Skip to Content.

fizinfo - [Fizinfo] Philosophy of Science Colloquium, B. Láng

fizinfo AT lists.kfki.hu

Subject: ELFT HÍRADÓ

Text archives


[Fizinfo] Philosophy of Science Colloquium, B. Láng


Chronological Thread 
  • From: "Laszlo E. Szabo" <leszabo AT hps.elte.hu>
  • To: mafla <mafla AT hps.elte.hu>, Multiple recipients of list <koglist AT cogpsyphy.hu>, fizinfo AT sunserv.kfki.hu
  • Subject: [Fizinfo] Philosophy of Science Colloquium, B. Láng
  • Date: Tue Jul 15 12:12:01 2003
  • List-archive: <http://sunserv.kfki.hu/pipermail/fizinfo/>
  • List-id: ELFT HRAD <fizinfo.lists.kfki.hu>

Department of HISTORY AND PHILOSOPHY OF SCIENCE
Eotvos University, Budapest
Pazmany P. setany 1/A Budapest
Phone/Fax: (36-1) 372 2924
Department's Home Page:http://hps.elte.hu

P h i l o s o p h y o f S c i e n c e C o l l o q u i u m
Room 6.54 (6th floor) Monday 4:00 PM
____________________________________
28 April 4:00 PM 6th floor 6.54

B e n e d e k L á n g
<mailto:mphlab01 AT phd.ceu.hu>
Medieval Studies Department
Central European University, Budapest

Necromantia mint a hetedik szabad mu"vészet
avagy a tanult mágia a középkori tudomány határain innen és túl
(Necromantia as the seventh liberal art - learned magic fringing
upon the medieval science )

Az arab szövegek latinra történo" átültetését célzó program, amely az
Ibériai félsziget és Szicília 12. századi fordítóiskoláiban bontakozott
ki, alapveto" változást és nem kevés zavart hozott az európai tudomány
életébe. Egyfelo"l a keresztény nyugat szembesült az arab tudomány
gazdagságával és felso"bbrendu" voltával, valamint igyekezett annak
eredményeit asszimilálni, másfelo"l pedig az új tudással nem kevés olyan
anyag is érkezett, amely elgondolkodásra késztette a nyugat
filozófusait. A fordítók ugyanis a matematikai, csillagászati, optikai
és orvosi traktátusokkal együtt (so"t nem ritkán ezeket félretéve)
különösen szívesen fordították a divináció, a természetes mágia és a
talizmán mágia alapszövegeit.
Az új tudomány érkezése olyan helyzetet teremtett, amelyre talán nem
túlzás a ?paradigmaváltás? kifejezést alkalmazni. Nem csupán azért, mert
a természetro"l való tudás mennyisége drasztikusan megno"tt a jellege
pedig megváltozott, hanem azért is, mert az új szövegek új kihívással
szembesítették a nyugat tudósközösségeit: meg kellett határozni, hogy a
tudásanyag mely része mino"sül elfogadhatónak és tudományosnak, és mit
kell sürgo"sen kizárni a legitim tudományból, egyszóval állást kellett
foglalni a demarkáció kérdésében. A helyzet átmeneti voltára jellemzo",
hogy számunkra meglepo" tudástípusok is aspirálhattak a tudomány
státuszra: a 12. század néhány oktatási kézikönyve a necromantia
tudományát ? bármit is értettek e terminus alatt ? a hetedik szabad
mu"vészetként, azaz az oktatás legalapveto"bb elemeként említette.
Elo"adásomban 13. századi latin szerzo"k tudományklasszifikációit
segítségül híva azt a mechanizmust igyekszem rekonstruálni, amelynek
folyamán eldo"lt, hogy mely arab forrásból fordított mágiatípusok nyernek
bebocsátást a hivatalos tudomány védo"bástyái közé, és melyek mino"sülnek
veszélyes ? de nem megsemmisítendo", csupán félretéve mego"rzendo"
?tudásanyagnak. Ha vizsgálatunkat kiterjesztjük az egész középkorra,
megfigyelhetjük, hogy amíg a ?mágia? terminus egyértelmu" elutasítás
tárgya volt a kora középkorban, addig a korszak végére korlátozott
mértékben lehetségessé vált egyes mágia formák mellett érvelni. A tanult
mágia differenciálódásával és az egyes mágiatípusok elkülönülésével
párhuzamosan, bizonyos mágiához kötheto" motívumok és teóriák
?pozitivizációjáról?, tudományossá szelídüléséro"l számolhatunk be.
Úgy tu"nik, hogy nem csak a tudomány, de a mágia fogalma is történetileg
változó, állandó mozgásban lévo" és dinamikus konstrukció, valamint, hogy
végso" soron egy tágabb értelemben vett tudósközösség döntésén múlik,
hogy mi számít egyetemi szinten oktatható tudásnak, és mi mino"sül
veszélyes tévelygésnek. Ezek a következtetések persze nem okoznak
meglepetést azoknak, akik figyelemmel követték az elmúlt húsz-harminc év
tudományfilozófiai és tudásszociológiai fejleményeit. Azonban amíg e
filozófiai tételek illusztrálására és alátámasztására rendszerint 17.
századi vagy késo"bbi, modern példák szolgáltatnak történeti anyagot,
addig én azt próbálom felderíteni, hogy hogyan lehet hasonló szempontok
mentén újraolvasni a 13. század egyes vitáit, azaz hogyan lehet egy
olyan korszakot vizsgálni, amely sokkal kevesebb tudománytörténeti és
szociológiai információt hagyott ránk, és amelyhez
összehasonlíthatatlanul nehézkesebb a hozzáférésünk.


___________________________________

The 60-minute lecture is followed by a 10-minute break. Then we held a
30-60-minute discussion.The participants may comment the talks and
initiate discussion on the Internet. The comments should be written in
the language of the presentation.

The organizer of the colloquium:
Laszlo E. Szabo (email:
leszabo AT hps.elte.hu)

--
Laszlo E. Szabo
Department of Theoretical Physics
Department of History and Philosophy of Science
Eotvos University, Budapest
H-1518 Budapest, Pf. 32, Hungary
Phone/Fax: (36-1)372-2924
Home: (36-1) 200-7318
Mobil/SMS: (36) 20-366-1172
http://hps.elte.hu/~leszabo













  • [Fizinfo] Philosophy of Science Colloquium, B. Láng, Laszlo E. Szabo, 07/15/2003

Archive powered by MHonArc 2.6.19+.

Top of Page