség". Már maga ez a tény is
bizonyítja a tapasztalt "tömegarányosságot". Mielőtt azonban tovább
mennék, az egyszerűsítés miatt bevezetek egy új, az eddigiek szerint
már logikus "elnevezést". Tekintettel arra, hogy az abszolút rotáció
"minden irányú tehetetlensége" megkülönböztethetetlen, tehát azonos a
tömeg tehetetlenségével, az abszolút rotáció tehetetlenségét
forgástömegnek nevezem ezután. A mellékletben szereplő táblázatokban
is ezen a néven szerepel. Tisztában vagyok vele, hogy a "hozzáértők"
ezen elnevezésen még a legjobb esetben is felháborodnak, ha egyenesen
agyalágyultnak nem neveznek, de nem vagyok irigy, ennyi örömöt igazán
szerezhetek nekik is, íme teszem, mégpedig a legnagyobb és legmélyebb
tiszteletemmel. (A tényeken mit sem változtat.)"
...
"maga a gravitáció is – legalább is valamilyen értelemben – gyorsulás.
Jó, de miféle gyorsulás lehet a gravitáció? Erre sem nehéz válaszolni,
az ismérvei alapján. Ha a gravitáció végeredményben a tér
"tulajdonsága", és maga is gyorsulás, nem is lehet más, mint a tér
gyorsuló áramlása, egy pont felé. Ha valaki (netán) veszi magának a
fáradtságot, és kiszámolja, milyen "eseményekkel" jár a tér "gyorsuló
áramlása egy pont felé", a gravitációval mindenben azonos eredményre
jut. Itt a számításokat mellőzöm, de a lényeget azért leírom, mert így
"tiszta" a dolog."

Nem tudom, csak nekem vannak fura érzéseim, vagy ez valóban valami új
fizika alapvetése?

Lakatos Tibor


  • [Fizinfo] abszolut rotáció a gravitáció forrása?, Tibor Lakatos Dr, 01/16/2008

Archive powered by MHonArc 2.6.19+.

Top of Page