ELFT HÍRADÓ

[Dr. Hudoba György <hudoba.gyorgy AT amk.uni-obuda.hu>]

Kedves Dezső!

Kétségtelenül nagyszerű érzés, mikor az ember úgy érzi, valami újat 
fedezett fel. Én is végeztem gravitációs kísérleteket, és máig is 
csodálattal tölt el Cavendish kísérletező tehetsége. És Eötvös Lorándé 
is. Nos számos, hónapokig tartó kísérletezés során sikerült kiszűrnöm 
számos zavaró körülményt, és végül meggyőzően sikerült a gravitációs 
vonzást kvalitatívan látni. A torziós ingán 100 g tömegű ólomgolyókkal 
és hengeres wolfram tömegekkel dolgoztam. (Mivel a hengeres test 
gravitációs terének számítása jóval bonyolultabb, mint a 
gömbszimmetrikusé, kvantitatív eredményt meg sem próbáltam kicsikarni a 
mérésből.) Már az is megzavarta a mérést, ha a kert túloldalán kb. 150 
m-re levő úton elment egy autó.  No nem a tömegvonzása, hanem a keltett 
rezgés, ami átadódott az épületre. Az emeleten abszolút reménytelen volt 
mérni, elfogadható eredményt csak lent sikerült elérni. És persze én is 
a plafonról lógattam le az ingát. Várni kellet több órányit a 
csillapodásra, és a kísérletet éjfél után kellett végezni, mikor már 
elült a forgalom.

Mindezt csupán azért írtam le, hogy bizonyítékát adjam, a kísérleti 
munka bizony igen nagy körültekintést igényel, és minden elismerésem 
annak, aki ilyenbe belefog. Nos ezek után a videón látott és szövegesen 
leírt kísérlethez pár észrevétel. Ami a mechanikai csatolás révén átjutó 
rezgéseket illeti, csökkenteni kehet, de véglegesen kiküszöbölni nem. A 
látott videó alapján úgy gondolom, nem ez a probléma, hanem ennél sokkal 
súlyosabb a dolog. Alapvető gond, hogy a próbatest vasból van. a másik, 
hogy a földi mágneses térben történik a mozgás. A mágneses térben mozgó 
vezetőben örvényáramok léphetnek fel, ami az érzékeny vasból készült 
ingára már hatást gyakorolhat. De ennél talán még nagyobb gond az,  hogy 
a vas a földi mágneses tér hatására kissé felmágneseződik, az ólom pedig 
paramágneses, azaz periodikusan löködi el magától a felfüggesztett 
vasdarabot, amit ha rezonanciában vagyunk jól fel lehet erősíteni, és 
okozhatja a látott kilengéseket. (Arról nem is beszélek,  hogy mintha 
elektromotor hajtotta volna a kereket.)

Tömören összefoglalva: minden, ami elektromosság, mágnesezhetőség 
gondosan kerülendő. (Ebből a szempontból Cavenddish-nek könnyű dolga volt.).

További jó és eredményes kísérletezést. Megéri. Sokat tanul belőle az ember.

Üdv

hgy.

On 2021. 03. 10. 17:08, Sarkadi Dezső wrote:
> *-----------------------------------------------------------------------*
> | E L F T H I R A D O |
> | Az Eotvos Lorand Fizikai Tarsulat informacios es vita-lapja |
> |-----------------------------------------------------------------------|
> | Az ELFT adoszama (ide kerjuk az SZJA 1 szazalekat!): 19815644-2-43 |
> |-----------------------------------------------------------------------|
> | A megjelent cikkek tartalmaert teljes egeszeben bekuldojuk felelos. |
> *-----------------------------------------------------------------------*
> Kedves Érdeklődök, Olvasók!
> A tárgyi kísérlettel kapcsolatban két kollégától kaptam
> észrevételt, mely észrevételek lényege, hogy a kísérletem
> nem gravitációt mutat (ahhoz túl erős lenne), hanem mechanikai
> csatolás. Optimális esetben szerencsés lenne, hogy mind
> a forgó, gerjesztő tömeg helyzetét, mind a matematikai inga
> helyzetét egy automatikus, online mérővel mérni és rögzíteni tudnám.
> Erre a megoldási javaslatokat várom...
> A gerjesztő tömeg mozgásának és irányának rögzítése
> mellett szerencsés lenne az ingamozgás két-dimenziós mozgásának
> rögzítése is. Ez sokat jelentene a kérdés eldöntésében, hogy gravitációról
> vagy mechanikus csatolásról van szó. El kell mondanom, hogy mind
> a gerjesztő egység, mint az ingát tartlamazó üveg a stabil padlón van,
> látható a videón, hogy az üveg alatt könyvek vannak, alá tehetnék
> finom szivacs alátétet is, de a mérés biztosan nem fog változni.
> Mivel az inga felfüggesztése a szoba mennyezetén van, a plafonig nem
> megy fel a erjesztő tömeg által keltett mechanikai rezgés.
> A rezgés csatolása csak az üvegen belüli levegőn keresztül valósulhat
> meg, ennek esélye szerintem nullának vehető.
> Tehát a kísérlet valós gravitációs hatást mutat, a hozzá kapcsolt,
> általam feltételezett elmélet jól kiadja az inga becsült mozgási
> amplitúdóját. A kísérlet megfigyelése egyértelműen mutatja,
> hogy az inga lengési irányát a gerjesztő tömeg mozgásiránya határozza
> meg és ez taszításnak felel meg. Nem hiszem, hogy az üveg belső
> levegőjén keresztül átadott rezgés az inga mozgásának
> irányát és időfüggését ennyire stabilan, stacionárius módon tudná
> biztosítani. Jelenleg az általam megfogalmazott és kimutatott
> dinamikus gravitációnak nincs jelenleg sem elméleti, sem gyakorlati
> jelentősége, tehát egyelőre az érdeklődés halvány és természetesen
> szkeptikus. Hasonló volt a helyzet de Broglie anyaghullám elméletével
> is a kezdetekben. Az elfogadás szerintem csak idő kérdése.
>
> *-----------------------------------------------------------------------*
> | A FIZINFO a fizikus informacios rendszer resze |
> | |
> | Cikk, hozzaszolas a |
> | |
> | fizinfo AT lists.kfki.hu |
> | |
> | cimre kuldheto. Ilyenkor a subject-sorba a cikk cimet kell irni. |
> | A cikk szovege a level torzse. Ez sima szoveg legyen! |
> | |
> | Informacio: https://mailman.kfki.hu/sympa/info/fizinfo |
> | |
> | A beerkezo levelek feldolgozasat program vegzi. Az emberi valaszt |
> | igenylo kerest, kerdest az alabbi cimre lehet megirni: |
> | |
> | listsadm AT mail.kfki.hu |
> | |
> *-----------------------------------------------------------------------*
>
>
>
>
>