ELFT HÍRADÓ

[Máté Zoltán <mate AT atomki.hu>]

Elhunyt Radnai Gyula, a magyar fizika jelentős személyisége. 
(https://nepszava.hu/3121051_meghalt-radnai-gyula-fizikus)
Sokoldalú tevékenységének egyik része volt, hogy 2003 és 2019 között évente 
ismeretterjesztő előadásokat tartott Debrecenben az Atommagkutató Intézetben 
fizikusokról, fizikáról. Az ötlet egy 2003-as elődása kapcsán keletkezett. 
Meghívtuk, aztán ez hagyománnyá vált, és és nyár elején egy-egy előadását 
meghallgattuk. Előadásai különös élményt jelentettek. Tisztelettel emlékezünk 
Radnai Gyulára.
Máté Zoltán

___________________________Radnai Gyula  Atomki-szemináriumai   2003- 17 
April 2003      RADNAI Gyula    (ELTE)                Fizika a köztudatban 
Hogyan alakult a laikus, a mindennapi ember felfogása a fizikáról hazánkban a 
huszadik század második felében? Egy lehetséges és szórakoztató megközelítése 
a témának, hogy kikeressük azokat a tréfás, humoros rajzokat, karikatúrákat a 
Ludas Matyiból, amelyeknek van valamilyen fizikai vonatkozásuk. Ezek közül a 
rajzok közül láthatunk majd egy diaképes összeállítást az elõadáson. Miközben 
jókat nevetünk a vicceken, felsejlik a történelem, az elmúlt évtizedek néhány 
nevezetes eseménye, egyben tanulsága is. Végül felvetõdik a kérdés: vajon MA 
milyen helyet foglal el a fizika a köztudatban? Az utolsó képek erre adnak - 
néha csak elgondolkodtató, néha viszont megdöbbentõ - választ. Sírjunk, vagy 
nevessünk rajtuk? Ehhez is, ahhoz is meg kell nézni õket. 27 May 2004      
RADNAI Gyula     (ELTE)                Teller Ede és a magyar középiskola 
Teller Ede Magyarországon, Budapesten járt középiskolába. A budapesti 
Mintagimnáziumban eltöltött nyolc év olyan emlékeket hagyott benne, melyeket 
még 90 éves korában is borzongással vagy éppen büszkeséggel idézett fel. 
1917-ben a Monarchiában kezdte meg tanulmányait, átélte a háborúvégi 
összeomlást, a forradalmakat, diákként megtapasztalhatta a román megszállás, 
majd a Trianon okozta megrázkodtatás gyötrõ következményeit. Eközben 
fejlõdött ki matematikai tehetsége, természettudományos érdeklõdése, egész 
személyisége. Mi az, amit egyértelmûen az iskolának köszönhet? Nem több és 
nem kevesebb, mint a magyar nyelv és irodalom szeretete, Ady Endre költészete 
iránti rajongása. Igaz, 1925-ben az Eötvös versenyt is megnyerte 
matematikából meg fizikából, ezekhez a sikerekhez azonban már kevés köze volt 
a Mintagimnáziumnak... Többet majd az elõadáson. 18 May 2006      RADNAI 
Gyula     (ELTE)                Elektromosságtani alapfogalmaink kialakulása 
a XVIII. században          Elgondolkodott-e már valaki, hogy miért jelöljük 
az elektromos töltést és a hõmennyiséget is Q-val? A XVIII. század a newtoni 
mechanika kiteljesedésének százada. Euler, Segner és a többi matematikus 
tette a mechanikát matematikailag tárgyalható elméleti tudománnyá, kialakítva 
azt a szilárd meggyõzõdést, hogy a valóságot leíró elméleteknek a mechanikán 
kell alapulniuk. Ugyanakkor az anyagtudományok, mint a kémia, a hõtan és az 
elektromosságtan még csak keresték a helyüket ebben a matematizálódó 
világban. Mûvelõik alig-alig ismerték ki magukat a tapasztalati tények 
burjánzó sokaságában, nem is voltak olyan kiválóan felkészült matematikusok, 
mint az elméleti mechanika mûvelõi, de szerették volna valamilyen egyszerû 
fogalomrendszerrel értelmezni a kísérleti tények sokaságát. Így született meg 
a fizika sok-sok új fogalma, s e fogalmak olyan értelmezése, melyek közül 
néhány a mai napig megállja a helyét, míg másokon túllépett az idõ, viszont 
nem lépett túl a tudományt alkalmazó mérnökök, vegyészek gondolkodása. 
