ELFT HÍRADÓ

[Tepliczky István <level AT tepi.hu>]

https://www.galileowebcast.hu/live/live_20230427.html
Élő közvetítésünk április 27-én, csütörtökön 17 órától:

Cserti József (ELTE TTK, Komplex rendszerek Fizikája Tanszék): Milyen 
lenne az élet Laposföldön?
(ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat)

Még ma is vannak olyanok, akik úgy vélik, hogy a Föld valójában lapos, 
korong vagy négyzet alakú lemez. Az ilyen elképzeléseket természetesen 
egy pillanatra sem szabad komolyan venni, gondolatkísérletként mégis 
érdemes végiggondolni, milyen is lenne a világ, ha a Föld valóban egy 
lapos lemez lenne. Milyen lenne a gravitációs erő, a felszínen végzett 
mozgás, az óceánok és a légkör eloszlása? Szerencsére van alkalmas 
eszközünk, amellyel választ adhatunk ezekre a kérdésekre: a valódi, 
kísérletekkel alátámasztott, tényeken alapuló, és egységes elméleti 
struktúrát alkotó fizika. Nem is kell a modern fizika absztrakt 
fogalmaihoz folyamodnunk, minderre elegendő a Newtontól származó 
klasszikus gravitációelmélet is. Matematikai érdekesség, hogy egy 
téglatest alakú test gravitációs tere számítógépes numerikus számítások 
nélkül, egzakt (bár bonyolult) képlettel is meghatározható. Eötvös 
Loránd (akiről halálának 100-dik évfordulóján, 2019-ben az Eötvös 
Loránd-emlékév keretében Atomcsill-előadásokkal is megemlékeztünk) 
mérései során ezt a képletet is felhasználta, amikor két ólomtégla 
gravitációs hatását vizsgálta a köztük elhelyezett torziós inga 
mozgására. Miért ne használhatnánk ugyanezt a formulát a hipotetikus 
négyzetes hasáb alakú Laposföld és a rajta végbemenő mozgások, 
geofizikai és meteorológiai jelenségek leírására?

Előadásunk ezeket az eredményeket mutatja be. Számításaink alapján 
néhány furcsa, a megszokott földi életünktől eltérő jelenségre hívjuk 
fel a figyelmet. Megmutatjuk például, hogy a sík talaj ellenére a 
Laposföld felszínén való mozgás a középpontól távolodva olyan, mintha 
egy emelkedőn kellene felkapaszkodni. A folyók a négyzet középpontja 
felé áramlanak, az óceánok felszíne pedig lencse alakúan kidomborodik. A 
bolygó légköre is a Laposföld síkjának közepére koncentrálódik, a 
négyzet sarkai pedig sok ezer kilométeres hegycsúcsokként merednek a 
világűrbe. A lakható övezet csak a bolygó felszínének egy kis gyűrűjére 
terjed ki. Valóban furcsa világ lenne, és a legkevésbé sem emlékeztetne 
a valódi Föld viszonyaira.

Reméljük, hogy ezzel az előadással sikerül rámutatnunk, hogy a fizika 
(már a klasszikus fizika is!) a valóságtól ennyire elrugaszkodott 
szituációk leírására is alkalmas. Másrészt azt is szeretnénk 
hangsúlyozni, hogy Eötvös Loránd munkássága mennyire élő még napjainkban 
is. Végül pedig a hallgatókra bízzuk, hogy eldöntsék, hol jobb élni: 
Laposföldön vagy a mi, jól megszokott Földünkön.

Az előadássorozat honlapja: https://atomcsill.elte.hu

Attachment: live_20230427_big.jpg
Description: JPEG image