ELFT HÍRADÓ

[Trocsanyi Zoltan <zoltan AT zorro.atomki.hu>]

Tisztelt lista!

Noha eredeti szandekom csak annyi volt, hogy ismet felhivjam arra a
figyelmet, amit egyebkent Nagy Karoly tanar ur mar nehany eve hangoztat
(l. Fizikai Szemle 2001. juliusi szam: A fizika szakos tanarkepzesrol
felto aggodalommal), ugy tunik szelet vetettem, ezert talan korrekt, ha a
problemafelvetesen kivul masrol is irok, egyben valaszolva nehany
kozbevetett gondolatra.

> Ez, mint egy másik levélíró is írta a te hibád többek között, másrészt
> minden felsooktatás színvonala ( és a középfokúé is) csökkent hála az
> oktatáspolitikának ...

Konnyu kijelenteni, hogy az oktataspolitika a felelos, de kerdes az, hogy
melyik, es hogy valoban csak az, vagy mas oka is van. Ehhez kapcsolodik:

> ui; valamit megis: talan nem egymassal kellene civakodni, hanem
> kialakitani valami kozos nevezot es kifele azt egysegesen kepviselni.

Valoban ez lenne a fontos, kulonos tekintettel a "kifele"-re, ami alatt az
egesz tarsadalmat kellene erteni (nem csak a politikusokat). Eppen ezert a
javitast szolgalo otleteket inkabb orszagos napilapokban kellene
kifejteni, de miutan szelet vetettem, megprobalom nehany gondolatom a
reszeletes kifejtes nelkul kozreadni.

Ehhez kapcsolodik Rockenbauer Antal hozzaszolasa:

> A folyamat idoskalaja hosszu, nem igazodik a negyeves valasztasi
> ciklusokhoz. Evtizednyi ido alatt valt erzekelhetove a szinvonal
> csokkenese, evtizednyi ido utan lehet varni jelentos javulast.

Velemenyem szerint a folyamat idoskalaja hosszabb, mint egy evtized. A
tanari palyan a kontraszelekcio kb. 50 eve kezdodott, amikor tudatosan
leertekeltek a presztizset (a tanar fizetese legyen alacsonyabb, mint a
munkase). Az a kerdes, miert latjuk a folyamatot az elmult tiz evben
felerosodni. Ket fontos ok a kovetkezo lehet:

1. Legalabb 25 evig meg azok tanitottak, akik korabban szereztek
diplomajukat. Ez biztositotta azt, hogy a problema latvanyosan ne keruljon
felszinre legalabb az 1970-es evek kozepeig. Akkor mar megjelent, csak nem
latvanyosan. Talan azert, mert letezik az a jelenseg, hogy tomegbazis
nelkul is lehet egy ideig kiemelkedo eredmenyeket elerni a mult
hagyomanyai alapjan, igy a kiemelkedo diakok szama nem csokkent.
(Hasonlo jelenseg mukodik jelenleg tobb sportagban a magyar sportban,
amelyeknek tomegbazisa csak egy- masfel evtizede szunt meg.)

2. A magyar tarsadalomban csak az elmult evtizedben lett a penz a
kizarolagos ertekmero, ezert (kulonosen az ambiciozus) fiatalok csak a
rendszervaltozas ota utasitjak el hatarozottan a tanari palyat (tovabba
minden mas, a kozt alacsony jovedelemert szolgalo hivatast, pl. apoloi
hivatas, orvosi szakok egy resze), mint elethivatast.

Vannak mas fejlett orszagok is, ahol a kozt szolgalok nincsenek
tulfizetve, megsem latszik olyan rossznak a helyzet (kivulrol). Mi lehet
az oka? Nagyszuleim elbeszelese, neves magyar irok irasai, kulfoldon
eltoltott eveim tapasztalatai alapjan ugy velem, hogy a rendszervaltozas
elotti evtizedek alatt a magyar tarsadalomban nagyon alacsony szintre
sullyedt a kozossegi szellem. Tapasztalatbol tudom, hogy az USA-ban, ahol
a penz ertekmero szerepe a legerosebb a vilagon, sokkal tobben vegeznek
kozossegi munkat minden anyagi ellenszolgaltatas nelkul.

Mi lehet annak az oka, hogy (ugy tunik) a fizikaoktatas helyzete romlik a
leggyorsabban?

3. Az elmult masfel evtizedben a passziv, keszen kapott szorakozas lett az
uralkodo annak eredmenyekent, hogy az alapveto szuksegletek kielegitesehez
szukseges munkaeroigeny csokkent, a felesleg egy reszet a szorakoztatoipar
szivta fel. A fizika leginkabb az a tantargy, ahol passziv hozzaallassal
(azaz megertes nelkuli tanulassal) lehet a legkevesebb sikerlemenyt
elerni, es ezert a legkevesbe szeretni.