Oktatási vonatkozása is van ennek: átugorhatja-e - érdemes-e átugornia - a 
fizika oktatása ezeket a ma már tudományosan túlhaladott értelmezéseket, 
melyeket a tudomány saját törzsfejlõdése során nem tudott átugrani?A 
Természet Világa 2006. évi 2. és 3. számában jelent meg az a tanulmány, 
amelyre az elõadás épül, de az elõadáson sor kerül sok olyan korabeli, 
érdekes ábra kivetítésére is, amelyek csupán terjedelmi okokból maradtak ki a 
tanulmányból.24 May 2007      RADNAI Gyula (ELTE)                A diák 
Wigner Jenõ Manapság újra megnõtt a sikeres emberek élete iránti érdeklõdés. 
Keressük a titkot, a stratégiát, aminek birtokában mi is sikeresek lehetnénk. 
A jövõ mérnökeit, fizikusait persze elsõ sorban a sikeres mérnökök, fizikusok 
élete érdekli. Wigner Jenõ mérnök is volt, fizikus is volt, Nobel-díjat is 
kapott. Úgy tûnik, hogy az õ életstratégiája minta lehet a számunkra. Persze, 
ha belegondolunk abba, hogy Wigner Jenõ 1912 õszétõl 1920 nyaráig járt a 
Fasorban gimnáziumba, miközben lezajlott egy világháború, az ország 
államformája Osztrák-Magyar Monarchiából Magyar Népköztársasággá majd 
Tanácsköztársasággá, majd kormányzó vezette, király nélküli Királysággá 
változott, rádöbbenhetünk, hogy mégsem lehettek ezek mintaadó évek egy 
tinédzser személyiségének kialakulásához, a sikeres életpálya 
megalapozásához. Hogyan birkózott a család, az iskola és maga Wigner Jenõ az 
állandóan változó körülmények adta problémákkal? Milyen diákkora volt Wigner 
Jenõnek? Errõl szól az elõadás. 5 June 2008, 10:30!         RADNAI Gyula     
(ELTE)                A rejtélyes Landau Az elmúlt negyven évben - Landau 
halála óta - több könyv és számos tanulmány jelent meg Landau életérõl, 
tudományos pályafutásáról. Az elsõ húsz évben fõleg arról a Landauról szóltak 
ezek az írások, akit a természet rejtélyei és a természettudomány aktuális 
kérdései foglalkoztattak. Az olvasó csak ámulni tudott azon, milyen sikeresen 
fejtette meg Landau a természet rejtélyeit, mennyire kreatívan oldotta meg a 
tudományos problémákat.Az utóbbi húsz évben azonban egyre több szó esik 
Landau életének rejtélyes idõszakairól, melyek az addigi írásokból 
következetesen kimaradtak. Az NKVD (az akkori KGB) vizsgálati fogságában 
töltött tragikus évrõl, vagy Landaunak a szigorúan titkos nukleáris 
kutatásban való részvételérõl. Meglepõ dokumentumok kerültek napvilágra, s 
ezek újabb megválaszolandó kérdéseket vetettek fel.A megoldott és a 
megoldatlan rejtélyekrõl egyaránt szó lesz az elõadáson. 3 June 2009, 
Wednesday!           RADNAI Gyula     (ELTE)                Fizikus apák és 
fiúk Nemrég ünnepeltük Charles Darwin születésének 200. évfordulóját. Darwin 
apja és nagyapja is orvos volt, s õt is orvosegyetemre küldték a szülei - az 
orvosok között nem ritka ez a generációkon átívelõ ragaszkodás a hivatáshoz. 
Az orvosinál sokkal fiatalabb fizikusi pályán vajon kialakulhat-e hasonló, 
generációkon átívelõ hivatástudat?A mûvészi tehetség, mint tudjuk, nem 
örökölhetõ. És a tudományos tehetség? A tudományos pályán való 
érvényesülésnek olyan bonyolult a feltételrendszere, hogy érdemes 
megvizsgálni azokat az eseteket, amikor egy-egy sikeres kutató fiából 
ugyancsak sikeres kutató lett, mégpedig ugyanazon tudományágban - a fizikában 
- amelyben apja is mûködött.Néhány kiragadott példát mutatunk be. Sikeres 
külföldi és hazai eseteket idézünk fel, sikeres fizikus apákat (J.J.Thomson, 
W.H.Bragg, Niels Bohr…) és fiúkat. A bemutatott esetek száma oly csekély, 
hogy általános következtetéseket nem lehet belõlük levonni, de talán elég 
érdekesek ahhoz, hogy általuk jobban megértsük a világot odakint, s magunkat 
idebent.    10 June 2010      RADNAI Gyula     (ELTE)                
Gravitáció a Holdon és a Földön - avagy Eötvös Loránd és a tudományos 
ismeretterjesztés Jót s jól! Ebben áll a nagy titok. Kazinczynál tömörebben 
és pontosabban azóta se fogalmazta meg magyarul senki az írástudók feladatát. 
