ELFT HÍRADÓ

[Tepliczky István <level AT tepi.hu>]

http://www.galileowebcast.hu
vagy
https://www.facebook.com/galileowebcast/videos/398905990685964/


Következő élő közvetítésünk március 12-én, kedden 17 órától:
Salavec Péter (OMSz Repülésmeteorológiai Osztály):
Hullámszerű és turbulens áramlások a légkörben, azok elmélete, 
előrejelzése és kapcsolatuk a légiközlekedéssel
(OMSz Csopa Meteorológiai Estek)

Egy átlagember számára az időjárás általában arról szól, amit érez 
belőle, amikor a szabadban van, és amit a tévében mondanak róla. Időnkét 
a híradások beszámolnak szélsőséges eseményekről, amiből a többség azt 
is tudja, hogy a hétköznapi életet is képes nem hét-köznapivá tenni. Aki 
viszont gyakran utazik repülőn, talán elgondolkodott már rajta, hogy 
annak a repülőnek akkor kell földet érnie, amikor a pilóta (és az 
utasok) akarja. Márpedig a levegő áramlásai ebbe időnként erősen 
beleszólnak, méghozzá minél kisebb a repülőgép, annál erősebben. Sok más 
időjárási elem befolyásolja a repülést, pl. a jegesedés (a felhőben lévő 
víz a repülőre kifagyhat, amivel megváltozik az aerodinamikája), a 
látástávolság, felhőalap magassága (látja-e a pilóta a leszállópályát), 
zivatarok, turbulencia (amit félig tévesen légörvények is hívnak) stb.

Az előadásban a turbulens és a hullámszerű jelenségeket szeretnénk 
bemutatni. Bevezetésként kevés szó esik a fizikai, matematikai háttérről 
is, a légkör áramlásait irányító fizikai törvényekről és az azokat leíró 
matematikai egyenletekről, de a nagyobb hangsúlyt az egyes jelenségek 
bemutatására szeretném fektetni. Egyáltalán: milyen jelenségek vannak a 
légkörben, azokat hogyan osztályozzuk, hol a helye ezen belül a 
turbulenciának és a hullámoknak? Az ezt követő hosszabb részben beszélek 
a hullámokról és a turbulenciáról. Közben időnként felvillantom a 
releváns tudományos eredményeket is azok részletes (és unalmas) 
ismertetése nélkül, amivel kísérletet teszek annak bemutatására, 
közérthetőbbé tételére, hogy a matematikai eszközök és a fizikai 
törvények hogyan szemléltetik az egyes jelenségek viselkedését.

Mik tehát azok a hullámszerű jelenségek, és milyen hullám az, ami nem 
hullám? Milyen fajta hullámok léteznek? Hogyan keltenek hullámokat a 
levegőben olyan dolgok, amik nincsenek a levegőben? Mennyit kell 
hazudnunk ahhoz, hogy az egyenletekből megkapjuk ezeket a hullámokat? 
Hogyan lehetnek a hullámok egyszerre hasznos és veszélyes jelenségek a 
repülés számára? Hogyan lehet egy jelenség egyszerre hasznos és 
veszélyes a repülésre, hogyan szabad és hogyan nem szabad hullámban repülni?

Hazudni nem illik, mert azt a hullámok turbulens kísérőjelenségekkel 
büntetik. Mik ezek a jelenségek? Mi a turbulencia általában, milyen más 
turbulens jelenségek léteznek a hullámok kísérőjelenségei mellett? 
Egyáltalán, kinek mi a turbulencia, és mi nem az? Hogyan lehet a 
turbulenciát modellezni? És ha sehogy nem lehet, akkor hogyan "tesszük 
bele" a modellekbe a turbulencia által szállított energiát? És miért 
kell ehhez öt egyenlet helyett végtelen sokat megoldani? Hogyan hat a 
turbulencia a repülésre és a repülőgép "testi épségére"?

Attachment: live_20190312.jpg
Description: JPEG image