ELFT HÍRADÓ

["dr. BARTOS-ELEKES Istvan" <beistvan AT yahoo.com>]

Kedves Laci, a százéves baráti kapcsolatunk alapján engedd meg,hogy továbbra 
is így szólítsalak!

Kedves pozitív, vagy negatív módon válaszolt kollégáim és tiszteltListatagok!

Én az előbbi Fizinfo-levélben nagyot hibáztam, mert rosszul tettemfel a 
kérdést, ugyanis eleve kizártam a nekem bizonyára nem tetsző válaszokat 
(gondolhatta valaki, pedig nem akarattal tettem):

Fizinfo: 2013. február 22. – éjfél után: „Tisztelettel kérem a 
kollégákat,hogy valaki magyarázza már el nekem a nyugalmi indukció 
jelenségét. Azelnevezést csak akkor fogadom el, ha a jelenség során biztosan 
kimutatható aΔΦ = 0 kísérleti feltétel, és az áram továbbra is vígan folyik.”

A válaszokban a kollégák elmondták a leckét, megadták azt alinket, ahol én is 
megtudtam, hogy létezik egy számomra nem létező nyugalmi indukcióis. Nemerre 
gondoltam!

Énazt szerettem volna tudni, hogy mi értelme van az olyanosztályozásnak, ahol 
a jelenség fizikai leírásában pontosan ugyanazt az elemi törvényt,a 
fluxusváltozás sebességét (ΔΦ/Δt, a nemvéges változásoknál pedig a dΦ/dt 
differenciálhányadost) használjuk. Ajelenségek egyáltalán nem különböznek, 
csak az osztályozók dagasztották fel kétleckére az igen általános 
Faraday-törvény következményeit. Egy erdélyi diákbiztosan elbukna egy olyan 
magyarországi vizsgán, ahol az egyetlenelektromágneses indukcióról két azonos 
tartalmú, de formailag egymást kizáró, különbözőkérdést tennének fel neki. Én 
biztosannem tudtam volna felelni, pedig igen sokat foglalkoztam az 
osztályozatlanjelenséggel. A fizikusi gondolkodásomat bizonyára megzavarta 
volna az indukció és a nyugalmi önkényes egybekeverése,még az is 
megtörténhetett volna… ezt most udvariasan kihagyom. 

Nálunk (Romániában), nemlétezvén ez az osztályozás, osztályidegenként,négy 
évtizeden át csak az eredeti Faraday-féle elektromágneses 
indukcióttanítottam. Minden alkalommal Sherlock Holmes-i alapossággal 
végeztem el ezt Bolero nélküli bemutató kísérletsorozatot (ugyanazzala 
C-vitaminos dobozkára készült tekerccsel, a kísérletnek egy szövegesváltozata 
rövidesen megjelenik a Fizikai Szemle internetes mellékletében is).

Kedves kollégák, megbuktattak volna a vizsgán, ha én – Faraday-rehivatkozva – 
csak az elektromágneses indukcióról mondtam volna el avéleményemet?

Azosztályozás lényege. Ha egy bővebb fogalomkört osztályozunk, akkor az 
osztályokrendelkeznek egy közös ismérvvel, de a saját tulajdonságaik 
lényegébenkülönböznek egymástól. Ilyen lehet az áram és a feszültség 
(akarattal tettem fordított sorrendbe), de az áramon belül azegyenáram, 
(harmonikus) váltóáram, más osztályozási elv szerint a stacioner ésa 
tranziens áram. A stacionerbe beletartozik az egyenáram és a váltóáram is, 
atranziensben e kettő különleges be- és kikapcsolási jelenségeit tárgyaljuk 
differenciálegyenletekkel,vagy egyszerűen és igen gyorsan a 
Laplace-transzformációval. Az osztályozás mindiga jelenségek lényegét 
tartalmazó törvények alapján történik. 

A mozgási és a nyugalmi indukciót pontosan ugyanaz a Faraday-törvényírja le, 
az egyiknél lóbáljuk a mágnest, a másiknál pedig a fluxusváltozást 
említenek,ez maximálisan összezavarja az értelmes diákot, a többit úgysem 
érdekli. Amennyibenegy diáknak az az ötlete támadna, hogy a SuliNetTudásbázis 
példájánál ne csak az áramot változtassuk, hanem egy másik diákmozgassa meg 
az indukciót szenvedő tekercset is, akkor ennek a jelenségnek aneve 
nyugalmi-mozgási indukció lesz?Ilyenkor milyen törvénnyel írja le 
osztályozást támogató tanár a jelenséget? Mi,osztályozáson kívüliek a 
fluxusváltozás differencia-, illetve differenciálegyenletéregondolunk, és 
elvileg el is magyarázzuk a megoldást. Ez még a mindig merev, 
osztályozáshozrendelt iskolai rendtartásba sem ütközhet, hiszen a tanár csak 
válaszolt a diákkérdésére. Ha a nincs kérdés, akkor a tanár rossz órát 
tartott!
 
Tisztelettel, Bartos-Elekes István