Azokét, akik mûvelik a tudományt, és azokét is, akik terjesztik a 
mûveltséget. Terjesztik az iskolában, az újságokban, ma már a rádióban, 
televízióban,  interneten. Az írástudók felelõssége ma még sokkal nagyobb, 
mint száz-százötven évvel ezelõtt. Egyre jobban nyílik az olló az olvasni se 
tudás és a magasan szárnyaló szaktudás között. Mit tehet az iskola? Mit tehet 
az ismeretterjesztés? A jelen néhány kirívó példájának bemutatása után 
megvizsgáljuk, hogyan vállalta az írástudók felelõsségét annak idején Eötvös 
Loránd, mit tanult meg Helmholtztól és Kirchhofftól, hogyan mûködött együtt 
utána itthon a "heidelbergiekkel": Szilyvel és a többiekkel. Mit csinált és 
hogyan csinálta? (Jót s jól...) Errõl szól az elõadás. 23 June 2011      
RADNAI Gyula     (ELTE)                100 éves az elsõ Solvay konferencia A 
nemzetközi tudományos konferenciák ma a kutatók természetes találkozó helyei. 
A konferencia turizmus divattá vált: a szálloda iparág már meg se lenne 
nélküle.Nem így volt ez 100 évvel ezelõtt!Léteztek színvonalas tudományos 
folyóiratok angol, francia, német nyelven, a kutatók azonban fõleg egy-egy 
országon belül ismerték egymást személyesen. Még nem volt polgári repülés, se 
elterjedt gépkocsi közlekedés, az emberek vonaton utaztak egymáshoz. Európa 
és Amerika között a hajóút több, mint egy hétig tartott. (Még a Titanic útját 
is 5 napra tervezték 1912-ben.)Nem lehet véletlen, hogy az elsõ meghívásos 
nemzetközi tudományos konferencia ötlete egy kiváló nemzetközi kapcsolatokkal 
rendelkezõ brüsszeli feltalálóban született meg, akinek multinacionális 
vállalkozása a konferencia szponzorálását is lehetõvé tette. Õ volt Ernest 
Solvay, a meghívottak listáját összeállító két német tudós pedig Walther 
Nernst és Max Planck. Lorentz Leidenbõl, Poincaré Párizsból, Einstein 
Prágából érkezett...Idén õsszel lesz a 25. fizikus Solvay konferencia, ezt 
most szervezik. Meg fognak emlékezni a 100 évvel ezelõtti legelsõrõl, amelyen 
az energiakvantum fogalmának meglepõen sikeres alkalmazását vitatták meg a 
résztvevõk. A mai kutatók elõtt bizonyára ott lesz majd a 100 évvel ezelõtti 
konferencia elõadásait és diszkusszióit ismertetõ kiadvány, melyet Maurice de 
Broglie és Paul Langevin szerkesztettek, és a nevezetes csoportkép a 
résztvevõkrõl, akik között egyetlen nõ volt csupán: Marie Sklodowska  
Curie.Róluk szól majd ez az elõadás is. 28 June 2012      RADNAI Gyula     
(ELTE)                Akirõl Oxfordban az Elméleti Fizikai Intézetet 
elnevezték 1962-ben - éppen 50 évvel ezelõtt - az angliai Birmingham-ben 
könnyesen-vidáman búcsúztatták az ottani elméleti fizikai intézet vezetõjét 
(szándékosan nem áruljuk el itt a nevét), aki az ott töltött 25 év alatt 
igencsak megszerettette magát mind a diákokkal, mind a tanárokkal. Oxfordba 
költözött át családjával, ahol gyökeresen más oktatási szisztémát kellett 
megszoknia, s ahol olyan elméleti fizikusok dolgoztak akkor, mint Dirk ter 
Haar Hollandiából. Oxfordban az elméleti fizika hagyományosan a Clarendon 
laboratórium keretei között mûködött, amelyet a két világháború között 
Frederick Lindemann fejlesztett nevezetes termodinamikai kutatóhellyé, 
Francis Simon és Nicholas Kurti (Kürti Miklós) bevonásával. 1962-ben már sem 
Lindemann sem Simon nem élt, Kürtivel azonban sikerült felelevenítenie a 
Manhattan Projekt keretében már egyszer kialakult jó kapcsolatot. Bizony, Los 
Alamosban õ is részt vett az atombomba létrehozásában, viszont 1960-tól 
kezdve az atomháború ellen küzdõ tudósok számára létrehívott Pugwash 
konferenciák aktív résztvevõje lett, sõt, 1972-ben õ szervezte az oxfordi 
Pugwash konferenciát. Nyugdíjazásáig 12 évet töltött Oxfordban, eközben 
önálló és olyan színvonalú Elméleti Fizikai Intézetet sikerült létrehoznia, 
amely mind a mai napig elõkelõ helyet foglal el a világ elméleti fizikai 
kutatásaiban és a világ bármely részérõl jövõ tehetséges diákok tanításában. 
