Skip to Content.
Sympa Menu

fizinfo - Re: [Fizinfo] Paks...

fizinfo AT lists.kfki.hu

Subject: ELFT HÍRADÓ

List archive

Re: [Fizinfo] Paks...


Chronological Thread 
  • From: Janos.Zana AT elfiz2.kee.hu
  • To: Szucs Imre <szucsi AT rmki.kfki.hu>
  • Cc: fizinfo AT sunserv.kfki.hu
  • Subject: Re: [Fizinfo] Paks...
  • Date: Mon Jun 9 10:52:00 2003
  • List-archive: <http://sunserv.kfki.hu/pipermail/fizinfo/>
  • List-id: ELFT HRAD <fizinfo.lists.kfki.hu>

Kedves kollégák! Kedves Imre!

A paksi eseményekről elolvastam a nyilvánosságnak szánt hivatalos
jelentést (http://www.npp.hu/hirek/hirek.shtml) - kb. két héttel ezelőtt.
Az alábbi levelemet akkor írtam, de a listára nem küldtem el, mert akkor
robbant ki az az óvónőhöz kapcsolódó rémhírterjesztési eset. Néhány
kétségemre még mindíg nem tudom a választ. Elnézést kérek azoktól, akik
csak a tudományos konferenciákra való felhívások miatt olvassák a listát.
Megértem őket. De akkor hol találok máshol olyan közösséget, ahol meg is
válaszolják a kérdéseimet?

A június 7-ei Népszabadságban elég részletesen benne van annak a leírása,
hogy milyen politikai hibák vezettek a biztonsági szemlélet romlásához.
Tudom, ennek megtárgyalása a hun.politika lista témája volna. Annak
hangneme felháborítóan gusztustalan számomra. Ezért inkább semmit a
politikáról. Azt viszont végre megtudtam, hogy az eufemisztikusan
magnetitnek nevezett anyag egyszerűen rozsda...

A paksi jelentéssel kapcsolatban kérdések merültek fel bennem.
Nem kívánom sem az ott dolgozókat, sem a politikusokat, sem a sajtót
hibáztatni. Egyszerűen csak nem értek néhány dolgot.

1. Nincsenek hőmérséklet érzékelők a kazetták közelében. Szerintem a
kazetták környezetében akkora a hőmérsékleti grádiens, hogy a hőmérő
pozícionálási hibája óriási mérési hibát okozhat. Tehát téves riasztást.

2. Az 5 méteres kötél hosszából következtetni a kazetták helyzetére
bizonytalan. A szelszin hibája lényegesen kisebb a kötél megnyúlása által
okozott hibánál. A sodronykötél pászmákból áll, amelyek szétcsavarodnak a
megterhelés hatására, tehát nem az acélhuzal szálak megnyúlása arányos a
terheléssel. Ebből meghatározni azt a 13 millimétert!

3. Nem voltak egyformák a kazetták (ARK). Az átlaghőmérsékletből ezért
téves következtetés vonható le a nagyobb teljesítményűekre (9,6 kW). Tehát
ezek hőmérsékletét alábecsülték.

4. A 2. ábra szerint a búvárszivattyú igen magasan van, így gőzfejlődés
esetén szárazra futhat. (Az ábra nincs beméretezve.)

5. A "vízütés" hidrodinamikai fogalom. Itt viszont termodinamikai jelenség
játszódott le! A beömlő víz a felmelegedett kazettákban jelentős
hőmérsékleti grádienst hozott létre, ez pedig egyenlőtlen hőtágulást.
(Egyik kollégánk az autó hűtőjéhez hasonlította; találóan.) Emiatt a
kazetták tartósan deformálódhattak. A kazetták fémből vannak, ezért ezt
valószínűleg kibírták. De a betöltött porból préselt pasztillák nyilván
elrepedeztek. Ez a hűthetőséget (a hővezetést) nyilván rontja.

6. "1 óra 40 perc alatt a telítési hőmérsékletig emelkedne." Ezt nem tudom
értelmezni. Egyrészt (mi) nem tudjuk a felette levő nyugalmi vízoszlop
magasságát. Másrészt gőzfejlődés esetén csökken a vízoszlopmagasság, ezzel
a hidrosztatikai nyomás, ezzel a forrási hőmérséklet. Vagyis a fenti
megállapítás statikus körülményekre igaz, de itt dinamikus jelenségek
vannak; méghozzá állandó térfogatú eset. (Az ipari gázpalackokban a
gőz--folyadék összetételi arány változik, változó hőmérséklet esetén.)
Hozzáteszem: állandó térfogatú hőközlésnél emelkedik legintenzívebben a
nyomás - a szabályozatlan üzemmódú búvárszivattyú esetén nem lehet tudni,
hogy ez teljesül-e. Következtetem, hogy a fedél leemelésekor 0,35 bar
túlnyomással fújtak le a gázok és gőzök.
A mosótartályban nyomásmérő SEM volt? A búvárszivattyú teljesítményét
(vízszállítását) regisztrálták, de ez nem szabályozás.

7. Az Illés Zoltán által felvetett feltételezést valószínűtlennek tartom
(hogy t.i. összegyűlik alul az urániumoxid por), mert a kazetták alul
zártak. Deformációjukat nem a nyomás, hanem a hőtágulás okozta. A hengeres
testek ilyenkor az alkotójukon repednek fel, és nem a véglapjukon. Sajnos,
nem tudom, hogy a kritikus tömeg lineárisan növekszik-e az U235
részarányának csökkenésével, nyilván igen (növekszik a lassú neutronok
úthossza a találatig). De a kiszóródott porból sár (vizes zagy) képződik,
és annak igen kicsi a koncentrációja. Az urániumoxid sűrűsége tízszerese a
vízének, így a szemcséit a hűtővíz nyilván nem képes magával sodorni
(három és fél méter magasra), nagy valószínűséggel tényleg alul gyűlik össze.
Ebből arra következtetek, hogy a paksiaknak nagyon gyorsan meg kell
tudniuk, mi van a mosótartály alján. Ma már az emberi szívbe is lehet
videokamerát küldeni. A tartályba miért nem lehet? (A kazetták súlyát
tartó köralakú tárcsán a 3. ábra szerint szerint nincsenek nyílások,
csak fészkek, amelyekbe beleültetik a kazettákat. Igen ám, de felmerült
az a feltételezés is, hogy nem mindegyik ült fel rendesen.)

Ha valaki nem tartja közérdekűnek esetleges válaszát, kérem, közvetlenül
nekem írjon.

Üdvözlettel Zana János

Key fingerprint = C4 F1 E6 BD BD 77 D8 C4 22 54 B6 1E E5 53 FF A8
- - - Good rest to all that keeps the Jungle Law! (Kipling) - - -





Archive powered by MHonArc 2.6.19+.

Top of Page