ELFT HÍRADÓ

[Pécz Béla <pecz.bela AT energia.mta.hu>]

Szomorú szívvel tudatjuk, hogy dr. Gergely György DSc, vasdiplomás
gépészmérnök, az Energiatudományi Kutató Központ Műszaki Fizikai és
Anyagtudományi Intézetének (korábban MFKI) nyugalmazott tudományos
tanácsadója életének 97. évében 2020. január 15-én elhunyt. Vele a
felülettudomány kiemelkedő művelőjét, igaz barátot és tanácsaival mindig
segítségünkre álló, nagy enciklopédikus tudással bíró kollégát, intézetünk
doyenjét veszítettük el. 

Gergely György az 1940-es években indult s a tudományos munkát, a kutatást
élethivatásának választó nemzedék tagja volt és nemzetközileg is kimagasló,
az anyagtudományba beépült eredményeket ért el. Vácott járt középiskolába.
1942-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a József Nádor Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetemen.  Azért jelentkezett ide, mert mindenképpen
kutatással akart foglalkozni és abban az időben a Pázmány Péter
Tudományegyetemen a fizika területén csak tanárképzés folyt. Doktorálni Bay
Zoltánhoz jelentkezett, aki őt 1948 februárjában föl is vette a Tungsram
kutatóba, ami akkor a szilárdtest- fizikai kutatások központja volt. Miután
Bay Zoltán emigrált, doktori munkáját Szigeti György vezetésével fejezte be
lumineszcencia témából. Eredményeit a Journal of The Optical Society of
America folyóiratban publikálta. Végzése idején a Tungsram-kutatót átvette a
Távközlési Kutatóintézet (TKI), és a profil teljesen megváltozott, így az
ötvenes években a radar, majd a televíziós képcsövek fényemissziós
rétegeinek problémáival, a nagytisztaságú cink-szulfid porok
fényemissziójának kérdéseivel kezdett foglalkozni. A cink-szulfidos
fényforrások fejlesztésénél elérték a fizikai határt és sikeresen
alkalmazták a radar és televíziós képcsövek hazai gyártásánál. Ezekre a
cikkeikre még a 2015-ben is voltak hivatkozások. Munkája során felismerte az
ellipszometriában lévő lehetőségeket. A nagyon népszerűvé vált
Ellipszometriai Táblázatot, ami nélkülözhetetlen volt a számítógépes
adatbázisok megjelenése előtt, már az MFKI-ban publikálta.

1965-tól munkáját a Szigeti György javaslatára létrehozott Műszaki Fizikai
Kutatóintézetben folytatta, ahol az akkor a világon éppen induló felület
fizikai kutatásokkal kezdett foglakozni beszerezve a Keleti tömb első LEED
(Kisenergiájú elektron diffrakció) berendezését, amit az igényeknek
megfelelően hazánkban első Auger elektron spektrométerré fejlesztett. A
felület- fizikai kutatásokban a legmaradandóbb eredménye a rugalmas
elektronszórás spektrometria (Elastic Peak Electron Spectroscopy, EPES)
bevezetése volt 1984-ben, amivel az elektronok "rugalmatlan szabad
úthosszát" lehet meghatározni. Az EPES-módszert 2007-ben ISO szabvánnyá
minősítette. 

Gergely György széleskörű lexikális tárgy-ismerete, amit munkatársaival, a
hozzá-fordulókkal mindig szívesen megosztott, biztos alapot jelentett arra,
hogy a felmerült kérdést s a kísérleti eredményeket a lehető legszélesebb
összefüggéseikben, alkotó módon tudtuk elemezni, továbbgondolni és ezzel új
felismerésekhez jutni. Makacsul hirdette s munkájában, bírálataiban,
tanácsaiban követte azt az alapelvet, hogy az anyagokon végzett kísérletek,
vizsgálatok eredményei, a kísérleti paraméterek és a fizikai-kémiai
tulajdonságok közötti összefüggések megbízhatóan és érdemben csak az anyag
szerkezetének, mikrokémiájának ismeretében értelmezhetők. Sőt, ennek
ismerete nélkül nem lenne szabad az értelmezésbe bocsátkozni, következtetést
levonni, s még kevésbé elméletet kidolgozni. 

Teljesítményét a többek között a következő díjakkal ismerték el: ELFT Bródy
Imre díj 1953,  GTE műszaki irodalmi díj 1978, MFKI Intézeti díj 1993,
Marcus Marci érem 2002, Simonyi Károly díj 2009.

 Emlékét, tanácsait megőrizzük.


Barna B. Péter          Menyhárd Miklós         Pécz Béla

Attachment: gyászjelentés_Gergely.docx
Description: MS-Word 2007 document

_______________________________________________
energiausers mailing list
energiausers AT lists.energia.mta.hu
https://lists.energia.mta.hu/listinfo/energiausers