(Jelenleg is ott készíti diplomamunkáját egy volt Eötvös-verseny nyertes 
magyar diák.)Izgalmas életet élt, errõl lesz szó az elõadáson. 13 June 2013   
   RADNAI Gyula     (ELTE)                A feladatkitûzõ Károlyházy Frigyes 
Károlyházy Frigyes (1929-2012) több mint 50 évig volt tagja az Eötvös-verseny 
zsûrijének. Itt adott feladataiból találhatunk válogatást a Fizikai Szemle 
2012/9., 11. és 12., valamint 2013/1. számában. Ezek közül a feladatok közül 
is szerepel majd néhány az elõadáson, de az ismertetésre kerülõ feladatok 
legtöbbje nem itt, hanem a Mikola-versenyen lett kitûzve. Viszonylag 
könnyebbek ezek a példák, így helyben, az elõadáson is lehet rajtuk 
spekulálni. A válogatás legfõbb szempontja az volt, hogy némi betekintést 
nyerjünk a huszadik század egyik sajátosan gondolkodó magyar fizikusának 
problémalátásába, beleértve az oktatás által felvetett problémákat is. 
Mindezek elõtt, bevezetésképpen megismerjük Károlyházy Frigyes életének fõbb 
mozzanatait, melyek közül részletesen is szó lesz majd arról, miért kellett 
20 éves korában elhagynia az Eötvös Collegiumot. 19 June 2014, 11:00        
RADNAI Gyula     (ELTE)                Fizikusok az Eötvös Collegiumban 
1895-1950 Rövid, alig féléves kultuszminisztersége során Eötvös Loránd 
megvalósította régóta dédelgetett álmát: elõkészítette egy tanárképzõ 
kollégium létrehozását Budapesten, a vidékrõl jövõ tehetséges, de nem éppen 
tehetõs szülõkkel rendelkezõ tudományegyetemi hallgatók számára. Leendõ 
mérnökök, orvosok, jogászok nem lehettek tagjai a kollégiumnak, csak akik 
tanári pályára készültek - akármelyik szakon. Igazgatóul Eötvös a nála csupán 
hat évvel fiatalabb fizikus kollégáját, Bartoniek Gézát választotta ki, s ez 
a döntés is telitalálat volt: mintegy három évtizedes igazgatói mûködése 
során Bartoniek Géza nemzetközi hírû és rangú intézménnyé fejlesztette a 
kollégiumot. Nagyszerû könyvtár, valamint az igazgató féltõ, vigyázó 
tekintete mellett dolgoztak, tanultak, versenyeztek egymással a leendõ tudós 
tanárok, így válhattak késõbb nemcsak gimnáziumi, de egyetemi tanárokká. Az a 
nagypolitikán múlt, hogy 1895-ben nem Eötvös Loránd, hanem Wlassics Gyula 
minisztersége idején nyílhatott meg a kollégium, s vette fel Beõthy Zsolt 
javaslatára báró Eötvös József nevét. A Bartonieket követõ igazgatóknak 
azután már csak õrizniük kellett az elért színvonalat. Ez 1948-ig sikerült. 
