ELFT HÍRADÓ

[Dr. Hudoba György <hudoba.gyorgy AT amk.uni-obuda.hu>]

Tisztelettel meghívjuk

A Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló
„Kutatók Éjszakája 2021” programjára

Előadásainkat 2021. szeptember 24-én pénteken 20 órai kezdettel az 
on-line térben tartjuk, melyek elérhetősége: http://www.galileowebcast.hu.
Regisztráció nem szükséges.

Az ismeretterjesztő Covideo előadásaink:


20:00 - 20:45    Fűrész Gábor: 3D színképelemzés

A színképelemzés az egyik legtöbb információt szolgáltató mérési 
eljárás, így nagyon sok tudományos és ipari téren alkalmazzák. 
Csillagászatban különösen fontos szerepet tölt be ez a módszer, hiszen a 
megfigyelések nem megismételhetőek és nincs közvetlen hozzáférésünk a 
megfigyelt objektumokhoz, azok hatalmas távolsága és mérete miatt. 
Komoly gondot jelent azonban, hogy a színképelemzés során az amúgy is 
halványnak tűnő égi objektumokból érkező gyenge fény-áramlatot még 
halványabbá teszi a spektroszkópiai elemzés, mert színekre bontva a 
beérkező fotonokat egy-egy hullámhossz (=szín) még kevesebb jelet 
tartalmaz. Ezt nagy távcsövek (5-10m átmérőjű) és hosszabb adatgyűjtés 
(több órás expozíciók) tudja valamelyest ellensúlyozni, de ezáltal a 
megfigyelhető objektumok száma igen korlátozottá válik. Holott sokszor 
érdekes lenne egyszerre több objektumot, egy egész csillaghalmazt vagy 
galaxist egyszerre vizsgálni, annak minden tagjáról/részéről színképet 
rögzíteni. Ezt teszi lehetővé a háromdimenziós vagy képalkotó 
spektroszkópia, amely egy nagyon gazdag 3D ‘adat-kockát’ szolgáltat 
kétdimenziós képet rögzítve egyszerre sok-sok színben. Míg mindössze 
három színszűrő és egy egyszerű képrögzítő kamera segítségével lehet 
szép (és valamelyest informatív) színes képeket készíteni (gondoljunk a 
Hubble űrtávcső fotóira), addig a képalkotó spektroszkópia egyszerre 
több ezer csatornán képes képeket felvenni, fantasztikusan gazdag 
információt adva így a kutatók kezébe.
Az előadás során megismerkedünk ezen módszer alapjaival, annak 
tudományos hasznával, s egy az MIT-n jelenleg építés alatt álló műszer 
bemutatásával közelebbről is betekinthetünk abba, miként és mibe is 
kerül egy ilyen komplex tudományos berendezés megvalósítása.
Az előadóhoz a közvetítés ideje alatt a 
https://www.facebook.com/events/183993227206500 linken lehet kérdéseket 
intézni.


21:00 - 21:45     Patkó Dániel: Földi kutatások, hogy a Marson is 
ehessünk salátát

Tavalyi előadásomban felvázoltam, hogy milyen lépéseket szükséges 
megtennünk a mezőgazdaság terén ahhoz, hogy sikeresen működtessünk egy 
földönkívüli emberi kolóniát. Az idei előadásomban ezt a témát fogom 
tovább boncolgatni, részletesebben feltárva az egyes kutatási 
módszerekben lévő lehetőségeket. Előadásomban olyan módszereket fogok 
bemutatni, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy jobban megértsük a 
növények működését. Az így megszerzett tudás segíthet abban, hogy 
megfelelő növény és mikróba társulásokat alakítsunk ki, hatékonnyá és 
életképessé téve a mezőgazdaságot, akár szélsőségesebb körülmények 
között is, legyen az a Földön vagy akár a Marson.
Az előadóhoz a közvetítés ideje alatt a 
https://www.facebook.com/events/927130804851767 linken lehet kérdéseket 
intézni.