Nyilvan van mas ok is, amelyek feltarasa szukseges. Azok ismereteben lehet
megfogalmazni a tovabbi teendoket. A fenti okok alapjan en a kovetkezo
lehetosegeket latom:

1. Amig a penz az egyeduli ertekmero, addig az egyetlen remeny a tanari
palya vonzasanak visszaallitasara az azonnali es jelentos fizetesemeles.
Kerdes, hogy sikerul-e ezt a tarsadalommal (nem csak, sot nem elsosorban a
kormannyal) elhitetni. Most ugyanis sokan rengeteget aldoznak gyermekuk
maganoktatasara, de ugyanazt a penzt nem mernek a kozosbe beletenni a
tanarok jobb megbecsulese erdekeben, abban a remenyben, hogy ettol jobb
lesz gyermekuk nevelese. Nem is lesz, de talan az unokaike mar igen.

2. El kell erni, hogy ne csak a penz legyen az ertekmero. Erre az elmult
negy evben kiserlet tortent. Sajnalatos modon eppen ez volt az egyik
legfobb, sikeres utokartya az ellenzek valasztasi hadjarataban. Naivul
remelem, hogy csak valasztasi fogas volt, es a kormanyzasba mar nem kerul
bele, mert ez is hosszu idoskalaju folyamat. (A felreertesek elkerulese
erdekeben: fuggetlen gondolkodo vagyok.) Oldaltol fuggetlenul minden
kormanynak kotelessege a tarsadalmi ertekitelet javitasa.

3. Nem hiszem, hogy a passziv szorakozas eloretorese ellen harcolni lehet.
Ami tobb esellyel kecsegtethet, ha a fizikatanarok kepesek elhitetni a
szulokkel, a diakokkal, az egesz tarsadalommal azt a TENYt, hogy fizikaban
szerzett jartassaggal, fizikusi diplomaval nagyon jol kereso, erdekes
allasokhoz lehet jutni nagyon sokfele teruleten (muszaki, penzugyi,
kutatoi stb). Pl. a National Instruments Debrecenben 15-20 fizikust fog
hamarosan alkalmazni. Meginkabb igy lesz ez nehany ev mulva (tehat a
jelenlegi kozepiskolasokra mar vonatkozni fog), amikor Magyarorszag is az
EU tagja lesz, es szabadon lehet munkat vallalni Europaszerte. Az EU-ban
sem nepszeru a fizika a fiatalok kozott, ezert hiany van fizikusokbol es a
magyar fizikusok hire legendas! A feladat tehat a tarsadalom meggyozese, a
kormanynal csak annyira kell lobbizni, hogy ne tegyen ennek ellent. Persze
ez sem kis feladat.

Radaadas:

4. A fizikatanitasban is lehet mit tenni. Sokszor felvetodik, hogy
szinesebbe kell tenni a fizikaoktatast elsosorban kiserletezessel. Aki mar
csinalta eloben osztaly elott, tudja, mennyire nehez az, hogy a tanulok
tanulsagot szurjenek le ezekbol a kiserletekbol, ne csak buveszkedes (azaz
passziv szorakozas) legyen a bemutato. Ezert nem vagyok meggyozodve arrol,
hogy arra kellene kesztetni a tanarokat, hogy tobbet kiserletezzenek. Aki
szereti, ugyis fogja magatol csinalni, aki nem, az csak meg rosszabb
oktatasi eredmenyeket fog elerni.

Szomoruan tapasztalom azonban, hogy egyaltalan nem megy at az, hogy miert
erdemes fizikat tanulni. Gyakori panasz, hogy miert lejtokkel, hasabokkal,
a valodi elettol tavol eso dolgokkal kell a fizikaoran foglalkozni. Jo
lenne, ha sikerulne azt atadni, arrol tapasztalatot nyujtani, hogy a
bonyolult (tobbnyire nemlinearis) valodi eletbeli folyamatokat egyszeru
modellekkel, linearis torvenyekkel nagyon jol (ha nem is teljes
pontossaggal) le lehet irni. Az egyszerubbtol a a bonyolultabb fele
iranyulo, leginkabb a fizikara jellemzo megkozelitesi mod az elet minden
teruleten jol hasznalhato.

Vegezetul a fiatal tanaroktol elnezest kerek, nem volt szandekom
megbantani oket. Ettol a teny nem valtozik, es ezt a tenyt osszegzo
tapasztalatot elsosorban nalam idosebb oktatokollegaimtol szereztem,
akiknek van osszehasonlitasi alapjuk, mig a ma vegzosoknek koruknal fogva
nincsen. Remelem, hogy elozo levelem mondanivalojat, ami a helyzet
sulyossagara kivanta felhivni a figyelmet, a kritizalt mondat nem
homalyositja el.

Udvozlettel: Trócsányi Zoltán