Az elõadás célja annak bemutatása, hogy a két fizikus - Eötvös és Bartoniek - 
által beindított tanárképzõ kollégium tagjai közül kik lettek késõbb híres 
fizikusok, fizikatanárok. A legszorosabb válogatás esetén is több mint 
harminc tudós tanár neve kerülhet elõ - közöttük egyaránt vannak jól ismert 
és alig ismert nevû tudósok és tanárok, de közös bennük, hogy mindegyikük 
letette névjegyét a hazai tudomány és kultúra asztalára. 25 June 2015, 11:00  
      RADNAI Gyula     (ELTE)                FIZIKUSOK, akiket az Eötvös 
Collegium nevelt tudós tanárokká a XX. század első felében A "tudós tanár" 
kifejezés reneszánszát éli az utóbbi időben. Tavaly ősszel az ELTE Tanárképző 
Központja szervezett konferenciát "Tudós tanárok - tanár tudósok" címmel, 
idén tavasszal Szombathelyen "Premontrei tudós tanárok" címmel nyílt 
emlékkiállítás és zajlott háziverseny az ottani gimnáziumban. Olyan hivatásos 
pedagógiai intézmények is lecsaptak erre a kifejezésre, mint az Iskolakultúra 
folyóirat, amely "Tudós tanár programot" hirdetett, közösen a veszprémi 
Pannon Egyetemmel. Debrecenben "Tudós és nevezetes matematika tanárok" címmel 
publikálta értékes kutatásait Kántor Sándorné. Hozzá hasonlóan, ezen az 
előadáson sem elméleti meghatározást keresünk erre a kifejezésre, hanem 
bemutatunk olyan fizikusokat, volt Eötvös-collegistákat, akiket ismert 
életútjuk nyomán joggal tekinthetünk  tudós tanároknak. Ahány ember, annyi 
személyiség. Egy a közös bennük: a fizika és a tanítás szeretete, s ezek 
magas szintű művelése.Az előadás tematikájának összeállításához felhasználtuk 
a tavaly megjelent, de ma már csak az interneten hozzáférhető következő 
könyvet: "Fizikusok és matematikusok az Eötvös Collegiumban 1895-1950". 2 
June 2016, 11:00           RADNAI Gyula     (ELTE)                TIZENKÉT 
HÍRES TUDÓS, akikről méltán emlékezhetünk meg 2016-ban A híres emberekről 
illik is, szokás is megemlékezni születésük vagy haláluk centenáriumán.Csupán 
hazai hírességekre szorítkozva: Simándy József századik születésnapját 
nemzetközi részvételű énekversennyel ünnepelte a zenész társadalom. A 
képzőművészek Somogyi György szobrászra, az irodalmárok Vészi Endre íróra 
emlékeznek, a színészek pedig Somogyvári Rudolf emlékét elevenítik fel. A 
budapesti piaristák nemrég megnyílt jubileumi kiállításukkal adóznak száz éve 
született híres fizikatanáruk, Kovács Mihály emlékének. A külföldiek közül 
említhetnénk Yehudi Menuhin hegedűművészt, Gregory Peck színészt, vagy a 
híres politikusok közül Francois Mitterrand vagy a tragikus sorsú Aldo Moro 
nevét. Mindnnyiukról megemlékezik a múltját tisztelő mai kultúr-közösség.És a 
tudósok? A 100 éve született tudós fizikusok és csillagászok? Rájuk ki figyel 
oda?Ők éppen 23 évesek voltak, amikor kitört a második világháború. Akkoriban 
diplomáztak, kezdhették volna ígéretes pályafutásukat. Ehelyett esetleg 
katonai besorozás várt rájuk, szerencsés esetben  valamelyik katonai 
kutatóintézet, ahol azonban nem az emberek boldogulására, hanem az ellenség 
megsemmisítésére alkalmas eszközök, harci gépek kifejlesztésében, legjobb 
esetben ezek elhárítására alkalmas technikák (radar) kidolgozásában kellett 
részt venniük, tudásukat, tehetségüket kamatoztatniuk. Van, aki még a 
hidrogénbomba kifejlesztésében is részt vett... Így vagy úgy, mindannyiuk 
életét befolyásolta a második világháború.És akik 100 éve haltak meg, azok 
haláláért mennyiben volt felelős az első világháború? Zemplén Győző vagy Karl 
Schwarzschild mennyi mindent tehetett volna még a tudomány, de az egész 
emberiség javára, ha túlélik a háborút?Az előadáson megkerülhetetlenül 
előkerülnek ezek a kérdések és a rájuk adható mai válaszok is.  25 May 2017, 
11:00         RADNAI Gyula     (ELTE)                PÁRHUZAMOS ÉLETEK... 