 
Az előadók bemutatkozása:

     Fűrész Gábor

Már felső tagozatban, és a fehérvári Teleki Blanka Gimnázium 
matektagozatának évei alatt is tudtam, én csillagász szeretnék lenni. 
Ezért is jártam a székesfehérvári Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló 
(TELAPO) csillagász szakkörébe. Az Országos Innovációs Verseny első 
díjának köszönhetően pedig felvételi nélkül kezdhettem volna 
asztronómiai kurzusokat hallgatni Budapesten, de én mégis Szegedet 
választottam. Az egyetem elkezdésekor még csak ígéret volt a leendő 
szegedi csillagász szakra, ahol végül is 2002-ben a diplomám szereztem, 
majd 2008-ban a doktori fokozatot. Fizikusként kezdtem, s mindkét fizika 
tanszéken sok támogatásra, mentorokra, és barátokra találtam. TDK-munkák 
kapcsán Spanyolországba, majd Torontóba, illetve Bostonba kerültem 
témavezetőimnek köszönhetően.
Szegeden az elméleti képzés lehetősége adott volt, én azonban a 
gyakorlati oldalt éreztem magaménak, és állíthatom, nemzetközi 
viszonylatban is versenyképes képzést kaptam. Az egyetem eszmei és 
anyagi támogatása mellett kivitelezett diplomamunkám, egy spektrográf 
készítése jelentette a belépőt a világ legnagyobb asztrofizikai 
kutatóintézetébe. A bostoni Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics 
tízhetes nyári-diák programját egy év követte az Akadémia Csillagászati 
Kutatóintézeténél. 2003-ban - a sikeres pályázás és előkészítés után - 
megkezdhettem doktoranduszi ösztöndíjam, mint szegedi vendégdiák, az 
USA-ban.
Az öt éves program során lehetőségem nyílt óriástávcsövekre tervezni és 
építeni spektrográfokat, valamint bekapcsolódni a Naprendszeren kívüli 
bolygók kutatásába is. A Harvard Egyetem minden eszköze és lehetősége 
nyitva állt előttem, és a szegedi tudást sikerült úgy kamatoztatnom, 
hogy a PhD megszerzése után egyből állásajánlatot is kaptam: a következő 
generációs, 30 méteres óriásteleszkópok műszereinek tervezését.
2014 óta az MIT-n dolgozom, mint témavezető kutató. Különböző 
koncepciókon alapuló műszereket tervezek és építek - elsősorban 
spektrográfot, legyen az optikai vagy infravörös, nagy felbontású vagy 
többcélú, de egyéb optikai és opto-mechanikus rendszerek tervezésével is 
foglalkozom. Mint műszerfejlesztő kutató, egyaránt beszélek az 
elektronika, a szoftver, az adatcsökkentés és a tudomány nyelvén, hogy 
hatékonyan megszervezzem a csoportom munkáját, és olyan eszközt tudjunk 
szállítani, amely megfelel a végfelhasználók igényeinek. Dolgoztam 
néhány teleszkóp (mind földi: MMT, Magellan, GMT, mind űrtávcső: TESS) 
optikai korrekciós rendszerén is.
Kutatási területeim:
•    Műszertechnika (csillagászati műszerek tervezése, kivitelezése, 
tesztelése és felújítása, CCD kamerák tesztelése)
•    Exobolygók
•    Csillaghalmazok CCD-fotometriája, változócsillagok keresése
•    Spektroszkópia


 
      Patkó Dániel

A Szegedi Tudományegyetemen szereztem biofizikus diplomát, majd 
jelölésmentes bioszenzorikából doktoráltam a Pannon Egyetemen. Doktori 
kutatásaimat a MTA EK MFA Nanobioszenzorika Lendület Kutatócsoportban 
végeztem. Munkám során elsősorban bioszenzor fejlesztéssel foglalkoztam, 
illetve új technológiákat és alkalmazási területeket kerestem, hogy 
minél szélesebb körben lehessen használni a jelölésmentes 
bioszenzorokat. Doktori tanulmányaimat követően a James Hutton 
intézetnél (Skócia, UK) helyezkedtem el, mint posztdoktor kutató. 
Skóciában ismerkedtem meg a növények különleges világával. Kutatásaim 
során építettem egy új mikroszkópot, ami arra lett kifejlesztve, hogy 
növényi gyökereket lehessen tanulmányozni egy műanyag alapú átlátszó 
talajban. 2020 októbertől a NEIKER intézetben, Bilbaoban, folytattam 
kutatásaimat hasonló témakörben. Idén októbertől pedig a University of 
the Basque Country égisze alatt, mint Marie Skłodowska-Curie ösztöndíjas 
kezdem immáron saját projektem megvalósítását, aminek a lényege egy új 
papír alapú mikrofluidikai alapú kutatási módszer kifejlesztése növények 
vizsgálatára.
A munkám során megszerzett információ segíthet a mezőgazdaság 
fenntarthatóvá tételében, illetve új ismeretekkel szolgálhat ahhoz, hogy 
milyen körülményeket kell biztosítanunk a növényeknek, hogy fejlődjenek, 
akár egy Földön kívüli környezetben is.

--------------------------
Hudoba György

Attachment: Plakat-KutEj-2021.pdf
Description: Plakat-KutEj-2021.pdf