Kikről emlékezhetünk meg 2017-ben?Bioi paralleloi - címet adta Plutarkhosz 
csaknem kétezer évvel ezelőtt írt művének, mely magyarul Párhuzamos 
életrajzok címmel jelent meg Máthé Elek fordításában a XX. században. Az 
előadás célja olyan fizikusok, csillagászok, tanárok életének egymás mellé 
állítása, akik ugyanabban az évben születtek 100, 150 vagy éppen 300 évvel 
ezelőtt, de más-más országban, más-más környezetben élték le életüket, 
bontakoztatták ki tehetségüket. Amennyire persze körülményeik ezt 
megengedték. A párba állított életpályák egyike mindig valamelyik magyar - 
esetleg debreceni kötődésű - tudós-tanáré, de ezt megelőzi egy-egy olyan 
nevezetes, világhíres tudós-tanár életének felidézése, aki ugyanabban az 
évben született. Küzdelmes életet éltek valamennyien, sikereik azonban azt 
példázzák, hogy nincs az a reménytelen helyzet, amelyen ne törhetne át az 
elhivatottság ereje.   17 May 2018, 11:00         RADNAI Gyula     (ELTE)     
           Richard Feynman MagyarországonRichard Phillips Feynman száz éve, 
1918. május 11-én született, ez ad alkalmat a megemlékezésre. A róla szóló 
irodalom a Gutenberg galaxisban és az interneten is bőséges, ki kell 
választani valamilyen érdekes részterületet. A hazai fizikusokat és tanárokat 
feltehetően a címben megfogalmazott vonatkozás érdekli a legjobban.1968 és 
1970 között jelent meg a Műszaki Könyvkiadó gondozásában az akkor már a 
Szovjetunióban is kiadott „The Feynman Lectures on Physics”, „Mai fizika” 
címmel. Feynman neve így lett széles körben ismert Magyarországon a fizikát 
tanuló egyetemi hallgatók és az oktatók körében.1965-ben Richard P. Feynman, 
Julian S. Schwinger és Sin-Itiro Tomonaga együtt kaptak fizikai Nobel-díjat 
kvantumelektrodinamikai munkásságukért. Ők hárman egymástól függetlenül 
dolgoztak a Dirac, majd Fermi által kifejlesztett kvantumelektrodinamika új 
matematikai formalizmusán.Ki volt hát Richard Feynman, a Nobel-díjas fizikus, 
a sikeres egyetemi előadó, matematikai és nyelvtehetség, a maya írásjelek 
megfejtője, titkos páncélszekrények sikeres feltörője, a bongo-dobolás 
elkötelezett művésze, aki már idős korában fejlesztette tökélyre 
rajztehetségét? Marx György válasza, melyet 1988-ban, Feynman halála után 
adott a Fizikai Szemlében:„A fizika élő legendája távozott el közülünk. 
Határozottan különbözni kívánó személyisége, új utakat nyitó kreativitása, 
csillogó előadókészsége (talán jogosan is) kialakította kortársaiban azt a 
meggyőződést, hogy ő korunk legokosabb embere. Nobel-díjas és szupersztár 
volt egyszemélyben, aki még a kvantummechanika alapjaihoz is tudott 
minőségileg újat mondani a 20. század második felében.  20 June 2019, 11:00   
     RADNAI Gyula     (ELTE)ÁLTALÁNOS KÍSÉRLETI TERMÉSZETTAN a fiatal, 
pályakezdő Eötvös Loránd előadásábanEötvös Loránd nem írt egyetemi 
tankönyvet, még jegyzetet sem. Egyetemi előadásairól azonban készültek 
jegyzetek, melyeket litografálva sokszorosítottak a hallgatók számára. Ezek 
egy-egy példánya ma már az egyetemi könyvtárak féltve őrzött kincse. Két 
ilyet őriznek Debrecenben, ezen kívül csak Budapesten találhatunk hasonlókat 
- több-kevesebb eltéréssel főleg azért, mert különböző években keletkeztek. 
Legutóbb tavaly bukkant fel egy ilyen jegyzet Budapesten, melyet az ELTE-nek 
sikerült megvásárolnia és ma már az Egyetemi Könyvtárban minden látogató 
számára hozzáférhető, kutatható. Ennek a jegyzetnek rövid, tartalmi 
bemutatására kerül sor az előadáson, de előtte még rövid áttekintést adunk a 
fiatal, "huszonéves" Eötvös Loránd pályakezdő éveiről.